Erről Horváth Ákos, a szervezet egyik alapítója tájékoztatta az MTI-t. Az egyre bűvölő létszámú szervezet korábban csak az inflációt követő adóemelést tartotta elfogadhatónak, ajánlatában viszont már a város több száz százalékos adóemelésének átlagosan mintegy felét kész megfizetni. (2011-ben az iroda bérbeadások közel fele hosszabbítás volt, mivel a másfélezer négyzetméternél nagyobb, egybefüggő területek hiányoznak a kínálatból.)
A somogyi megyeszékhelyen két hete fogadták el a város idei költségvetését. A helyi adóterhek emelésének hatására érdekvédelmi szervezetbe tömörült helyi vállalkozók ekkor élesen bírálták az építmény- és telekadó drasztikus emelését, amely együttesen több mint félmilliárd forintos pluszterhet ró rájuk, azonban nem sikerült elérniük a költségvetés módosítását. Egyik szószólójuk perközösség alakítását és jogi lépéseket helyezett kilátásba, ha a város nem módosítja "a magasabb szintű jogszabályt sértő adórendeletét", mondván, a törvényi elvárás szerint a helyi adókat úgy állapíthatják meg az önkormányzatok, hogy figyelembe veszik a helyi sajátosságokat és az adóalanyok tehervállaló képességét. A városvezetés álláspontja ezzel szemben az, hogy Kaposvár korábban kifejezetten alacsony ingatlanadója még az emelés után is átlagosnak, illetve átlag alattinak mondható, és akinek több van, az adózzon többet a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben.
Horváth Ákos az MTI-nek elmondta, az adóemelésben érintett vállalkozókból frissen alakult Kaposvári Ingatlantulajdonosok Érdekvédelmi Szövetségének pár hét elteltével meg kellett változtatnia a nevét Kaposvári Cégszövetségre, mert az adóemelés hatása máris továbbgyűrűzött, és nemcsak ingatlantulajdonos, hanem ingatlanbérlő vállalkozások is csatlakozni kívántak. Hangsúlyozta, Kaposvár helyi adói eddig a helyi teherbíró képességéhez igazodtak, ha ez megváltozik, rövid távon pluszbevételt hozhat a városnak, de hosszú távon tönkre teheti a gazdaságát.
A jelenleg több mint 120 tagot számláló cégszövetség a polgármesternek címezett levelében aggályosnak nevezte, hogy az önkormányzat adórendeletében az irodák utáni adóteher 390 forintról 1655 forintra változott, ez 424 százalékos emelés. A műhelyek és raktárak esetében pedig 205 százalékkal nőtt az adóteher, amire "felkészülni nem lehet".
A levél felteszi a kérdést, valóban rákényszerül-e az önkormányzat erre a drasztikus adóemelésre, és a kialakult helyzet hogyan függ össze az elmúlt évek önkormányzati döntéseivel. Figyelmeztet arra, hogy az adóemelés hosszú távon az ingatlanárak jelentős csökkenését, az adóalanyok távozását a városból, így a gazdasági élet elsorvadását vonja maga után. A mobil vállalkozások olcsóbb településre helyezhetik át székhelyeiket, ami 100 milliós nagyságrendben csökkentheti Kaposvár iparűzési adóbevételét - mutatnak rá a vállalkozók. Egyben kérik, hogy hívjon össze a városvezetés rendkívüli közgyűlést az ingatlanadóról szóló rendelete módosításáért, és addig ne vesse ki az új építményadókat.
