Az úgynevezett saját uniós források felhasználását illetően a bejelentett szabálytalanságok száma a 2008-as adathoz képest 2009-ben 23 százalékkal esett vissza, és az esetek által érintett becsült összeg 8,5 százalékkal csökkent. Ezen belül a csalás gyanúja a bejelentett összes szabálytalanság 19 százalékának esetében merült fel, és ez utóbbi ügyek összértéke 99 millió euró volt.
A mezőgazdaság területén ugyanakkor a bejelentett szabálytalanságok száma 43 százalékkal, a kohéziós politika területén 23 százalékkal nőtt, az előcsatlakozási alapokból nyújtott támogatásban részesülő 14 ország által bejelentett szabálytalanságok száma pedig 35 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaság számára megítélt összes támogatás 0,03 százalékának esetében merült fel tavaly a csalás gyanúja. A kohéziós politika területén ez az arány magasabb - 0,23 százalék -, az előcsatlakozási alapok felhasználását illetően pedig még magasabb: 0,38 százalék.
Megjegyzendő, hogy a jelentésben megadott számok hozzávetőlegesek és előzetes jellegűek. Az elővigyázatosság kedvéért ugyanis - mielőtt a szabálytalansággal érintett összeget pontosan meg nem határozzák - a megadott összeg gyakran a szóban forgó program egészére vonatkozik. Az összes elkövetett szabálytalanságon belül a csalások tényleges pénzügyi hatása csak a bírósági eljárás végén mérhető fel.
