Az EU 28 tagállamát összesítve a papír és a hullámkarton csomagolóanyagok újrahasznosítási aránya elérte a 85,8 százalékot, ez pedig a valaha mért legmagasabb arány az újrahasznosított anyagokkal kapcsolatban. A fém és az üveg következik a dobogón a papír után, az előbbi 78,3, az utóbbi 74,1 százalékos újrahasznosítási rátával.
A European Recovered Paper Council statisztikája szerint 2013-ban a hullámkarton újrahasznosítási aránya 81,3 százalék volt, ez a szám pedig az elmúlt években mintegy 4,5 százalékkal növekedett. A Packaging News nevű szakportál felmérést készített a témában, melyből kiderült, hogy a hullámkarton nemcsak a legjobban újrahasznosítható anyag a fogyasztók szerint, de a legfenntarthatóbb is: az Egyesült Királyság lakóinak például 63 százaléka gondolja azt, hogy a hullámkarton a legjobban újrahasznosítható csomagolási forma. Ezt támasztja alá a Darmstadti Műszaki Egyetem kutatása is, amelyben tesztekkel bebizonyították, hogy a hullámkarton akár 25-ször is újrafeldolgozható.
„Nagy öröm számunkra, hogy a hullámkarton újrahasznosítási aránya rekordot döntött, hiszen ez kiváló alkalom arra, hogy a fogyasztók is lássák a hullámkartonban rejlő lehetőséget. A hullámkarton a legkörnyezetbarátabb csomagolóanyag, amelynek gyártásához eleve 70 százalékban hasznosított másodnyersanyagot használunk – mondta Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója. – Fenntarthatósága és költséghatékonysága miatt Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már számos helyen átvette a műanyag helyét, főleg az élelmiszeriparban, és ez a tendencia várhatóan csak növekedni fog” – tette hozzá a szakember.
A műanyag csomagolások nem állnak olyan jól, mint a fém, az üveg és a hullámkarton: egy 2016-os felmérésből kiderült, hogy az EU-ban csupán 42 százalékos az újrahasznosítási arányuk. A tagállamok közül mindössze nyolc országnak sikerült 50 százalék fölötti műanyag-újrahasznosítási arányt teljesíteni: akkor a csúcstartó Litvánia lett 74,4 százalékkal, az utolsó helyen pedig Észtország végzett 24,6 százalékkal. Magyarország az átlag alatt, 31,4 százalékos újrahasznosítási aránnyal rendelkezett, amely a szomszédos EU országok közül a legalacsonyabb. Szlovénia teljesítménye 62 százalék, Szlovákiáé 51,7 százalék, Romániáé 46,7 százalék, Ausztriáé 33,6 százalék, Horvátországé pedig 41,1 százalék volt.
Hazánk az általános újrahasznosítás terén sem áll jól, tagja vagyunk annak a 14 tagállamnak, melyek az Európai Bizottság szerint nem fogják tudni teljesíteni a 2020-ra kitűzött 50 százalékos általános újrahasznosítási arányt. 35 százalékos újrahasznosítási rátánkkal nem állunk tehát kiemelkedő helyen, de még így is magunk mögé szorítottuk Romániát, Máltát, Horvátországot, Szlovákiát, sőt, Spanyolországot, Portugáliát és még további 5 EU-tagállamot is.
2021-től az Európai Uniónak és köztük Magyarországnak is fel kell készülnie az eldobható műanyag nélküli világra: tiltólistára kerül majd többek között a műanyagból készült szívószál, vattapálcika, tányér, evőeszköz és a kávékeverő is.
