Egy jól működő piacon verseny van. Mindaddig nincs is ezzel semmi baj, amíg egészséges versengésről beszélünk, vagyis a szereplők egyenlő esélyekkel – feladatokkal és lehetőségekkel –indulnak. A hazai távközlési piacon azonban, úgy tűnik, sprinterek és zsákfutók igyekeznek egyszerre a célba jutni, pedig mindenkinek az lenne az érdeke, hogy mobil- és vezetékes telefon egymás mellett találja meg a maga szerepét.

A telefon ma a mindennapi élet elengedhetetlen kelléke. Mindegy, vezetékes-e vagy mobil, mint ahogyan az is, hogy működésének háttérében milyen technológia áll. Ami fontos: jól működő, könnyen kezelhető infrastruktúra szolgálja ki az igényeket. Ma úgy tűnik, az IP, vagyis az internetprotokoll kínál erre megoldást.

A legszínvonalasabb eszközöket és megoldásokat kínáló haza cégek tartottak kiállítással egybekötött termékbemutatókat a Piac és Profit májusi rendezvényén. A rendhagyó előadásokra túlnyomórészt cégek, önkormányzatok, állami szervezetek, intézmények témafelelős döntéshozói voltak kíváncsiak, mégpedig igen nagy számban.

Az integrált vállalatirányítási rendszereket kínáló cégek mára felkészültek a kisvállalati kör kiszolgálására. Közülük tizenketten a Piac és Profit június végi, Testreszabott integrált vállalatirányítási rendszerek kis- és középvállalatoknak című workshopján előadással egybekötött termékbemutatón tájékoztatták az érdeklődőket a lehetőségekről.

Több mint száz integrált ügyviteli és vállalatirányítási rendszert szállító cég van jelen a hazai piacon, és közülük egyre többen tekintik célcsoportnak a kis- és középvállalatokat, melyeknek szép számban megjelent képviselői a Piac és Profit egynapos konferenciáján, szeptember közepén, a nagy világmárkák mellett több hazai fejlesztésű szoftvert is megismerhettek.

Az ipari parkok jövője biztató, ám a szakemberek figyelmeztetnek: a szolgáltatási színvonal emelése, az innováció és a kutatás-fejlesztés erősítése, a magas hozzáadott értéket kívánó tevékenységi körök bővítése nélkül hamarosan nem rúghatunk labdába az európai versenyben. Szimbiózisnak, összefüggő hálózatnak kell kialakulnia az azonos karakterű parkok, illetve az innovációs, logisztikai és termelő központok között is.

Komoly versenyt jelentenek nemcsak honi légi fuvarozónknak, a Malévnak, hanem a többi, Budapestre járatot küldő hagyományos nemzeti társaságnak is a diszkont-légitársaságok. A köznyelvben csak fapadosként emlegetett légi utaztatók első képviselője tavaly jelent meg a magyar piacon, majd jöttek újabbak, és jönnek még, s alighanem tűnnek is el közülük néhányan, igen gyorsan. A szakemberek szerint a jövő útja a fapados és a hagyományos szolgáltatások közelítése egymáshoz.

A közvélekedés hajlamos a hazai légi közlekedést a nemzeti légitársasággal azonosítani. Pedig számosan vannak még a piacon, nagyobbak és kicsik is, amelyek a megszokott utas- és áruszállítás mellett sokféle légi szolgáltatást nyújtanak.

Mindenki igyekszik a lehető legolcsóbban utazni, de hogy ez sikerül-e, nemcsak attól függ, hogy kitől és milyen járatra vesz repülőjegyet, hanem attól is, él-e a lehetséges kedvezményekkel.

Általában mindenki indokoltnak tartja az innovatív kis- és középvállalkozások kiemelt támogatását. A konkrét javaslatok - cikkünkben a Magyar Innovációs Szövetségét ismertetjük - fogadtatása azonban már kétséges lehet. Úgy tűnik, még mindig nem vontuk le a következtetést abból az összefüggésből, hogy a gazdasági fejlődés 42-44 százaléka köszönhető Magyarországon is az innovációnak.

Az innováció az Európai Unióban a portugál elnökség 2000. márciusi kezdeményezése óta állandó beszédtéma. A lisszaboni csúcs kijelölte és számszerűsítette azokat a stratégiai célokat, amelyekkel középtávon olyan dinamikus és fenntartható gazdasági növekedés érhető el, amely a foglalkoztatás bővülésével és a szociális kohézió erősödésével jár együtt. Igaz, a lisszaboni stratégia elképzelt konkrétumai azóta megkoptak, az innováció fontossága nem. S ezt lassan itthon is felismerik.

Tágabb értelemben mindenki, aki Szegeden élettudományokkal foglalkozik, beletartozik a Biopolisz programba. Még tágabban magát a városfejlesztési koncepciót is így keresztelték el. Szűkebb értelemben ez egy kft. neve, amit az egyetem, a kutatóintézet és a város összefogással hozott létre a technológiai transzfer érdekében. A szegedi Biopolisz program még nem sikertörténet, de könnyen lehet annak a kezdete. Példa arra, amikor a kutatási eredményeket intézményes keretek között juttatják el az iparba, és arra, amikor az ipart kutatás megrendelőjévé teszik.

Az irodatechnikai eszközöket gyártó cégek elsősorban a technológiai fejlesztésekre koncentrálnak. Ám a közöttük lévő versenyben egyre inkább előtérbe kerül az emberközpontúság. Ahogyan pedig élesedik a cégek közötti verseny, úgy válik a humán szemlélet a versenyelőny biztosítékává.

Más-más okból, de mind a kisebb, mind a nagyobb vállalatokat hátrányosan érintik az állami exportösztönzés változásai, amelyekre az uniós csatlakozás után, a nemzetközi kötelezettségvállalásaink miatt került sor. A kialakult helyzetet saját szemszögéből – érthetően – másként ítéli meg az Eximbank, a külkereskedő és a hitelbiztosító.

Az innováció, az integrálódási képesség, az informatika, a tudás jegyében kell megalapozni a hazai ipari parkok jövőjét, még akkor is, ha ma még fizikai-technikai feltételeik megteremtése áll a középpontban. Az első hazai ipari park hét éve nyitotta meg kapuját, és azóta sorra jönnek létre a hasonló létesítmények, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a térségfejlesztésben, az élet minőségének javításában és hazánk uniós csatlakozásának elősegítésében is.

A várak, kastélyok, kúriák, vadászházak és történelmi kertjeink megmentésére az elmúlt tizenöt évben több állami program és civil kezdeményezés is indult, a pénzszűke azonban minden esetben gátat szabott a megvalósításnak. A próbálkozások annyiban mégis eredményesnek mondhatók, hogy egyrészt tisztázták a tulajdonviszonyokat, másrészt sikerült ráébreszteni a tulajdonos magyar államot arra, hogy a műemlékek megmentéséért – a viszonylag szerény hazai vállalkozói érdeklődés folytán –mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, sőt a nemzetközi befektetői piacra is ki kell lépnie.

A címben feltett kérdésre nehéz a válasz, de egy jó helyen fekvő, műszakilag korszerű lakóingatlan, legyen az használt vagy újonnan épült, alacsony kockázat mellett évtizedek múltán is garantáltan időtálló érték, saját használatra éppúgy megéri, mint tőkebefektetésre. A rövidebb táv tendenciáit ma nehéz megjósolni.

A forint konvertibilitásának bejelentése óta eltelt viszonylag rövid időszak nem akadálya annak, hogy szemügyre vegyük a devizakorlátok teljes körű feloldásának várható ingatlanpiaci hatását. S bár szakemberek szerint az intézkedés következményei nem rengetik meg látványosan az ingatlanpiacot, hosszabb távon hatással lehetnek a bérleti díjak alakulására, a külföldiek hazai és a magyarok külföldi ingatlanvásárlására egyaránt.

A lakásbetörések egyre gyakoribbak, az általuk okozott anyagi károk egyre nagyobbak. A jól kialakított védelem költségei viszont jóval kisebbek, mint a kár, amit elszenvedhetünk. Szakemberrel konzultálva kiválasztható az adott ingatlanra szabott optimális megoldás.

Gyors, környezetbarát, energiatakarékos és nem utolsósorban olcsó – ajánlják az építkezők figyelmébe több mint egy évtizede a könnyűszerkezetes lakóházakat. A felkeltett érdeklődés azonban meg is reked ezen a szinten: változatlanul évente mindössze száz–százhúsz ház épül fel ezzel a technológiával. A tendencián változtatni akaró építési vállalkozók a vásárlók bizalmának megnyerése érdekében az előírtnál szigorúbb minőségi követelményeket állítottak maguk elé.

A honi ingatlanpiac két legdinamikusabban fejlődő területén, új építésű lakásokból, valamint irodákból és üzlethelyiségekből enyhe túlkínálat alakult ki. Elemzők szerint az elkövetkező hónapokban néhány részterületen a bérleti díjak csökkenésére, illetve az inflációt nem meghaladó drágulásra lehet számítani. Az iroda- és kereskedelmiingatlan-fejlesztések folyamatosan áttevődnek a városközponttól kijjebb eső területekre, és mind jobban változnak a bérlői elvárások, bérlési szokások is.

Az óesztendő nem hozott látványos lakáspiaci változást a szakemberek által több szempontból is a fordulat évének tartott 2000-hez képest. A használt lakóingatlanok iránti kereslet visszaesett, áruk továbbra is stagnált, míg a bővülő kínálatú újaké többnyire tartja a lépést az inflációval.

A belső városrészek fokozódó zsúfoltsága, zaja, légszennyezettsége, romló közbiztonsága és nem utolsósorban az agglomeráció olcsó, bőséges ingatlankínálata volt a legfőbb mozgatója a nyolcvanas évek közepén megindult kitelepedésnek Budapest belső részeiből. Napjainkra azonban az érintett települések némelyikében már kitehető a „megtelt” tábla, sőt jelentősen csökkent a zöldterületek aránya is, telítettek a városba vezető utak, az árak pedig a fővárosiakhoz közelítenek.

Az elmúlt néhány évben szinte minden második vállalkozói lakásberuházás lakópark volt. A fővárosban csupán az elmúlt két évben közel 30, míg a Budapest környéki településeken több mint 20 lakópark készült el vagy épül. A jövőben várhatóan a nagy területen és nagy lakásszámmal felépülő negyedek lesznek keresettek.

A használt lakás vásárlásához felvehető hitelek márciustól bevezetett állami kamattámogatása jótékony hatással lehet az egész lakáspiacra. A kereslet élénkülésével megállhat a használt lakóingatlanok árának csökkenése, és a régóta kívánatos lakásmobilitás is megvalósulhat.

Még mindig nem jött el nálunk a kastélyok, kúriák ideje. A vékonyan csordogáló állami támogatás, a felújításra és a kialakítandó funkcióra vonatkozó szigorú műemléki kötöttségek mellett sok esetben az is hátráltatja ezeknek az ingatlanoknak az eladását, vagyonkezelésbe adását, hogy a befektetni szándékozók nemigen számíthatnak banki hitelre, és például a vagyonkezelői jog birtokosának hitelképességéhez törvénymódosításra lenne szükség.

Idén már február közepétől, március elejétől jelentős mozgás tapasztalható a telekpiacon. A kereslet élénkülését az otthonteremtő hitelek és támogatások építkezést ösztönző hatásával, a fővárosi, nagyvárosi beépíthető területek szűkülésével, valamint az árak várható újabb, 15–20 százalékos emelkedésével magyarázzák a szakemberek.

Sokan a határon túli ingatlanbefektetések visszaesését jósolták az élénkülő hazai jelzálog-hitelezés és a külföldi terrorcselekmények miatt, ám az élet rácáfolt a várakozásokra: míg két éve mintegy száz, tavaly már százötven spanyol és floridai ingatlan került magyar kézbe.

Éveken át megszokhattuk, hogy a nyári, stagnáló lakáspiac szeptemberben mozgásba lendül. Idén ennek semmi jele. Némi bizakodásra adhatnak okot a kormány őszre ígért, vásárlást ösztönző intézkedései: ezek hatására valamelyest megélénkülhet a kereslet az új lakások piacán.

Több fővárosi kerület és vidéki város helyhatósága indította el belső lakónegyedei rehabilitációját. A városmegújítás mindig megmozdítja a vállalkozói tőkét is: számos lakás-, iroda- és egyéb beruházást valósul meg e területeken. Az újraélesztett lakókörnyezetek felértékelődnek, az eddig pangó ingatlanpiac felélénkül.

A jelenleg üresen álló irodaterületek nagysága a tavalyi jelentős bérbeadások ellenére is több százezer négyzetméter, s bár kisebb mértékben, de telítettség jellemzi az üzlethelyiségek, ipari és logisztikai ingatlanok piacát is. A beruházói kedv az irodák szegmensében jövőre számottevően csökken, a többi területen azonban, bár visszafogottabban, további fejlesztések várhatók.

Míg egyes ingatlanpiaci elemzők az új lakások iránti kereslet jelentős visszaesését prognosztizálják, s számos beruházó máris értékesítési gondokkal küzd, a tőkeerős lakásfejlesztő cégek optimisták. A tágabb vevőkör számára megfizethető új otthonok iránt változatlan az igény, s az e hónap elejétől felemelt szociálpolitikai támogatás is várhatóan felpezsdíti a keresletet.

A kilencvenes évtizedre oly jellemző, folyamatos irodakereslet-növekedés erősen lelassult. Az előrejelzések szerint mérséklődik a beruházási kedv is, így az első félévben várhatóan nagyságrenddel kevesebb új irodát adnak át, mint tavaly vagy azt megelőzően.

Az elektronikára épülő kommunikáció hatással van a cégek munkaszervezésére, tehát a működésüknek helyet adó épület üzemeltetésére és a létesítménygazdálkodásra is. Így az új információs technológiák térhódítása növeli a minőségi, úgynevezett intelligens irodák iránti keresletet, miközben gyakran területtakarékosságra is ösztönzi a cégeket. Az ipari ingatlanok, raktárak és ipari parkok területén is hasonló folyamatok indultak el: megnőtt az érdeklődés a modern raktározási-logisztikai létesítmények iránt.

Az ipari parkokban rejlő lehetőségek kihasználása jelentős fejlesztéseket igényelne. Ám a korábbi évek gyakorlatát követve – amikor is az ipari parkok révén jellemzően válságmenedzseléssel próbálkoztak tőkeszegény önkormányzatok és vállalkozások – ezek nem valósíthatók meg. Az EU-csatlakozás azonban új helyzetet teremt: „csak” igénybe kellene venni a különböző, pályázható uniós forrásokat.

Alaposan megcsappant az érdeklődés az ingatlanok iránt a hazai üdülőkörzetekben. A külföldieket – akik négy-öt éve megvették a kiszemelt tóparti telket, házat – nemcsak az irreálisan magas árak tartják vissza a további befektetéstől, hanem a rossz közbiztonság, a tulajdonlással járó kötelezettségek és a hasznosítás nehézkessége is. A magyarok érdeklődését pedig az olcsóbb spanyol, horvát, ausztriai és török ingatlanok óriási kínálata és a kinti kedvező jelzáloghitel fordította a határon túli üdülővásárlás felé.

A kormány már változtatott, a parlament az ôszi ülésszakon változtat a honi lakásépítés politikáján. Június 16-ától módosult a támogatások feltételrendszere, a késôbbiekben pedig jogszabályok változnak, születnek, s teremtik meg hosszú távra a honi lakásvagyon bôvítésének lehetôségét.

Egyre több honfitársunkat – főleg az Európai Unió tagországaiban a csatlakozás után munkát vállalni szándékozókat – foglalkoztatja: vajon érdemes lesz-e ezekben az országokban ingatlant vásárolni. Milyenek az árak, adók, illetékek, és milyen korlátozásokkal, megkötésekkel kell a vásárlónak kalkulálnia?

Az elmúlt évek jellemző túlkínálata után kevesebb új irodaház épül, és lassan ismét bővül a kereslet a fővárosban és környékén. Így a négyzetméterenkénti irodabérleti díjak várhatóan megmaradnak a jelenlegi 10–15 euró körül, és a kihasználtság is kedvezőbben alakul. Az év első fele azonban még nem hozott áttörő változást.

Az ingatlanpiaci előrejelzések a csendes nyári hónapok után az új lakások iránti kereslet némi bővülését prognosztizálják. Ezt az unióhoz való csatlakozás időpontjának közeledtével és a használt lakóingatlanok még mindig aránytalanul magas – az újakat megközelítő – kínálati árával indokolják. A várakozások szerint a lakásárak hét százalékkal emelkednek, s a forgalmazók annak ellenére optimisták, hogy a parlamenti döntésre váró kormányjavaslat szerint tovább szűkül az új otthonok állami lakáshitel-kedvezménye.

A múlt év novemberében a Monetáris Tanács drasztikus jegybanki alapkamat-emelést hajtott végre, s ezzel erôsen beavatkozott a pénzpiaci folyamatokba. A kormány néhány nappal a három százalékpontos kamatemelés bejelentése után, látva, hogy a pénzpiac egyáltalán nem mutatta a tôle elvárt lépéseket, jelentôsen lefaragta a lakáshitelek kamattámogatásának mértékét. Jelezve, hogy a költségvetési hiánnyal kapcsolatos problémákhoz erôs kézzel nyúl hozzá. Erdei Tamástól, a Magyar Bankszövetség elnökétôl, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatójától megkérdeztük, hogyan befolyásolta e két intézkedés a bankok betéti és hitelezési politikáját, valamint a nyereségét.

Az ipari parkok egy része már eddig is sikeresen vonzotta a kis- és közepes vállalkozásokat. A folyamat fenntartása és erősítése érdekében az Ipari Parkok Egyesülete stratégiát fogalmazott meg, amelyet a gazdasági tárca is támogat. A fejlesztések mintegy 27 milliárd forintos tőkeigényének közel fele magántőkéből származna, a másik részét pedig költségvetési, illetve EU-források biztosítanák az elképzelések szerint.

A tavalyi, több hullámban előrehozott lakossági vásárlások után bizton számítani lehetett arra, hogy az új lakások iránti kereslet idén csökkenni fog. Abban azonban szinte teljes körű a bizonytalanság, hogy mikortól kap újból lendületet a piac. Némely szakemberek legkorábban őszre, megint mások a jövő évre teszik az időpontját, és csak abban biztosak, hogy a lakáshitelkamatok növelése, a telekáfa bevezetése s nem utolsósorban az építőanyagok áremelkedése nyomán az idén várható 8–12 százalékos drágulás ellenére előbb-utóbb ismét erőre kap a piac.

Az építőipar ellentmondásos helyzetben van mind Magyarországon, mind az Európai Unióban. Jelenleg ugyanis csak a gazdasági előrejelzők optimisták, a cégek nem tapasztalják, hogy bővülne a piacuk, vagy enyhülnének a fizetési problémáik. Ráadásul itthon a telekáfa és a lakástámogatási rendszer szigorítása az előző években élénk lakásépítkezéseket is visszafogta. Kérdés, hogy ennek az ágazatnak mit hoz az uniós csatlakozás.

A második generációs A osztály végre minden porcikájában Mercedes. Kifinomult, komfortos, és jól vezethető limuzin. Úgy tűnik, a stuttgarti mérnökök elődje minden egyes hibáját kiküszöbölték, s még tetszetős forma kialakítására is maradt idejük.

A BMW az 1-es sorozattal az alsó-középkategória presztízsmodelljeivel száll harcba a piacon a vásárlók kegyeiért, és elsősorban azok kedvelik majd meg, akik értékelik a hosszában beépített orrmotor-hátsókerék-hajtás együttest és az ebből fakadó, BMW-s sportosságot.

A SEAT az Altea alapjaira építette meg az új Toledót, amely így maradéktalanul illeszkedik az új dizájnvonulatba, mégis teljesen önálló karakterű, sokkolóan újszerű, a SEAT szerint lépcsős hátú limuzin.

A Skoda Superb átütő sikernek bizonyult a piacon, a limuzin nemrég bemutatkozott második generációs kiadása pedig sokszorosan túlszárnyalja elődjét. A csehek rendkívül szép és színvonalas autót alkottak; az új Superbbel öregbítették a nagy hagyományú Skoda hírnevét.