"A baráti társaságokat helikopterrel üldözték a hatóságok"

Fenyegethetőnek nem tartja magát a vidékfejlesztési tára vezetője. Pedig most éppen az az időszak közeleg, amikor az időjárás viszontagságaira, más természeti veszélyekre - szárazságra, jégverésre, tűzelhalásra - hivatkozva hagyományosan demonstrálni, traktorokkal utakat elzárni igyekeznek a gazdák. Ilyenkor évről-évre megrettennek az agrárminiszterek, s nyomban megígérnek magasabb felvásárlási árakat, megregulázott áruházláncokat, teljes kártalanítást. Sőt, átvállalt biztosítási díjakat, alkalmi silókat nyittatnak meg, kedveznek dinnyéseknek, almásoknak, gabonásoknak.

- Ebben az évben nincs fenyegetés, vagy nem lehet hallani?

- A mezőgazdaság nagyon nehéz helyzetbe került, nincs a magyar agráriumban egyetlen sikeres ágazat sem - válaszolja a Piac&Profitnak dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. - Ezt a helyzetet örököltük, s természeti csapások sújtották az országot, melyek egyformán érintették a lakossági, az önkormányzati, az állami tulajdont, ilyenformán a gazdálkodók földjeit, üzemeit, vagyontárgyait. Ebből a helyzetből kell kiindulni, ezért mozgósította a kormányzat a költségvetési tartalékokat, illetve az Európai Unió szolidaritási alapjából is ezért kértünk támogatást. Abban is bizakodunk, hogy Brüsszel hozzájárul a jövő évi agrártámogatási előlegek 80 százalékának - 200 milliárd forintnak - idei kifizetéséhez. Most tehát mentőövet kell dobni a gazdálkodóknak, ez meg is történik.

"Valamennyi szektorban van mit fehéríteni, a kormány pedig arra tett fogadalmat, hogy rendet teremt."
fotó: Fényes Gábor

- A „helyreállítás" időszakát éljük tehát, s a gazdák sem nyúlnak a korábban alkalmazott eszközökhöz. De vajon azok a termelők, akik portékáikat eddig úgy juttatták el a fogyasztókhoz, hogy ők is, lehetőleg a szállítóik és az eladók is kibújtak a közteherviselés alól, most például számíthatnak megértőbb politikára?

- Én inkább azt látom, hogy a kistermelők zöme ma már helyi értékesítőként, az adókedvezményeket igénybe véve kész adót fizetni. Ne felejtsük el, a jóval nagyobb vállalkozások, termelők is kaptak, kapnak adókedvezményeket. De ne felejtsük, a jóval nagyobb vállalkozások, termelők is kaptak, kapnak adókedvezményeket! Az elmúlt évek pedig nem arról szóltak, hogy a kicsik fizetnek-e közterheket, hanem arról, hogy például még a szüretelő baráti társaságokat is helikopterekkel üldözték az állami hatóságok. Ezt a korszakot le kell zárni. És azt a korszakot is, amikor a kisebb befizetési kötelezettségek okán kékkönyves embereket alkalmaztak a multik.

Csökkenhet az áfa?

Nehéz, elhúzódó aratással kell szembenéznünk az idén – tette közzé a szaktárca a betakarítás elején. A kilátásoknál továbbra is sok a bizonytalanság, mind minőségben, mind mennyiségben, illetve nagyok a különbségek szinte egy-egy táblán belül is. Előreláthatólag 3,5 – 4 millió tonna étkezési búzát lehet betakarítani, ami bár kevesebb a vártnál, az ország szükségleteit fedezi, s jut belőle exportra is. Mivel a rossz talajviszonyok miatt a gombafertőzést nem lehetett időben kezelni, a betakarított mennyiség jelentős része takarmányminőségű lesz. Nehezítette az aratási munkákat, hogy a túlméretes járművek gyakran nem tudták megoldani a tankolást, az üzemanyag szállítást, sőt sokszor a közúti közlekedés során is akadályokban ütköztek. A mezőgazdasági gépek közlekedését könnyítő jogszabályi hátterén a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közösen dolgozik, ezért az őszi betakarítások idejére már elhárulnak a jogi akadályok. A 25 százalékos általános forgalmi adó nagy teher a termelőknek, s e probléma orvoslása érdekében – jelezték a tárcánál - szakmai és a politikai egyeztetések kezdődtek. A magas adóteher feketekereskedelemhez vezethet, aminek visszaszorítása kiemelt pontja a kormányprogramnak.

Emellett a legutóbbi időkig az élelmiszerkereskedelem egy része ellenőrzés nélkül, a legalitás peremén mozoghatott. Ez az oka annak, hogy elindítottuk a másodlagos élelmiszerellenőrzés rendszerét. Véget akarunk vetni a hamisításoknak, az élelmiszerhulladékok behozatalának. Valamennyi szektorban van mit fehéríteni, a kormány pedig arra tett fogadalmat, hogy rendet teremt.

Nem lehet tehát csak a kicsikre mutogatni csupán azért, mert boldogulni próbálnak. Abban pedig biztos vagyok, hogy a kistermelők, ha elkezdenek növekedni, akkor a gyarapodásuknak megfelelően készek céggé, vállalkozássá átváltozni, s egyáltalán nem bújnak el a szorosabb adózás elől. De egyelőre még inkább attól szenvednek, hogy a létminimum környékén képesek élni, működni, kivált, mert szinte üldözték őket, ha magasabb feldolgozottságú terméket állítottak elő, és a a multik versenytársaivá próbáltak válni.

- Az agrárkormányzat miként válaszol erre?

- Az a feladatunk, hogy munkát adjunk az embereknek, s hagyjuk őket dolgozni: elősegítve azt, hogy vidéken megint legyenek saját termékek, melyek megjelenhetnek a piacon, a turizmusban, a vendéglátásban, a gazdák eladhassák mind az alaptermékeiket - a tejet, a tojást, a nyers húst -, mind a feldolgozott áruikat - a sajtot, a lekvárt, a kolbász - a végső fogyasztónak.

- A vidékfejlesztési tárcánál szinte tankönyvi fogalmakkal operálnak, amikor azt hirdetik, hogy gazdálkodási rendszerek támogatásának erősítésére kívánnak koncentrálni. Más, az eddigieket felülíró támogatási, pályáztatási gyakorlatról gondolkodnak, s a hazai büdzsé erőforrásaira építenek, elvégre az uniós források „kötött pályán" mozognak?

- Arról van szó, hogy az európai uniós mezőgazdaság termékpálya láncokban, komplex rendszerekben működik, s erre hazánknak is figyelemmel kell lennie, mind inkább fel kell készülnie. Eddig tonnában és hektárban mért támogatások léteztek, ám a későbbiekben gazdasági rendszerek részesülnek a dotációban. Ez egy hosszabb folyamat, melynek során az úgynevezett vidékfejlesztési tengely veszi át a közvetlen agrártámogatás helyét. Ösztönöznünk kell a magyar mezőgazdaság szereplőit a magasabb feldolgozási szintű termékeket, készterméket előállítására, ezért lehetővé tesszük, hogy többen és a kisebbek is hozzáférhessenek az agrármodernizációs forrásokhoz. Nem ötletszerű, lobbi-érdekek által befolyásolt, hosszú átfutási idejű pályáztatásra van szükség.

Törvényváltozások

Szeptembertől Nemzeti Földalap

Július közepén több olyan törvényt is megalkotott az Országgyűlés, amellyel a vidék életét, az agrárium gazdálkodását befolyásolja. A vidékfejlesztési tárca sajtóosztályának interpretálásában ezen új jogszabályokra hívjuk fel a figyelmet. Szeptembertől működik a Nemzeti Földalap, mely visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt.-től a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A Nemzeti Földalapba tartozó földeket négy módon lehet hasznosítani: nyilvános pályázaton történő eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével. A földtulajdonosoknak elsőként az NFA-nak kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti az alapkezelő. A megkötött szerződés tartalmából nyilvános lesz a szerződő neve, a föld fekvése és helyrajzi száma, az ellenszolgáltatás összege és a fizetési határidő, valamint haszonbérletnél és vagyonkezelésnél a szerződés időtartama is. A nettó 5 millió forintnál magasabb ellenértékű szerződéseket az NFA a honlapján teszi közzé. A Nemzeti Földalap kezeli az állam tulajdonában lévő mező- és erdőgazdasági földterületeket. A Nemzeti Földalapban lévő nagy értékű (100 millió Ft vagy 100 hektár feletti) földterületek hasznosításáról a Birtokpolitikai Tanács dönt. A Nemzeti Földalapba tartozó földek hasznosításából származó bevételeket, földvásárlásra valamit a földbirtok politikai irányelvek megvalósításra kell fordítani. Változott az elővásárlási jog sorrendje. Első helyen a magyar állam jogosult élni elővásárlási jogával. A törvény újraszabályozza a „helyben lakó” definícióját. Helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen, illetve 15 kilométeren belüli szomszédtelepülésen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik.

Közbeszerzés közkonyháknak

Módosult a közbeszerzési törvény. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a közétkeztetést végző intézmények közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől megvásárolhatják a nyers húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a tejet és a tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát. A törvénymódosítás augusztus 1-én lépett hatályba.

Ingyenes gazdaságátadás

Augusztus 1-tól illeték és adómentes a családon belüli gazdaságátadás. Mentes a vagyonátruházási illeték alól a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény, valamint ingó – ide értve a gépjárművet és a pótkocsit is – tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése közeli hozzátartozóknál (így a házastársnál, bejegyzett élettársnál, egyenesági rokonnál, örökbefogadottnál, mostoha- és nevelt gyermeknél, testvérnél). A törvény összhangban áll az európai vidék- és agrárpolitikával, amelynek alapjait az egyéni és családi gazdaságok adják.

Hozzájárulás nélkül

Eltörölték a vízgazdálkodási hozzájárulást, a jogszabály 2011. január 1-től hatályos. A vízgazdálkodásról új, átfogó szabályozás készül, a forráshiánnyal küzdő vízgazdálkodási társulások a tervek szerint a jövőben egységes állami irányítás alá kerülnek.

Pálinkakönnyítés

A pálinkafőzésre vonatkozó módosított jövedéki törvény augusztus 1-től hatályos. A kistermelő a saját gyümölcséből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan pálinkát főzhet. (A jogszabály szerint a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcs). Saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél - amennyiben a termelő nem adja el a gyümölcspárlatot - 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni, a főzést nem kell sehol előre bejelenteni, a készüléket (100 liter alatt) nem kell engedélyeztetni. Ha valaki el akarja adni az otthon vagy bérfőzésben készült pálinkát, erre is van lehetősége. A saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatásnál zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokból kínálhatja az italt. Az eladásra szánt pálinkánál vagy ötven liter feletti mennyiség főzésénél továbbra is a régi szabályozás érvényes, tehát ugyanannyi jövedéki adót kell fizetni, mint eddig a kereskedelmi főzdéknek.