A GKI konjunktúraindex értéke így továbbra is 12,9 pont, a fogyasztói bizalmi index -29,3 pontra esett a júniusi -23,4 pontról, az üzleti várakozásokat tükröző mutató viszont -7,1 pontra emelkedett a júniusi -9,2 pont után. A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a 2009. áprilisi mélypont után markáns növekedésnek indult, és egészen 2010 júniusáig töretlen javulást mutatott. Ezzel az index értéke jelentősen meghaladta a recesszió kirobbanását megelőző szintet, s megközelítette a négy évvel ezelőtti választás idején mért magasságot.

Júliusban azonban valamelyest a májusi alá csökkent a bizalmi index. A legnagyobb mértékű visszaesés az ország gazdasági helyzetére vonatkozó 12 havi várakozásokban következett be, de jelentősen csökkent a lakosság optimizmusa a saját pénzügyi helyzetének jövőbeli alakulására és a várható megtakarítási képességére vonatkozóan is. A lakosság 2009 májusa óta szinte töretlenül emelkedő, majd a választásokkal is összefüggésben az idei nyárelőre különösen sokat javuló várakozásai június legelején, a forintárfolyam zuhanása előtt érték el csúcspontjukat. Ezt követően júliusban már kissé a májusi szint alá csökkent az index értéke.

A kereskedelmi és a szolgáltató szektor a legoptimistább

Az üzleti várakozások javulása viszont júliusban is folytatódott, és az index értéke már kedvezőbb a válság kirobbanása előtti szintnél. Az üzleti szférán belül júliusban a kereskedelmi és szolgáltató cégek várakozása jelentősen, az iparvállalatoké kissé emelkedett, az építőipariak pedig lényegében stagnáltak.

Az iparban a következő három hónapra vonatkozó termelési kilátások és a teljes rendelésállomány megítélése is javult az előző hónaphoz képest. Ugyanakkor a saját termelésű készletek szintje kissé emelkedett.

Az építőipari bizalmi index értéke júliusban - júniushoz hasonlóan - hibahatáron belüli mértékben csökkent, lényegében stagnált. Romlott az előző három hónap termelési színvonalának illetve a rendelésállománynak a megítélése. A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőiparban 2010 júliusában 3,1 hónap volt, alacsonyabb az egy negyedévvel (3,5 hónap) és az egy évvel ezelőttinél (4 hónap) is. A kereskedelmi várakozások viszont júliusban számottevően javultak. Főleg az eladási pozíció megítélése lett kedvezőbb, de javult a feladott megrendelésekről és az átlagos készletszintről alkotott vélemény is.

A szolgáltatói bizalmi index január óta tartó növekedését májusban visszaesés törte meg, ezt követően ismét számottevően javult a mutató. Júliusban leginkább a következő három hónap forgalmára vonatkozó várakozás lett kedvezőbb, de markáns javulást jelez az üzletmenet megítélése is.

Az iparban és az építőiparban valamelyest javult a foglalkoztatási szándék, s az iparban a létszámbővítést tervezők száma, ha minimálisan is, de meghaladta az elbocsátást tervezőkét. A szolgáltató cégeknél a javulás kisebb, a kereskedelemben pedig nem volt változás. A lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé emelkedett.

Árcsökkentés és a jövőbe vetett bizalom

Az iparban az áremelésre és árcsökkenésre készülők aránya megegyezik, az építőiparban viszont az utóbbiak aránya ismét tovább nőtt. A szolgáltatók összességében számottevő árcsökkenést helyeztek kilátásba. A fogyasztók inflációs várakozása viszont erősödött.

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban és az építőiparban javult, az előbbinél az optimisták és pesszimisták aránya már nem áll messze egymástól. A kereskedelemben és a szolgáltatói szférában valamint a lakosság körében viszont e téren némi romlás következett be.

A GKI szerint érdekes, hogy az elmúlt bő évben a fogyasztók saját pénzügyi helyzetük és a magyar gazdaság általános helyzete esetében is elsősorban a jövőt látták egyre optimistábban, az elmúlt időszak megítélése ennél sokkal kevésbé javult. 2010 júliusában pedig főleg a jövővel kapcsolatos optimizmus csökkent a lakosság saját pénzügyi és az ország általános gazdasági helyzetével kapcsolatban is.