A belföldi fogyasztás várható idei csökkenése - kutatók 3-4 százalékot is prognosztizálnak - önmagában is nehéz helyzetbe hozza a vendéglátóipart, de ehhez még hozzáadódnak a 2012. évi jogszabályváltozások, amelyek tovább nehezítik a szektorban a vállalkozások helyzetét.
Adó, bér, cafeteria
Emelkedett a jövedéki adó, ami érinti a szeszesitalt. Minden alapanyagot megdrágított a 25-ről 27 százalékra növelt normál áfakulcs, de ez a vendéglátóhelyek által értékesített termékeket, szolgáltatásokat is érinti, amit ha nem tudnak az áraikban érvényesíteni, az mindenképpen hátrányt, ha nem éppen veszteséget jelent számukra. Az áfaemelés következtében az árrés folyamatosan csökken, és ez likviditási gondokat okoz ott is, ahol azért van bevétel. Az úgynevezett csipszadó - hivatalos nevén népegészségügyi termékadó - szintén drágítja az alapanyagokat. Ebben az ágazatban jellemzően alacsonyak a munkabérek, így a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése, valamint az elvárt béremelés - a havi szinten 216 ezer 806 forint alatt keresők tavalyi nettó nominális bérének megőrzése érdekében - ugyancsak komoly terhet jelent. A cafeteria változásai - a SZÉP kártya és az Erzsébet névre keresztelt állami étkezési jegy bevezetése - akár előnyt is hozhatnak majd a vendéglátóipar számára, de most nem ez a helyzet. Mivel a szerződéskötés az elfogadóhelyekkel egyelőre lassan halad, ennek is a hátránya érződik: a korábbi étkezési jegyekkel, illetve üdülési csekkel már nem fizetnek a vendégek, és helyette nem a készpénz kerül elő, hanem lemondanak a szolgáltatás igénybevételéről. Ráadásul a kisebb kifőzdéknek, amelyek az elfogadott utalványokat nagybani beszerzéseik során továbbforgatták, az olcsóbb nagyáruházaknak az utalványpiacról való kizárása következményeként költségnövekedéssel is számolniuk kell.
Üzleti rendezvények
Jóval negatívabb a hatása a reprezentációs kiadásokat szabályozó törvények módosításának. Ez a jogszabályi változás jelentősen megnöveli az üzleti célú vendéglátás költségeit, ami komoly forgalom-visszaesést hozhat az éttermek, szállodák számára. Az üzleti ebédek, vállalati rendezvények, szakmai konferenciák alkalmával nyújtott étkezés (catering) ára reprezentációs költésnek minősül - ez elszámolható költségként, de az áfát nem lehet levonni belőle -, s ez év január elsejétől mint juttatás után az értéke 1,19-szeresével számolva 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni, kivéve, ha a szolgáltatást - juttatást - továbbszámlázzák. Ez esetben viszont a számla címzettjét terheli ezt a pluszköltség. Ez az intézkedés nyilvánvalóan növeli az üzleti ebédek, vállalati események, az étkezést is biztosító konferenciákon való részvétel költségeit, ily módon pedig az ilyen rendezvényeket befogadó vendéglátóhelyek számára egy eddig viszonylag stabil piaci szegmens jelentős szűkülését okozza.
Marketing és pályázat
A magyar vendéglátó vállalkozások jelentős része már ráfizetéses. Ha a cég teljesíti a jogszabályi kötelezettségeit, nem marad nyeresége, kivéve néhány tőkeerős, jó célpiaccal rendelkező éttermet. Mi jelenthetné, jelentheti akkor a kiutat? A szakma természetesen lobbizik az áfa csökkentése érdekében, de e cél elérésének esélye rövid távon csekély. A vendéglősök egy része a korlátlan versenyt okolja, szerintük ez rontja a meglévő vállalkozások tisztességes munkafeltételeit, és a feketegazdaságot erősíti, így jónak tartaná egy koncessziós törvény létrehozását, ami - az orvosipraxis-rendszerhez hasonlóan - meghatározott területen csak meghatározott számú, regisztrált vendéglátóegység működését tenné lehetővé. Amit a vendéglátóipar megtesz, vagy megtehet: az erőteljesebb marketing és az uniós pályázatokon való aktívabb és eredményesebb részvétel. Ez utóbbi persze megint nem csak a vendéglátókon múlik.
