A német hírmagazin szerint egyebek között Németország, Franciaország és Olaszország szorgalmazza az új adónem mihamarabbi bevezetését. A Margrethe Vestager dán pénzügyminiszternek címzett levél szerint az EU valamennyi tagállamában egyszerre kellene kivetni a tranzakciós adót. "Üdvözölnénk, ha az elnökség felgyorsítaná a tárgyalási folyamatot" - hangsúlyozták a levélírók, akik szerint az év közepére le kell zárni az egyeztetéseket.
Berlin egy külön tervezetet is kidolgoz, amely az Európai Bizottság (EB) tavalyi előterjesztésénél szélesebb körű adóztatást javasol. A német elképzelés szerint az adót valamennyi pénzügyi műveletre ki kellene vetni, így a részvény- és kötvényügyletekre, devizapiaci műveletekre és valamennyi úgynevezett származtatott pénzügyi termékkel végzett műveletre is. ("Egyszerűen őrültségnek" tartja a brit miniszterelnök a banki tranzakciók új adónemmel való megsarcolását.)
Az EB tavaly szeptemberben bemutatott javaslata a pénzügyi intézmények -közötti tranzakciókra vonatkozik, az adót akkor kellene megfizetni, ha a tranzakcióban résztvevő felek közül legalább az egyik székhelye az Európai Unióban van. Az adó minimális mértéke részvények és kötvények esetében a tranzakciós érték 0,1 százaléka, származtatott termékek adásvételénél pedig 0,01 százalék. A tagországok magasabb adókulcsot is megállapíthatnának a brüsszeli javaslat szerint. A 2014-ben bevezetendő új adóra azért van szükség, hogy a pénzügyi szektor is részt vegyen a válságkezelés terheiből - érvelt a bizottság.
Mire költhetnék?
A pénzügyi tranzakciós adót a pénzügyi válság által okozott károk enyhítésére kellene felhasználni: munkahelyeket teremteni a megszűntek helyett és befektetni a szénmentes gazdaság növelésébe, fogalmazta meg még augusztusban Bernadette Ségol az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára.
Szerinte a pénzügyi tranzakciós adóra (FTT) nem a tagállamok befizetésének helyettesítőjeként kellene tekinteni az európai költségvetésben. „Ha már bevezetik a tranzakciós adót, akkor azt további beruházásokra kellene fordítani, növekedésre és munkahelyekre, amelyek a fő prioritások, nem pedig olyan bevételek helyettesítésére, amelyek egyébként is meglennének". (Belföldi utalásnak számítanak majd 2014 elejétől az országok közötti euró alapú banki tranzakciók egy most létrejött megállapodásnak köszönhetően.)
Ségol véleménye szerint a rugalmasságot és biztonságot kombináló flexicurity modell csak akkor működhet, ha pénzt fektetnek az elbocsátott munkások átképzésébe. „Dániában rengeteget költenek a rugalmas biztonságra, hogy minden dolgozó, aki munkahelyet vált, képzésben részesüljön, és meg legyen fizetve a képzés időtartama alatt is. Elnézve az EU-ban az említett flexicurity-re valóban elköltött összeg nagyságát, kiderül, hogy még nagyon a dolog elején járunk. Inkább csak azt halljuk, hogy a munkásokat külön értesítés nélkül lehessen kirúgni."
