Klímablog
Zöldülő házakkal „hűtik” a bécsi utcákat
Meglévő épületek homlokzatának kizöldítésére alkalmas modulok tesztelését kezdték meg Bécsben. A Berta névre keresztelt növényládáktól azt várják, hogy hőségben akár 13 fokkal is javul az utcán tartózkodók hőérzete.
17 PET-palackért kapsz egy pár sportcipőt
Szaporodnak a környezettudatos divatcégek, melyek hulladékból készítik el termékeiket, ezzel csökkentve ökológiai tehertételüket. A nagy márkák és az ismeretlen startupok is újrafeldolgozott műanyagból gyártanak sportcipőket.
A jég és a szélvihar veri szét leggyakrabban a termést
Hamarosan pályázhatnak ismét a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra, mely 2019-ben ismét több kedvező lehetőséget tartogat.
Ezek a kütyük még veszélyesebbek, mégis a sima szemétben kötnek ki
A legtöbb elektronikus „kütyü” lítium-ion elemekkel működik, amelyek gyorsan elhasználódnak. Miközben emiatt egyre gyakrabban cseréljük készülékeinket, az elemhulladék nagy része a közönséges szemétbe kerül, pedig veszélyes.
Az energiatakarékosság fontosságáról szólt az idei ÖKO-Sziget
A környezetszennyezés problémája összetett kérdés, így leküzdése is csak holisztikusan képzelhető el. Ha sokat fogyasztunk, akkor sok energiát használunk fel, sok hulladékot termelünk, mérgezzük a levegőt, a talajt és a vizeket. Ezért a környezetre nehezedő terhek enyhítése is csak egy nagyobb összefüggésrendszerbe helyezve képzelhető el, amelyben az energiafogyasztás, energiagazdálkodás csak egy, igaz, fontos tényező a sok közül – röviden így foglalható össze az V. ÖKO-Sziget üzenete. A rendezvény fővédnöke Dr. Áder János köztársasági elnök, szakmai védnöke pedig Lányi András környezetvédő, az ELTE egyetemi docense volt.
Együtt kapcsolunk: újra Föld Órája
Egyre többen csatlakoznak a WWF Magyarország által indított Föld Órája kihíváshoz. Bolygónk megóvása és a fenntarthatóság követendő példa lett, mindenki a maga módján tesz környezetéért, és ezt büszkén mutatja meg a közösségi médiában. Idén Budapest fényeinek lekapcsolását élőben megtekintheti bárki a Facebookon keresztül.
Proteinital, plasztik-újrahasznosító: a körforgásos gazdaság sztárjai
Már kezd körvonalazódni, hogy mely startupok lesznek a körforgásos gazdaság sztárjai. Olyan technológiai áttöréseket érnek el, melyekkel semmilyen matéria nem marad parlagon.
Betonlábnyom: tönkretesszük bolygónkat a sok építkezéssel
Melyik az az anyag, mely gyökerestül átalakította földi környezetünket? Nem az olaj, nem a műanyag, nem az acél. Hanem a beton. A víz után ez a legnagyobb mennyiségben és legszélesebb körben használt anyag a világon. De alapanyaga, az energiaintenzív eljárás során létrehozott cement óriási ökolábnyomot, légszennyezést hagy maga után.
Innovációk, amik felturbózzák a körforgásos gazdaságot
2030-ra 9 milliárd ember fog lakni a Földön. Ennek az embertömegnek akkora fogyasztása lesz, annyi élelmet, energiát, fűtést, házépítést, használati cikkeket igényel, hogy ezeket bolygónk erőforrásaiból már képtelenek leszünk kielégíteni. Ha élhető és fenntartható világot akarunk, mindent újra kell hasznosítanunk, amit fel- és elhasználtunk.
Akik nem divatból táplálkoznak mentesen
Mi az a mentes táplálkozás, mely allergéneket kerülik egyre többen itthon, és hogyan lehet megoldani mindezt egészségkárosodás nélkül a hétköznapokban? A Csak a Mentes alapítói és szakértői a hazai helyzetről és személyes érintettségükről nyilatkoznak.
Rejtély, hogy miért nő a metánkoncentráció a levegőben
Húsz éve stagnálni kezdett a légkör metánkoncentrációja, de az utóbbi években újra meglódult. Nyugtalanító, hogy a szakemberek nem biztosak benne, mi a változás oka. Az sem jó hír, hogy a metánkoncentráció növekedését nem kalkulálták bele a párizsi klímaegyezménybe. Ha nem sikerül ezt a trendet megállítani, akkor képtelenség lesz 2 Celsius-foknál megfékezni a globális felmelegedést.
A háztartások fűtése a legnagyobb szennyező
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Magyarországon közel 50 százalékban felel a légszennyezettségért a háztartási tüzelés, megelőzve ezzel a mezőgazdaság és a közlekedés környezetkárosító hatását.
Tíz dolog, amiért imádjuk az erdőket
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.
Kínának elege lett Európa szemetéből
Kína egy éve leállította a legtöbb műanyag és egyéb hulladék importját. Negyed századon át a világ újra feldolgozható hulladékának csaknem a felét ott dolgozták fel – most viszont drámaian új helyzet állt elő.
A turistákkal is jönnek a kártevő potyautasok
A klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovar elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett szakmai konferencián.
Nem lesz alkoholista felnőttként az, aki gyerekként sokat volt kint a zöldben
Ha gyerekként nem részesülünk a természet szépségeiben, 15-55 százalékkal nagyobb az esélye, hogy felnőttkorunkban valamilyen pszichiátriai rendellenesség alakul ki nálunk. Ezt 1985 és 2003 közötti adatokból silabizálták ki dán kutatók, akik egymillió dán polgár életét vizsgálták.
Legalább a természet harmadát meg kellene hagynunk
Ezerszer gyorsabban pusztitjuk ki az élővilágot, mint ami a természetes fajpusztulás mértéke lenne. Minden életforma egy másik szolgáltatásain alapul. Ahogy, hogy létezni tudjunk bolygónkon, meg kellene őrizni a vadont. A Föld területének 30 százalékát érintetlenül kellene hagynunk. De egyre inkább belakjuk és gazdasági tevékenységünk alá vonjuk e planéta minden egyes szegletét.
Kitalálnád, hány millióan válhatnak menekültekké fegyveres konfliktus és éhezés miatt?
Több száz millióan már most is képtelenek eltartani magukat, mert megsemmisültek a megélhetésükhöz szükséges eszközök és életkörülmények. A fegyveres konfliktusok és a klímaváltozás miatt földönfutóvá váló tömegek persze Európa felé veszik az irányt. Mi a megoldás? A Humanitárius Kötvények újfajta finanszírozási formát jelenthetnek a válságzónákban élők életkörülményeinek kezelésére és javítására.
Egyetlen gazdaságpolitikai döntés elég egy tenger eltüntetéséhez
Az Aral-tengernek is nevezett Aral-tó a világ ötödik legnagyobb belföldi víztömege volt egykor. De a moszkvai vezetés úgy döntött, hogy elveszi a tavat tápláló két folyó vizét, és inkább a gyapotföldek öntözését támogatja vele. Óriási hiba volt.
A fenntartható cégek a tőzsdén is jobban teljesítettek
A Barron’s amerikai üzleti magazin immár másodszor állította össze százas toplistáját a legfenntarthatóbb amerikai tőzsdei cégekről. Az üzletvitelt közel 200 szempont alapján értékelték. E vállalatok kevesebbet vesztettek értékükből a tavalyi árfolyamzuhanások közepette, mint a Top 100-ba be nem került cégek.
A nacionalizmus a legnagyobb akadály a fenntartható világ kialakításában
Ha a világ kormányai nem fognak össze, hogy megoldják az emberiség nagy problémáit, beüthet a vészhelyzet-szcenárió, figyelmeztet a Forum for the Future új jelentése, mely a jövő legnagyobb veszélyforrásait taglalja. Már a következő évtizedet ezek a rizikófaktorok fogják meghatározni.
Utolsó vérükig ragaszkodnak a vendéglátósok a pillepalackhoz
Adjanak az éttermekben díjtalanul ivóvizet a vezetékből – javasolja az Európai Bizottság. Ezzel a fogyasztók nemcsak sok pénzt takaríthatnának meg, de műanyag palackok milliói sem növelnék a hulladékot.
Lótusz és kender lehetnek a jövő alapélelmiszerei
Az anyatermészet éléskamrája sokkal gazdagabb, mint ahogy azt a nyugati világ kulináris hagyományai felismerték. Az élelmiszeripari vállalatoknak is át kell állniuk egy sokszínűbb alapanyag-skálára, ha csökkenteni akarják a mezőgazdaság ökolábnyomát és erősíteni a globális élelmezésbiztonságot.
Egyél kaktuszt, mentsd meg a Földet
Vészesen kevés alapanyagra alapoztuk étrendünket. Egy-egy kórokozó és fertőzéshullám kipusztíthat az egész világon használatos élelmiszernövényeket is, a banánról már évek óta vannak ilyen félelmek. A Unilever és a Knorr összeálltak, hogy kevésbé használt vagy akár mellőzött növényeket hozzanak be a konyhánkba. A The Future 50 Foods című jelentésben tették közzé a listát.
Most már tényleg véget vetne az erdőirtásnak a pálmaolajkereskedő
Már 2010-ben vállalták a nagy élelmiszeripari és kozmetikai márkák, hogy kiiktatják az erdőirtó beszállítókat az ellátási láncukból, de műholdak híján ezt képtelenség volt kivitelezni. A Wilmar International 2019-ben végére végre-valahára megvalósítja az erdők műholdas monitorozását és zéró toleranciát ígér az égetéssel erdőket irtó, majd helyükön olajpálmafákat termesztő alvállalkozók ellen.
Óriási erdőket égetnek le, hogy legyen testápolód és csokid
A pálmaolajat egy rakás termékbe tervezték be a kozmetikai és élelmiszeripari mérnökök, ami környezeti katasztrófához vezetett. Egész esőerdők irtanak ki az olajpálma-ültetvények telepítése miatt. És mivel profitról van szó, a legolcsóbb módja az erdőirtásnak az erdőtűz.
Csak pillepalackból hatvan bálányit gyűjtöttek a Tiszán
Az idei év első nagyszabású ártéri hulladékmentesítő akcióján 35.000 műanyag palackot gyűjtött össze a PET Kupa csapata a Felső-Tiszán. A Tiszaszalka és Vásárosnamény között elhelyezkedő Natura 2000-es területen tíz hektárnyi ártéri erdőt fésültek át és tisztítottak ki a környezetvédelmi mozgalom önkéntesei és a vízügyi igazgatóságok szakemberei. Az összegyűjtött hulladék fele, csakúgy mint a 60 bálányi préselt pillepalack, újrahasznosításra kerül.
Nyílt levél a vállalatvezetőknek
Miközben gyerekek tízezrei - iskola helyett - tüntetnek szerte a világban az éghajlatváltozás megállításáért, addig felelősnek nem nevezhető vállalatvezetők, folytatólagosan elkövetett emberiség elleni bűntettet hajtanak végre ellenük.
Nyakunkon a "világvége", mégis tovább pocsékoljuk az energiát
Az energiahatékonyság javítása nemcsak a fenntartható energiagazdálkodás első lépése, hanem elengedhetetlen annak a klímakatasztrófának a kezelésében is, amifelé egyre nagyobb sebességgel száguldunk. A legolcsóbb és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk. Március 6-a az energiahatékonyság világnapja.
Eltűnhetnek a nagy felhők a légszennyezésünk miatt, melegházzá válhat a Föld
A Föld felületének 70 százalékát felhők árnyékolják be, természetes takarót nyújtva a napfény ellen. Már 2016-ban arról írtak tudósok 1983 óta gyűjtött műholdas adatokat elemezve, hogy a klímaváltozás megváltoztatja a felhők keletkezésének folyamatát. Egy új számítógépes szuperszimuláció szerint ha tovább növekszik az emberiség üvegházgáz-kibocsátása. az óceánok fölötti nagy felhők eltűnhetnek.
Orángutánokat ölnek meg a csokidért
A Greenpeace 2010-ben a KitKatot orangutánujjal helyettesítette egy provokatív reklámjában, tudatosítva a fogyasztókban, hogy nassolásunk állatpusztítással jár. Az élelmiszerekben felhasznált pálmaolaj létrehozásához őserdőket égetnek fel, hogy helyet nyerjenek a hatalmas ültetvényeknek.
Szigeteléssel nemcsak a rezsit csökkentjük, hanem a klímát is védjük
A legnagyobb mértékben energiafelhasználásunk mérséklésével csökkenthetjük karbonlábnyomunkat. Egy családi ház leszigetelésével több mint 0,4 tonnával, akár 40-50%-kal is csökkenthetjük CO2-kibocsátásunkat, vagyis több üvegházhatású gáztól mentjük meg a Föld légkörét, mint amivel marhahúsfogyasztásunk és teljes internethasználatunk szén-dioxid-kibocsátása minden évben megterheli azt.
Öt kerti munka, amit már most elvégezhetünk
A szürke téli hónapok után igazi felüdülést jelentenek az első meleg napok. Tavasszal ébredezik a természet és vele együtt bennünk is a vágy, hogy minél több időt töltsünk a szabadban. A kerttulajdonosoknak van is rá okuk, hiszen a tavaszi kertben bőven akad feladat. A STIHL szakértői hasznos tippeket adnak, hogy kertünk mihamarabb teljes zöldjében pompázhasson.
Akkora a baj, hogy városokban fosztogatnak a jegesmedvék
Az éghajlatváltozás miatt évről évre korábban térnek vissza Európába és Észak-Amerikába a vándormadarak – a jégtakaró olvadása miatt egyúttal egyre nagyobb veszélyt jelentenek a sarkköri városokban élelmet kereső jegesmedvék.
Kaszát fognak a bécsiek a rovarok megmentéséért
Az elkövetkező három évben Bécs és Pozsony közösen küzd a rovarok kipusztulása ellen. A City Nature néven futó EU-s projekt keretében nemcsak a rovarok eltűnésének következményeire hívják fel a figyelmet, de azt is megtanítják az embereknek, mit tehetnek a zümmögő városlakókért.
Fiatalok kontra Fehér Ház: egy veszteség, egy félgyőzelem a klímaperekben
Minden bizonnyal az évszázad egyik nagy jogi meccse, hogy a bíróságok helyt adnak-e világszerte a kiskorúak kereseteinek, és rákényszerítik-e a kormányokat arra, hogy élhető környezetet hagyjanak hátra a jövő generációk számára. Egyelőre egy elutasító és egy helyt adó ítélet született Amerikában. Három másik országban már klímavédelemre kötelezte a bíróság a kormányokat.
Nagy az ökolábnyoma a sajtnak
Az emberiség 22 milliárd tonna sajtot eszik évente, és ez a mennyiség csak nőni fog a népességgyarapodásnak köszönhetően. A legnagyobb karbonlábnyomot hátra hagyó állati eredetű élelmiszerek közül a sajt a harmadik helyen szerepel a toplistán a bárány- és a marhahús után.
Hogyan lehet környezetkímélőbb az igazi húsnál a laboratóriumi?
Az egy-egy őssejtből kifejlesztett laboratóriumi húst, mely most készül meghódítani a piacokat, az állattenyésztésből nyert hús zöld alternatívájaként emlegetik évek óta. Egy új tanulmány szerint azonban előállítása a laboratóriumban olyan sok áramot igényel, hogy csakis megújuló energiák használatával lehet környezetbarát megoldás.
A város tetejéről követeltek tiszta levegőt
Ma reggel Greenpeace-aktivisták a budapesti Szabadság-szoborra kifeszített hatalmas felirattal követeltek „Tiszta levegőt!” Békés és látványos akciójukkal azt üzenték: tarthatatlan, hogy Magyarországon közel 13 ezren halnak meg a légszennyezettség miatt évente.
A bűnözésre is kihat a klímaváltozás
Miközben Donald Trump amerikai elnök és európai társai cáfolják az éghajlat-változást, tudósok kimutatták: az egyre nagyobb károkat okoz a nemzetgazdaságoknak, egyúttal újabb népvándorlással fenyeget a tovább melegedő afrikai, ázsiai országokból.
Ráléptek a gázra a villanyautók Európában
Az elektromos autók egyre több európai országban jelentenek működőképes alternatívát a hagyományos meghajtású járművekkel szemben. Ez a fő megállapítása a LeasePlan flottakezelő cég nemrégiben nyilvánosságra hozott éves kutatásának.
Hogyan készüljünk fel a változó épületenergetikai követelményekre?
Egyre szigorodnak az építkezéshez köthető szabályozások, hatványozottan igaz ez az épületenergetikai követelményekre. A környezetvédelem érdekében szinte évről évre egyre magasabb az energiahatékonysági mérce. Az újHÁZ Centrum szakértői segítenek eligazodni a gyorsan változó jogszabályok között, és felkészíteni minket, építkezni vágyókat és épülettulajdonosokat a közelgő változásokra.
Műanyagszemét: ezek a legismertebb márkák a tengerben
Műanyagszemetünk már több száz kilométerre a lakott területektől is megtalálható: ott van a bálnák gyomrában, sőt az Északi-sark jegében is találtak már plasztikot. A Greenpeace 239 tisztítóakcióban szedett össze hulladékot, ez alapján állapította meg, melyik a leggyakrabban előforduló brand az óceánokban.
Hátul kullogunk műanyag-újrahasznosításban
Az Európai Unióban csak hat országban rosszabb a műanyag-újrahasznosítás aránya, mint nálunk – derült ki az Eurostat adataiból. Litvániában a legjobb a helyzet, náluk a műanyag-csomagolások közel háromnegyedét feldolgozzák.
Indul a próbaüzem az ország egyik legnagyobb naperőművében
Lezárult a Bükkábrányi naperőmű 5,16 milliárd forintból megvalósult beruházása. Megkezdődött a próbaüzem; a Mátrai Erőmű Zrt. a hétvégén a villamosenergia-rendszerre kapcsolta az ország egyik legnagyobb, 20 megawattos fotovoltaikus létesítményét.
Rovarapokalipszis: az ő pusztulásuk a mi végzetünk
Évi 2,5 százalékkal csökkent a rovarok létszáma a Földön, vagyis kétszer gyorsabban, mint a gerinceseké és nyolcszor gyorsabban, mint az emlősöké. Néhány évtizeden belül a rovarfajok 40 százaléka is eltűnhet, ha nem lassul a jelenlegi kihalás. Már nemcsak a mezőgazdasági termelés alá vont területeken figyelhető meg a tömeges pusztulás. A tanulság világos: jelentősen vissza kellene fogni a rovarirtó szerek repülőgépekről történő permetezését. Környezetbarátabb módon kell termesztenünk élelmiszernövényeinket.
Szivárog a püspökszilágyi atomtemető
Immáron évek óta észlelhető, hogy emelkedik a talajvíz trícium-szintje, de most már a radiokarbon-szint is megnövekedett. Mindez azt jelzi, hogy a hulladékokból és a tárolókból radioaktív anyagok kerülnek a környezetbe – olvasható az Energiaklub elemzésében.
Nálunk műanyagból még a bio sem környezetbarát
Magyarországon egyszerűen nincs arra infrastruktúra, hogy a megfelelően kezeljük a lebomló műanyagokat, ezért azok a legtöbbször a hulladéklerakókban, vagy az égetőkben végzik – hívták fel a figyelmet ökotudatos szervezetek.
Friss
Költségkímélés
Jó hírt kaptak a hitelfelvevők
Csökkenhet a banki hiteltörlesztések fedezeteként kötött biztosítások költségszintje és nő azok szolgáltatásainak tartalma.
Pénzszerzés
Visszaszámlálás: még van esélye 150 ezer forintra
A pénztártagok a decemberi befizetésekkel még ki tudják használni az évi akár 150 ezer forintos adó-visszatérítést.
Adózás
Most vagy soha: 280 ezer forintot is visszakaphat az államtól
Már csak alig több mint két hét maradt az akár 280 ezer forintos adójóváírás megszerzésére.
Cégblog
Nem minden McDonald’s dolgozó örülhet a karácsonyi pihenőnek
Két nap szabadság. Kivéve, ahol pláza van.
Gazdaság
Bombameglepetés, Szerbiában gyanúsítják Donald Trump vejét korrupcióval
Vádat emeltek a szerbiai kulturális miniszter ellen hivatali visszaélés miatt.
Társadalom
Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis: megvannak a legjobb csapatok
Egy győri csapat nyerte meg a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! versenyt. Az ország minden pontjából érkeztek csapatok a pénzügyi tudatossági verseny döntőjére.
Infokom
Elkezdődött a mesterséges intelligencia ellenőrzése Magyarországon
December 1-én hatályba lépett az erről szóló magyar törvény.
