A közlemény szerint a teljes keretösszeg - az EU-támogatás EU-költségvetési kerete és a hozzá rendelt hazai társfinanszírozási előirányzat együtt - 8.209 milliárd forint 280 forintos euró-árfolyamon számolva. Ebből 5.457 milliárd forint a már szerződött rész. A keret uniós része mintegy 6.980 milliárd forint, ebből tavaly év végéig 1.706 milliárd forintnak megfelelő eurót hívott le az ország az unió biztosította előleg nélkül. A beruházások megvalósításával kapcsolatos kifizetések a magyar forrásokkal együtt meghaladták a 2.400 milliárd forintot.
A közlemény szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap teljes kerete 4.167 milliárd forint, amelyből eddig 2.806 milliárd forint értékben kötöttek szerződést. A keret uniós része 3.542 milliárd forintnak megfelelő euró, és ebből az időközi lehívás összege 2011 végéig 1.076 milliárd forint volt. Az Európai Szociális Alap teljes kerete 1.195 milliárd forint, ebből 480 milliárd forintra van már szerződés. A keret uniós része 1.016 milliárd forintnak megfelelő euró, amelyből az időközi lehívás tavaly év végéig 208 milliárd forint volt. (Két új, a kis és középvállalkozásokat érintő pályázat is megjelent: az egyikkel a munkaszervezeteket lehet fejleszteni, míg a másikkal a dolgozókat lehet képezni.)
A Kohéziós Alap teljes kerete 2.847 milliárd forint, ebből 2.171 milliárdra van szerződés. A keret uniós része 2.420 milliárd forintnak megfelelő euró, ebből az időközi lehívás 2011 végéig 422 milliárd forintot ért el.
Könnyebb pénzhezjutás
A közlemény szerint az európai uniós források teljes, száz százalékos felhasználásának érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve több intézkedést tett. Például átalakították az Új Széchenyi Terv intézményrendszerét: rövidebbek lettek az adminisztratív határidők, az egyes programoknál lehetővé vált, hogy a visszalépő projektgazdák, illetve a támogatások nem teljes körű felhasználása miatt a keretnél több kiírás jelenhessen meg. (Március elsejétől elérhetővé válik egy, a szakképzési hozzájárulás alternatívájának is tekinthető, bértámogatással kiegészülő uniós pályázati forrás, amelyet ezúttal a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett már a nagyvállalatok is igénybe vehetnek.)
Az ügynökség kiemelt jelentőségű lépésnek tartja az előleg alkalmazási lehetőségek jelentős bővülését, amely akkor komoly segítség, amikor nehéz külső finanszírozókat találni. Az ügynökség közölte azt is, hogy a felépített projektfigyelő rendszer egy-egy konkrét probléma esetén megteremtette a lehető leggyorsabb beavatkozás lehetőségét, ezáltal is csökkentve a forrásvesztés kockázatát. A programozási ciklus 2007-től 2013-ig tart, de a források felhasználására 2015 végéig van lehetőség az uniós szabályozás szerint - áll a közleményben.
Tavalyi számok
A korábban jellemző átlagos heti 5,5 milliárd forint kifizetést sikerült megemelni az első évben heti 15 milliárd forintra, 2011-ben, a harmadik negyedévben pedig ez a szám 19,7 milliárdra nőtt. Célként 30 milliárd forint heti kifizetést tűzött ki maga elé az NFÜ - hangsúlyozta Petykó Zoltán a szervezet elnöke, aki szerint a rendszer további javítása szükséges, de az értékeléskor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a korábbi időszakhoz képest az intézményrendszer kevesebb erőforrással gazdálkodik. Petykó Zoltán kifejtette: az elmúlt egy évben dinamikusan nőtt a szerződött projektek száma a korábbi időszakhoz képest, heti bontásban 103-ról átlagosan 179-re. Csak ezt a mutatót tekintve 75 százalékkal gyorsabb a mostani NFÜ, mint a kormányváltás előtt. A kifizetések volumene ugyancsak ebben az összevetésben 176 százalékos növekedést mutat.
Tavaly több mint 7.600 támogatói döntés született mintegy 850 milliárd forint, és mintegy 8.400 szerződést kötöttek csaknem 900 milliárd forint értékben. A 2011-es, közel 800 milliárd forint kifizetés megközelítőleg 15.400 projektet érint. A 2011. november 1-i adatok alapján az összes időközi kifizetést tekintve az ötödik helyet foglalja el Magyarország az EU tagállamai között - mondta Petykó Zoltán. (Évi mintegy 1,2 milliárd forintos uniós forrásra pályázhatnak 2013-ig a méhészek a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében.)
Nem mindenki elégedett
Az európai uniós források felhasználásának mielőbbi átcsoportosítását javasolja az MGYOSZ annak érdekében, hogy a tartós, de már rövid távon is érzékelhető gazdasági növekedést és munkahelyteremtést biztosító projektek kapjanak ilyen pénzügyi támogatást - közölte februárban a szervezet. A munkaadói szervezet ezzel összhangban ágazati szintű, a kormány és az egyes szakterületek által közösen kidolgozott jövőképeket látna szívesen, amelyekhez a vállalatok a stratégiájukat igazíthatják.
Magyarországon ez a pénzügyi támogatás - részben az EU formális és informális elvárásai következtében - a mai napig jelentős részt olyan projektekbe áramlik, amelyek gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatása nehezen, csak többszörös áttéteken keresztül érvényesülhet. Az MGYOSZ megvizsgálandónak tartja, hogy a szinte befagyott vállalkozói hitelpiac élénkítésére allokálhatóak-e további uniós források, mert a hitelpiac állapota nemcsak a kis, hanem a közepes és annál nagyobb vállalatok számára is jelentős veszélyekkel jár mára.
Az MGYOSZ egyetért a kormánnyal abban, hogy a gazdaság növekedési pályára állításához az eladósodottság csökkentése és jelentős munkahelyteremtés szükséges. Ennek megfelelően az uniós források felhasználását is ennek a két célkitűzésnek megfelelően javasolt priorizálni. A támogatások átcsoportosítását az is segíti, hogy az EU-források felhasználásának újratervezésére irányuló egységes európai munkaadói fellépés nyomán várhatóan nőni fog a kormány mozgástere ebben a kérdésben.
