Egyre inkább a mobilnet vezet

Az okostelefonok és táblagépek terjedésével az internetezés is egyre inkább ezen eszközökre terelődik a Gfk Hungária Digital Connected Consumer című tanulmányának idősoros adatai alapján. A rendszeresen internetezők vásárlás előtt a világhálón tájékozódnak a megvásárolni kívánt termékről, szolgáltatásról és többségük utólag megosztja tapasztalatait valamely közösségi oldalon. Háromból két rendszeres netező vásárolt már webshopban, kettőből egy pedig online aukciós oldalon.

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az internetnetezéssel töltött idő az internetet rendszeres használók körében naponta több mint három óra, s ez az időtartam az elmúlt évek során nem mutat változást (a 2011-es DCC kutatás 208, míg a 2012-es tanulmány 207 perc átlagos napi internethasználatot regisztrált). Az interneten töltött idő tartama célcsoportonként jelentős eltérést mutat: például a mobil eszközökön (mobiltelefonon vagy táblagépen) is internetezők több mint négy órát, egész pontosan 251 percet töltenek a világhálón egy átlagos napon.


Kép: PP archív
Pörög a magyar piac
2011-ben folyamatos növekedés volt látható a webáruházakban az Árukereső.hu adatai szerint. A GKIeNET tavalyi felmérése szerint az a tavalyi évben 155-160 milliárd forintot tesz ki a hazai e-kereskedelem forgalma. A mobiltelefon termékkategória az átlagosan tapasztalható növekedés kétszeresét produkálta, a táblagépek pedig most először jutottak be a tíz legnépszerűbb elektronikai termék listájába. Az okostelefonok helyettesítő kategóriái mint például a GPS, a játékkonzol, stb. mind átlagon aluli növekedést produkáltak. Ez is azt bizonyítja, hogy egyre többen az okostelefonjukat használják számos olyan tevékenységre, melyhez korábban külön terméket vásároltak. Ezen a területen csak egy kivétel volt: bár gyakorlatilag minden okostelefonban van kamera, a digitális fényképezők forgalma mégis növekedni tudott, annyira, hogy a nyár folyamán a negyedik legkeresettebb termékkategória lett. Ezzel szemben az MP3 lejátszók kereslete nemhogy nem növekedtek, de hajszálnyit csökkent is a növekvő piaci környezetben. Valószínűleg az MP3 lejátszókat használó korcsoportok inkább mobiljukról hallgatnak zenét manapság.

A rendszeres internetezők között is speciális célcsoportnak számít a fent említett a mobil eszközökkel is rendelkező, és azokon rendszeresen internetező, illetve különböző, fizetős applikációkat is letöltő fogyasztók csoportja. „E prémium célcsoport becsült mérete viszont hazánkban mindössze 180.000 fő" - mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „Tagjai azonban a világhálón jóval aktívabbak az átlagosnál: e fogyasztók több mint fele fokozottan nyitott a legújabb technológiai vívmányok iránt, így a legújabb fejlesztések, a csúcstechnológia felhasználói, illetve ezen alkalmazások potenciális vásárlói körében is nagyobb arányban találkozunk ennek az egyelőre meglehetősen szűk célcsoport tagjaival." Az sem meglepő, hogy amíg az okostelefonnal vagy tablettel rendelkező nethasználók internetezéssel töltött teljes idejük csupán 13 százalékában használnak web-eléréshez mobil eszközt, addig a fizetős applikációkat is rendszeresen letöltők a böngészési idejük ötödét már okostelefonról, vagy táblagépről bonyolítják.

A GfK Hungária DCC kutatásának idősoros adatai azt a tényt is alátámasztani látszanak, hogy a mobil eszközök előretörésével az internethasználat ezen eszközök irányába tolódik: amíg 2011-ben a rendszeresen internetezők internethasználatuk mindössze 2 százalékát végezték mobilkészülékeken keresztül, addig 2012-re ez az arány már 8 százalékra emelkedett. (2011-ben a mobileszközről kezdeményezett internetes vásárlás olyan ütemben növekedett, hogy áprilisra egy hétvégén már majdnem elérte a vásárlási volumen a tavalyi csúcsát jelentő karácsony előtti napokét.)

A kereskedő nem adekvát információforrás
A vásárlás előtti információgyűjtés helyszínei a legtöbb esetben az árukereső, ár-összehasonlító oldalak (itt a rendszeresen internetezők 53 százaléka gyűjt információt), de minden második internetező keresi fel információért a gyártók, szolgáltatók saját weboldalát is. A keresett terméket forgalmazó kereskedő honlapját jóval kevesebben tartják adekvát információforrásnak: csak minden harmadik internetező látogatja e honlapokat információgyűjtés céljából. A fentiek mellett nem meglepő, hogy a fogyasztói véleményeket felvonultató fórumok és blogok szintén nagy népszerűségnek örvendenek (43 százalék), az azonban talán még beszédesebb adat, hogy minden ötödik válaszadó közösségi oldalakon is gyűjt információt a megvásárolni kívánt termékről, szolgáltatásról. (A cégek saját honlapján nem látogatókra, hanem vevőkre lenne szükség. A konverzió növelésének fortélyairól itt olvashat vővebben.)

További elemzésre ad lehetőséget a legalább heti rendszerességgel internetezők online információgyűjtési, vásárlási és webes fizetési szokásainak vizsgálata. A heti rendszerességgel internetezők tizede rendszeresen megosztja saját vásárlási tapasztalatait valamelyik közösségi oldalon, 15 százalékuk pedig különböző szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos élményeiről (pl. bank, mobilinternet, nyaralás, utazás, stb.) is beszámol hasonló módon. A célcsoport fele mind pozitív, mind negatív tapasztalatairól mesél, azonban kétötödük csak pozitív tapasztalatait osztja meg ismerőseivel.

Az internetes vásárlási szokásokat vizsgálva megállapítható, hogy online áruházban a rendszeresen internetezők kétharmada, míg online aukciós oldalon a célcsoport fele vásárolt már. Közvetlenül a gyártótól, szolgáltatótól, annak honlapján a heti rendszerességgel internetezők 40 százaléka vásárolt már, és nagyon hasonló az ár-összehasonlító oldalak vásárlási célú igénybevétele is (40 százalék vásárolt már e felületen). A legkevésbé használt online vásárlási lehetőség a kedvezményes, csoportos vásárlást lehetővé tevő oldalakon keresztül lebonyolított megrendelés: ezt a lehetőséget csupán minden negyedik internetező használta már ki.

Az online fizetési módokat vizsgálva összességében megállapítható, hogy az internetezők bizalma még mindig nem teljes a különböző online fizetési módok iránt: csak minden harmadik válaszadó tartja megbízhatónak e fizetési módokat. (A magyarok fizetési szokásairól itt olvashat bővebben.) Aki fizet online, előnyben részesíti a bankkártyás fizetést (a rendszeresen netezők kétötöde vette már igénybe, de csak minden ötödik válaszadó használja rendszeresen). Az egyéb, alternatív fizetési módozatokkal, mint a PayPal, az SMS-ben történő fizetés, vagy a mobilvásárlás a célcsoport csupán 5-7 százaléka él rendszeresen. (A PayPal 7 milliárd dollár mobileszközökön keresztüli pénzmozgást vár 2012-re.)

 

 

Véleményvezér

Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten

Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten 

A jövedelemhez képest Bécsben a legolcsóbb a lakhatás egész Európában.
Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt

Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt 

A nyugdíjas fizetések nagyon felizgultak Magyar Péter látogatása miatt.
Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben

Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben 

Az ellenzéki vezető szerint a Fidesz propagandistákat vet be, hogy az emberek ismerhessék meg a valóságot.
Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről

Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről 

Az elmaradt reformok tragédiája.
Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben

Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben 

Rendet kellene tenni az új-zélandi parlamentben.
Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát 

Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo