Orbán Viktor nemet mondott az IMF és az EU költségvetési lefaragásokra és megszorító intézkedésekre felszólító követelésire, a képviselők összeomló fizetőeszközökről és fiskális felelőtlenségről beszélve távoztak Budapestről - mutat rá Adam LeBor, aki szerint a forint zuhant, erősödött, majd megint zuhant, az ország azonban kitart.

A lefaragások helyett a kormány adócsökkentéssel, a gazdaság kifehérítésével, valamint az üzleti környezet egyszerűsítésével akar növekedést elérni - olvasható a cikkben. Persze a 2008-ban nyújtott 20 milliárd dolláros mentőcsomag miatt az EU-nak és az IMF-nek joga van tárgyalni Magyarország pénzügyi terveiről. Magyarországnak pedig joga van "fegyvert ragadni", miután a a térség nagy része "gazdasági tarlóvá" változott az IMF segítségével az 1990-es évek elején beindult privatizáció miatt - vélekedik a szerző.

Lopva faragják a függetlenséget és a szuverenitást

Az író szerint azonban a pénzügyeknél jelentősebb dolog forog kockán: mégpedig a nemzeti szuverenitás, különösen a kisebb országok szuverenitása. "Sorsunkat talán növekvően befolyásolják a globális pénzemberek és a multinacionális intézmények, de én nem emlékszem, hogy bárki is szavazott volna erre a folyamatra, vagy egyáltalán választást kínáltak volna" - fogalmaz. 

Véleménye szerint ezek a nemzetek felett álló testületek - a kommunisták háború utáni taktikájával élve - lopva faragják a függetlenséget és a szuverenitást, míg végül senki sem veszi észre, hogy nem maradt belőlük semmi. Most azonban valaki észrevette - írja cikkében Orbán Viktor miniszterelnökről LeBor, aki szerint a jobbközép Fidesz-kormány vezetőjét bírálatok érték a sorozatban elfogadott, és ellenzéki vélemények szerint az érintett intézmények függetlenségét sértő törvények miatt. "Budapesten most az a vicc járja, hogy a demokrácia helyét átvette a Viktokrácia" - fogalmaz a szerző. A cikk szerint ugyanakkor lehetséges, hogy épp egy "Viktátorra" van szükség az IMF-fel és az EU-val szemben.

Magyarországon a parlament elfogadta a bankadóról szóló törvényt - emlékeztet a szerző, aki szerint az európai pénzügyi körök most attól tartanak, hogy a szomszédos országok hamarosan követik a magyar példát. A bankadó megérdemelt - vélekedik az író. Megjegyzi: Magyarország gazdasági vajúdásának jó részéért a bankok felelnek, a kölcsönök elképesztő arányát, 70 százalékát külföldi valutában, többségében svájci frankban adták ki.

Szóval éljen Magyarország, amiért szembe szállt a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval - írja a szerző. "1956-ban a magyarok felkeltek a szovjet elnyomás ellen, remélve hogy láncreakció indul be. Ez nem történt meg, de Magyarország lázadása a kapitalista despotákkal szemben ezúttal talán szikrát gyújt" - olvasható a cikk végén.

Nem mindenki ért egyet

A Nemzetközi Valutalaptól kilenc részletben lehet felvenni a hitelt, ebből hét részletet hívott le a kormány, a visszafizetés 16 részletben, 2014-ig történik, azaz addig nem lehet a kapcsolatokat megszakítani - vélte Róna Péter közgazdász, a Szociális Kerekasztal hétfői rendezvényén, aki éppen ezért érthetetlennek nevezte Orbán Viktor álláspontját.

2008-ban aláírt szándéklevél vállalásokat rögzít Magyarország számára, így ha azokat az új kormány módosítani kívánja, akkor az csak tárgyalás útján lehetséges - tette hozzá a szakember. A nemzetközi pénzpiacon Magyarország csak az IMF hitelesítése mellett juthat hozzá további finanszírozáshoz, „az Európai Unióval való kapcsolat erre nem ad garanciát".