A kormány már dolgozik a kis- és középvállalkozói szektorhoz kapcsolódó adóztatás egyszerűsítésén, a cél, hogy segítséget nyújtsanak a kis cégeknek és levegyék a túlzott adminisztrációs terhet a vállukról - derül ki dr. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkárának interjújából, amelyet az ADÓ Szaklap márciusi számában adott. A magyarországi adórendszerről, a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetéről, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról és az adószabályok jövőben várható változásáról is beszélt dr. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára.
A hazai adópolitika első számú felelősének határozott elképzelései vannak a magyar adórendszer szükséges változtatásait illetően, legfontosabb célja az arányos, egykulcsos szja, az e köré szerveződő munkaadó-terhek új megközelítése, valamint a kisvállalatok adózásának könnyítése. A kkv-k adminisztrációs terheinek csökkentése az EU számára is fontos feladat, a 2007-ben indított uniós cselekvési program részeként 2012-ig 25 százalékos csökkentést ígértek. A magyar kormány pedig a Széll Kálmán Terv bürokráciacsökkentő programjában oldalakon keresztül sorolja a teendőket. 114 lépést határoztak meg a következő évekre, ezek hatására egy átlagos vállalkozás adminisztrációs terhe évi 3 millió forintról 500 ezer forinttal csökken. A 114 intézkedés döntő többsége 2012-ben megvalósul, a program végrehajtásáról megjelent kormányhatározatban a határidők felelősökkel megjelölve szerepelnek. A tervek szerint a program végeredménye egyszerűbb társaságiadó-bevallás és adatszolgáltatás lesz, létrejön egy e-vállalkozás nevű internetes felület, amelyen minden ügyüket intézhetik majd a cégek.
Az idei új adótörvények azonban nem az adminisztrációs terhek csökkenését hozták, sőt például a kötelező bérkompenzáció jelentősen bonyolítja a munkáltatókra háruló papírmunkát. A tényleges egykulcsos adórendszer irányába tett lépések között eltörölték ugyan az adójóváírás rendszerét, ami - eltekintve a negatív társadalompolitikai hatásoktól - valóban az egyszerűsítés irányába hat. Azonban a bérkompenzációra és a korábbi adójóváírás rendszerére gondolva ezek várhatóan nem csupán a 2012. évet érintő sajátosságok, hanem 2013-ban is tovább élnek, ha csak az „egytöbbkulcsos" rendszer meg nem bukik a költségvetés bevételi kényszere okán. Dr. Réczei Géza, a PwC igazgatója szerint az adózás rendjét érintő idei változások célja valóban a bürokrácia csökkentése.
„Folyamatosan dolgozunk a 2013-as költségvetésen, adópolitikában a kkv-szektor adózásának egyszerűsítésével foglalkozunk nagy erőkkel... Az eva kérdésének megoldását is az egész kkv-szektor adózásának rendszerébe ágyazottan tudom elképzelni... (Lényegesen többet kell idén befizetniük, és lényegesen csökken a vállalkozói jövedelmük az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó vállalkozásoknak.) Feltehető az is, hogy valamilyen átalányköltség eleme lesz az új rendszernek, de úgy látom, az áfát külön kellene kezelni" - nyilatkozta a helyettes államtitkár. dr. Balog Ádám többek között arról is beszélt, hogy az Európai Unió jövőre lehetőséget teremt a kkv-k áfa-szabályainak egyszerűsítésére, amely szerint még inkább pénzforgalmi jellegű lenne az áfázás.
A szaklapnak adott interjúból az is kiderül, hogy 2013-ban nagy hangsúlyt szeretne fektetni a kormány arra, hogy az adókedvezményeket jóval célirányosabban adják meg, meghatározva a kedvezményezett csoportokat. Ehhez tartozik például az is, hogy 2013-tól a FEOR-9-es, szakképzettséggel nem rendelkező munkakörökben dolgozók után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó helyett a minimálbér összegéig csak 18 százalékot kell majd fizetni. Ezen kívül számos olyan csoportot emelnek majd ki, akiknek munkaerő-piaci visszailleszkedését adókedvezménnyel támogatják majd, úgy, mint például a munkanélküli státuszból visszajövők, a pályakezdők vagy az időskorúak csoportja esetében.
