A kozmetikai piac kilencvenhét százalékát fedik le a kiskereskedelemben kapható, nagy sorozatban készülő cikkek, és a fennmaradó három százalékért versenyeznek az úgynevezett professzionális kozmetikumok. Ebben a szegmensben hazai piacvezető az Ilcsi Szépítő Füvek. A természetesség eszméjére fogékony országokban pedig az exkluzív szalonokban kínálják e magyar termékeket, méregdrágán és hatalmas sikerrel.

Az orosz elnök felkérésére kellett borkóstolót tartania Balla István egri borásznak, annyira megízlett Vlagyimir Putyinnak két általa forgalmazott bor. A Heves megyei bortermelő és -kereskedő nagy álmokat dédelget: három éven belül nemcsak az orosz, hanem a távol-keleti piacokat is meg akarja hódítani, még azelőtt, hogy a világ egyik legrangosabb pincészetévé válnék.

Vannak, akik tudják - vagy megérzik -, merre megy a világ. Ez a nem túl gyakori képesség különösen hasznos az üzleti életben, hiszen biztos piacot jelent, ha egy vállalkozás, ráérezve a változások irányára, erre építi tevékenységét. Ám az már valóban ritkaságszámba megy, hogy mindezt külső források nélkül is sikeresen tegye, méghozzá lassan másfél évtizede, s még arra is marad energiája, hogy odafigyeljen a környezetére is. A miskolci Telvill Kft. e ritka és követésre érdemes cégek egyike.

Van, akinek divat, van, akinek üzlet, és van, akinek életforma mindaz, amit „bio” és „öko” előtaggal szoktunk jelölni. A Piszeki Öko Kft. tulajdonosa és dolgozói számára az utóbbit jelenti: életforma. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Ollé Sándor nyolc éve kezdett el teljes őrlésű biogabonából kenyeret, süteményt készíteni, amikor ez még nem volt divat, s így üzlet sem igen volt benne. Mára viszont már érzékelhető a változás a fogyasztási szokásokban, így az üzletben is: a cég árbevétele négy év alatt a tízszeresére nőtt.

A magyar mezőgazdasági területek egyelőre jelentéktelen része tért át az ökológiai gazdálkodásra, a leggyakoribb magyarázat szerint a gyenge állami szerepvállalás és a bonyolult, munkaigényes termelési kötöttségek miatt. Vásárló még lenne, hiszen a tudatos életvitelt szem előtt tartó, a drágább, de vegyszermentes élelmiszerre költeni hajlandó középosztály egyre több tagja vásárol biotermékeket. Tehát az állami szerepvállalás mind a korábban még működő pályázatok újraindításában, mind a tudatformálás területén erősítené a magyar biotermékpiac szereplőit.

Egy a világban is újdonságot jelentő ötlet, egy csapat informatikai fejlesztő és egy jól felépített üzleti modell, amelyik piaci terméket csinál a fejlesztés eredményéből. No és mindehhez egy olyan menedzser, aki képes előre látni, hogy miből lesz valódi piaci igény három-négy év múlva, és erről meg is tudja győzni többek között a kockázatitőke-befektetőket. Erről szól a Cellum csoport és benne az Enigma Software Rt. története 2004-ben.

Pezseg az élet, mint a szénsavval dúsított ásványvíz a Szentkirályi Ásványvíz Kft. telepén, amióta a cég terméke ez év tavaszán a világdíjas kitüntető címet elnyerte a párizsi szakkiállításon. A csekély értékesített mennyiség miatt addig veszteséges termelés pár hónap alatt felfutott a tízszeresére, és óriási exportlehetőségek nyíltak a cég előtt. A palackok már új automata gyártósorról futnak le.

A Cseh Köztársaság nagykövete, dr. Rudolf Jindrák őszintén örül annak, hogy az országaink közötti gazdasági és politikai kapcsolatok nagyon pozitívan alakulnak. Ám, mint mondja, az emberek közötti, bizalmi viszony kialakulása, az ennek érdekében való munka jelenti számára a legtöbbet. Amit elhatározunk meg kell csinálni, vallja. És így is tesz.

 

A magyar–cseh együttműködés számos téren érinti a közlekedési és vízügyi tárcát. Ilyen többek között a közeljövőben aláírandó nemzetközi kombinált árufuvarozásról szóló kormányközi egyezmény. Emellett a Visegrádi Együttműködés 2001–2002-es magyar elnöksége alatti kiemelt témák között szerepel az észak–déli közlekedési infrastruktúra-fejlesztés lehetőségeinek vizsgálata is. Mindezekről dr. Fónagy János miniszter beszélt a Piac és Profit kérdéseire válaszolva.

 

 

A kultúra és a gazdaság, a turizmus ötvözése egyetemi évei óta szívügye a Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara napokban leköszönt igazgatójának, Payer Beátának, aki következő hivatalában is ezt a célt szolgálja: júliustól a Magyar Turizmus Rt. párizsi irodáját vezeti.

Ha a magyar kreativitás találkozik az északi megbízhatósággal és pontossággal, ez a kombináció csodákra képes – állítja a magyarországi svéd kereskedelmi kamara elnöke. A hálózati gazdaság kiépítésében élenjáró északi európai uniós tagállamok – Svédország, Finnország és Dánia – régóta partnerei a magyar gazdaságnak. Az újabb és újabb érdeklődések pedig azt jelzik, hogy a nálunk működő északi cégek elégedettek itteni körülményeikkel.

A skandináv államok látszólag versenyelőnnyel léptek be az új gazdaságba: a jóléti társadalom rendszerére építhették rá a hálózati gazdaság alapjait. A szociális juttatásokat alátámasztó adórendszer azonban nem mondható előnyösnek a globalizáció következtében élesedő országok közötti versenyben. Mégis, az északi régió tagjait világszerte az információs társadalom és az IT-gazdaság mintapéldájaként említik.

Jóval meghaladja a legtöbb európai országban tapasztalható lassulást a németországi GDP növekedési ütemének mérséklődése. Elemzők 2002-re sem jósolnak gyorsulást a tavalyi, mindössze 0,6 százalékos növekedéshez képest. A német kilábalás attól is függ, hogy az Amerikai Egyesült Államok gazdasága mikor áll növekedési pályára. Ahhoz azonban, hogy az magával húzhassa az EU vezető gazdasági hatalmát, ott komoly belső reformokra van szükség.

Németország vállalati és innovációs tekintetben nem számít információs nagyhatalomnak, de bankszektorának erős globális pozíciói révén kihatással van az információs technológia (IT) világára, s mérete folytán hatalmas felfelvevőpiacot jelent az IT-cégek számára nemcsak a nagy ipari vállalatok, hanem a fogyasztók szintjén is.

Hazánk egyik legjelentősebb külkereskedelmi partnere Németország: kivitelünk 38 százaléka irányul oda, és importunk 34 százaléka származik onnan. A német gazdaság lassulása következtében csökkenő exportmegrendelések, vállalati leépítések, visszafogott beruházások hatással lehetnek a magyar gazdaság teljesítésére is.

A politikai kurzustól függetlenül a magyar gazdaságpolitikának mindig is hangsúlyos eleme volt a Németországgal való kapcsolat. Igaz, ez a kapcsolat olykor kiegyensúlyozatlan volt az áruk és szolgáltatások csereminőségét illetően. Ma már azonban a két ország azonos rangú munkakultúrával rendelkező cégei kötnek egymással üzletet, kevésbé függve a gazdaságok pillanatnyi konjunkturális helyzetétől.

A világgazdaság kereke most még lassan forog, s ez természetesen hatással volt és van az osztrák gazdaságra is, amely nem függetlenítheti magát a globális hatásoktól. Bár elemzők szerint a lejtmenet a végéhez közeledik, s már ez évtől felfelé ível az út, osztrák szakértők még 2003-ra is óvatosak a hazai növekedést illetően. Igazukat jelzi, hogy nyugati szomszédunk gazdasága – miként a miénk is – leginkább Németországétól függ. Bizakodásra adhat okot ugyanakkor az, hogy Ausztria a kelet-közép-európai befektetéseknek köszönhetően némileg kompenzálni tudja a számára kedvezőtlen világfolyamatokat. A magyar–osztrák kereskedelem áruösszetétele két modern, a globalizálódó világban működő ipari országénak felel meg, és szoros partnerség jellemzi a két ország kereskedelmi kapcsolatait a befektetések terén is.

A május vége óta javában tartó labdarúgó-világbajnokság kapcsán érdemes a gazdasági kérdések iránt nem különösebben érdeklődők számára is közelebb hozni azt a távol-keleti országot, amely megmutatta, hogyan válhat egy kis ország világgazdasági nagyhatalommá. Dél-Koreának sikerült a válságból való kilábalás.