A leginkább kockázatos iparágak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem. Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelemi vezetője szerint a fizetésképtelenségi eljárásokban lényegesen nagyobb növekedés már nem várható, de fokozottan óvatosnak kell lenniük továbbra is a cégeknek. A következő időszak nyertesi azok lehetnek, akik időben informálódnak partnereikről.
2010 első félévében a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma összességében 26 százalékkal nőtt 2009 hasonló időszakához képest, azonban az egyes eljárásfajtákat tekintve - a fizetésképtelenségi eljárások 54 százalékát kitevő - felszámolások száma önmagában 25,6 százalékkal emelkedett - derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből. A végelszámolások száma szintén jelentősen (23 százalékkal) emelkedett, ami meghaladja az előző évben regisztrált növekedés mértékét. Az „igazi" csődeljárások száma, melyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányulnak, közel megtízszereződött, de az összes fizetésképtelenségi eljárás számához képest így is elenyésző (199 darab) maradt.
Igények alatt a vagyon
Amíg a felszámolási eljárások számának növekedési mértéke állandósulni látszik addig a végelszámolások számának mostani megugrása annak köszönhető, hogy egyre csökken a vállalkozói kedv Magyarországon és sokan kényszerülnek arra, hogy az eddig sikeres cégük tevékenységét befejezzék. Ám továbbra is a végelszámolások nagy aránya fordul át felszámolásba, amikor kiderül, mégsincs annyi vagyona a vállalatnak, amennyi a hitelezői igényeket fedezné - mondta dr. Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza. Czibor tapasztalata szerint az elmúlt években az adósok közül sokan próbáltak a felszámolás elől végelszámolásba menekülni. A végelszámolási eljárást a cégek elvileg akkor indítják meg, ha be akarják fejezni tevékenységüket, de úgy gondolják, van annyi vagyonuk, hogy kifizessék hitelezőiket. Ez a vállalatok egy részénél igaz is volt, míg mások az időt próbálták ezzel húzni illetve közben a hitelezőket megnyugtatni. „A számok jól mutatják, egyre kevésbé tudnak a magyar vállalkozások profitot termelni és ennek hatására egyre többen döntenek úgy, hogy másként próbálnak megélni.
Másrészről érezhető, hogy a hitelezők profibban kezelik a követeléseiket, valamint türelmetlenebbek lettek, jóval előbb kérik a felszámolási eljárás megindítását mint régebben. Kevesebb idő jut a végelszámolással való „trükközésre", rövidebb, kőkemény határidőket szabnak a hitelezők az adósoknak, amelyet ha nem tartanak be, elindítják a felszámolási eljárást. Nem a cégek tudatossága nőtt, a hitelezők váltak türelmetlenebbé és ügyesebbé" - hangsúlyozta Czibor. A végelszámolás (a többi fizetésképtelenségi eljárással szemben) olyan lehetőségeket ad a tulajdonosnak vagy az ügyvezetőnek, amellyel még csődbűntett gyanúja nélkül vonhat ki erőforrásokat az adott cégből a teljes fizetésképtelenné válás előtt - tette hozzá Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője. Czibor szerint a következő félévben kiderül, mennyire működőképes a 2009-ben módosított csődtörvény. 2010 második felében a csődeljárások száma jelentősebben emelkedik, és kialakul a csődeljárás gyakorlata - véli, hozzátéve: a csődtörvény alapvetően működni látszik, egy-két hibája azonban már kiderült, így kiigazítást igényel a jövőben - ezt a Coface jogásza 2011-re várja.
Egyre többek mennek tönkre
2010 első félévének adatai egyértelműen mutatják, hogy a fizetésképtelen cégek száma továbbra is radikálisan növekszik. A tavalyi első félév 21,8 százalékos és az idei első félév 26 százalékos növekedése jól tükrözi a válság elhúzódó hatásait a gazdaságra. A 2009-es év, a válság éve nem múlt el nyomtalanul 2010-re, számos kifizetetlen követelés áthúzódott, és az is lehet, hogy az idei év egy újabb csúcspontot hoz - véli Bagyura. „Egyelőre nem látjuk annak jelét, hogy „trendforduló" lenne. Bíztunk benne, hogy az idei első félévben megtörténik, de a legújabb számok azt mutatják, hogy még nem jött el az ideje. Még több céget érint a nemfizetési kör, mint azt korábban gondolni lehetett" - mondta a kereskedelmi vezető.
A Coface Hungary úgy látja, a követeléskezelés szempontjából egy újabb hatékony lépés lehetne az újonnan (2010. június 1-jén) bevezetett elektronikus fizetési meghagyás rendszere - amely azonban úgy tűnik, technikai okok miatt egyelőre mégsem működik, így rövid távon nem látják a szakértők, hogy a korábbinál jóval hatékonyabb eszközzé válhatna a követeléskezelés területén.
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva a Coface Hungary felméréséből kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis- és nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24,5 százalékát a kereskedelmi vállalkozások, közel 20 százalékát pedig az építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. A kereskedelmi evékenységet végző vállalkozások között leginkább
a ruházati, az élelmiszeripari, és az építőipari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodók, a turizmus és vendéglátásban, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
Ha figyelembe vesszük az adott szektorban működő vállalkozások számát: a szolgáltatók, a nagykereskedelmi tevékenységet végzők, az építőipari, valamint a fuvarozási cégek állnak az élvonalban, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint a gépjárműipar, a logisztika, a kiskereskedelmi vállalkozások, a turizmus és vendéglátást végzők, az élelmiszeripar, valamint a az acél és fémipar.
Előre informálódni
Az építőiparra vonatkozó adatok nem meglepőek, hiszen továbbra is nagyon alacsony a megrendelések száma az ágazatban, és mivel kevés új munka van a piacon, a meglévő cégek jelentős része kénytelen beszüntetni a tevékenységét. A csődhányad szempontjából az országos átlag felett található ágazatokról ugyanakkor elmondható, hogy ezek a leginkább konjunktúra-érzékeny szektorok - egy lecsökkent ipari teljesítmény mellett pedig érthető, hogy kisebb kapacitásra van szükség számos területén. Mivel tartósan nem kapnak új megrendelést, a korábban talpon maradt vállalkozásoknak idén egy újabb köre kerülhet fizetésképtelen helyzetbe - véli Bagyura. Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább a szolgáltatást végzők körében, a gépjárműiparban, a logisztikai tevékenységet végzőknél valamint az ingatlangazdálkodóknál romlott a mutató egy esztendő alatt.
A gépjárműipari cégek körében mért magas fizetésképtelenség a kereskedelmi vezető szerint egy múltbeli tendencia eredménye: most érződik, ha egy vállalatnak az elmúlt két évben nem volt megrendelése. „Bár összességében a nemzetközi piacon már tapasztalható élénkülés a szektorban, valószínűleg a magyarországi beszállítói kör nem olyan jellegű beszállítói kapacitással rendelkezik, amelynél már jelentkezik a nyugat-európai autógyártók fellendülése" - véli. A gépjárműipari cégek beszállítóinak azt javasolja Bagyura, tájékozódjanak róla, mely cégnek szállítnak és az „kinek" ad tovább, melyik gépjárműgyártó cégcsoporthoz tartozik, mert jelentős különbségek vannak az egyes gyártófajták között a fellendülésben. (Így például a tehergépjármű-gyártás jelenleg lassabban „indul be" mint a személygépkocsi-gyártás.) Érdemes tudni, hogy egy fellendülő szektorba szállít be a cég, vagy továbbra is alacsony a kereslet a termékek iránt. Minél több információt szerezzen a cég vevőjéről és a vevői vevőjéről az adott ágazatban!Szintén látványos romlást mutatnak a logisztikai tevékenységet végzők, ahol 22 százalékkal nőtt a cégek kockázatossága. Bagyura szerint ebben az ágazatban a kis és közepes méretű cégek a fő kárvallottak, amelyeknek a tevékenysége néhány vagy akár egyetlen megrendelőre épült, amelynek a kapacitása most csökkent. Ezek a vállalkozások (saját tartalék nélkül) csak addig tudják fenntartani magukat, ameddig bevételt termelnek, ha ez megszűnik, rögtön fizetésképtelenné válnak.
