Vajon a devizahitelezés visszaszorítása elegendő lesz a lakossági lakáshitelezés fellendüléséhez? Ezután már nem is kell tartani a törlesztő részletek ingadozásától? Surányi Zoltán, a CIB Bank Lakossági üzletfejlesztési vezetője úgy véli, az elmúlt hónapokban kétségkívül felbolygatta a piacot a végtörlesztési hajrá. Ezzel egy időben azonban egyre inkább megjelentek a lakáspiacon a befektetési céllal vásárolók. Ezeket a tranzakciókat elsősorban saját forrásból finanszírozzák, így a lakossági jelzáloghitel piacon a kitörési pont egyelőre még nehezen látható.

A szakember elmondta: tavaly elsősorban használt lakás megvásárlására igényeltek az ügyfelek hitelt, és ez idén is valószínűleg így lesz. Az elkövetkezendő hónapokban a piacot az új árfolyamgátra való felkészülés, a bedőlt hitelesek forintosítása, és az állami támogatások megújulásához kapcsolódó termékfejlesztések fogják jellemezni.

Az áprilisban életbe lépő árfolyamgátban sok ügyfél lehet érintett, azonban akik belátható időn belül vissza szeretnék fizetni devizahitelüket, azoknak érdemes kívül maradni, tanácsolja a szakember, aki szerint a forinthitelezésre való átállás önmagában még nem jelent biztonságot a törlesztőrészletek kiszámíthatóságát illetően.

Megvan a kompromisszum

Az árfolyamgát rendszerét csak azok az ügyfelek vehetik igénybe, akik legfeljebb 20 millió forintos devizahitelt vettek fel, derül ki a Bankszövetség március 8-án kiadott közleményéből, amelyet Giró-Szász András kormányszóvivő is megerősített. A bankok és a kormány kiegyezésének kezdeteként számon tartott, tavaly év végén létrejött megállapodás eredetileg a hitel fedezetéül szolgáló 30 millió forintnál nem magasabb forgalmi értékű ingatlanokra vonatkozott, de ezt a kormányzat februárban megemelte volna. A javaslat szerint bárki élhetett volna az árfolyamrögzítéssel, aki legfeljebb 30 millió forint hitelt vett fel.

A 2011. december 15-én megkötött stratégiai megállapodást most több ponton is módosították. A zökkenőmentes megvalósítás érdekében például meghatározták az árfolyamrögzítés ütemezését. Áprilistól a közalkalmazottak és köztisztviselők, júniustól a lakáscélú hitellel rendelkezők élhetnek a lehetőséggel. A szabad felhasználású jelzáloghitelesekre csak szeptemberben kerül sor: ez a kör ősztől igényelheti az árfolyamrögzítést.

Mindazokat, akiknek 2011. szeptember 30. óta, 90 napot folyamatosan meghaladó, fennálló késedelme van, a bank írásban értesíti a forintra történő átváltásról és az azt követő 25 százalék hitel-elengedési jogosultságról, valamint arról, hogy a forinthitel milyen induló adósság törlesztést jelent továbbá, hogy a közjegyzői díjat az ügyfél viseli.

A már felmondott jelzáloghitelek esetén a bankok megvizsgálják az ügyfél törlesztési kilátásait, és amennyiben a 25 százalékos követelés elengedés reális lehetőséget teremt az adósság rendezésére, úgy a bankok közös megegyezést kezdeményeznek a fennálló tartozás forint-konverziójára és a 25 százalékos elengedésre.

A bankok az említett adóssegítő folyamatok során külön díjat nem számítanak fel, az ügyfelekre csak a bankfüggetlen költségek hárulnak. Ahhoz, hogy a határidők tarthatók legyenek, időben kell megszületniük a végrehajtáshoz szükséges jogszabályoknak.

Most erre kell figyelni

A lakosság irányából érkező keresletben egyelőre az látszik, hogy a jövőben az árfolyamkockázatot könnyen felválthatja a kamatkockázat, amely éppúgy képes a törlesztőrészletek emelésére.

A hitelfelvétel során az ügyfeleknek most azt kell mérlegelniük, hogy az akár negyedévente változó kamatperiódussal együtt hogyan változik a törlesztőrészlet: 1 százalékpont kamatváltozás 7 százalék különbséget jelenthet a törlesztőrészletben. Ez azt jelenti, hogy egy 3 százalékpontos kamatemelkedés ugyanoly mértékben emeli meg a törlesztőrészletet, mint amikor deviza hitel esetében 160-ról 194 forintra drágult a svájci frank, vagy 250-ről 303 forintra az euró.

A hitelfelvevőnek az az érdeke, hogy törlesztőrészlete több éven keresztül változatlan maradjon. Ehhez azonban a bankok részéről új, hosszú távú, 3 vagy 5 évre is fix kamatozást garantáló termékekre van szükség, mutat rá a CIB Bank szakértője.

A megbízhatóság erősítését hangoztatta Ferencz Iván, a Fundamenta Lakáskassza Zrt. vezető jogtanácsosa is a Fundamenta Lakásvásár kísérő konferenciáján. A vevő akár olcsóbban - alacsonyabb kamattal is - kaphatna hitelt, ha a bank ismerné az előéletét - vetette fel. A hitel összege nagyobb lehet, ha a lakás korszerű, kevés energiát fogyaszt, mivel ilyenkor a vásárló rezsi-megtakarítása hiteltörlesztéssé alakítható.