Az Egyezményt aláíró országoknak még mindig alig ötödére jellemző annak aktív végrehajtása és 20 állam - köztük Magyarország is - alig vagy egyáltalán nem tesz semmit annak érdekében, hogy a magyar befektetőket visszatartsa a külföldi hivatalos személyek megvesztegetésétől, illetve a külföldi befektetőket eltántorítsa a magyarországi közhivatalnokok vesztegetésétől.

A hazai jogi szabályozás sok tekintetben megfelelő, de a Jelentés elmarasztalta Magyarországot a nemzeti hatóságok közötti eredményes koordináció, a megfelelő szakemberképzés, valamint a megvesztegetéses ügyekhez kapcsolódó tájékoztatás hiányosságai miatt. A dokumentum szerint az Egyezmény eredményes végrehajtását akadályozza a közérdekű bejelentők védelmének nem megfelelő szabályozása is.

A Magyarországot érintő konkrét esetek közül a Jelentés kitér a Gripen-botrányra, a Magyar Telekom montenegrói és macedón szerződéseire, illetve foglalkozik a Strabag korrupciógyanús ügyével is. A jelentés megemlíti a MOL tisztázatlan szerepét a horvát Podravka privatizációjában, a Siemens és az Alstom korrupciógyanús ügyeit, valamint kitér a sávolyi MOTO GP versenypálya-projekt leállítása kapcsán elért civil sikerekre.

Alexa Noémi, a TI magyarországi tagozatának ügyvezető igazgatója a Jelentés bemutatása kapcsán kiemelte, hogy „Magyarország az Egyezmény aláírásával vállalta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy feltárja és szankcionálja a külföldi befektetők vesztegetési ügyeit. Sajnálatos, hogy az említett ügyek egyikében sem született megnyugtató, jogerős bírósági ítélet. Ahhoz, hogy a helyzet változzon, Magyarországnak egy szigorúan végrehajtott korrupció-ellenes stratégiára lenne szüksége, mely kiemelten kezeli a közérdekű bejelentők védelmét és megerősíti a nyomozó hatóságokat, hogy képesek legyenek minél több korrupció-gyanús esetet feltárni."