Az adatok azt mutatják, hogy a szociális juttatásokra fordított kiadások az EU GDP-jének 27,5 százalékát tették ki, ami 0,2 százalékpontos (százalékpont) csökkenést jelent az előző évhez képest.

Az uniós tagállamok közül a GDP-arányos szociális kiadások Ausztriában (a GDP 32,4 százaléka), Finnországban (32,2 százalék) és Franciaországban (32,1 százalék) voltak a legmagasabbak, míg a legalacsonyabb értékeket Írországban (11,7 százalék), Máltán (13,8 százalék) és Magyarországon (16,7 százalék) mérték.

A szociális védelmen belüli az időskorral kapcsolatos kiadások (2152 milliárd euró, a teljes összeg 41,5 százaléka), valamint a betegséggel és egészségügyi ellátással kapcsolatos kiadások (1556 milliárd euró, 30,0 százalék) tették ki a legnagyobb hányadot. További kategóriák közé tartoznak a fogyatékossággal, az özvegyi/árvaellátással, a családdal/gyermekekkel, a munkanélküliséggel, a lakhatással, valamint a máshová be nem sorolt ​​társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kiadások.

Minden uniós tagállamban nőttek a szociális kiadások

2025-ben az euróban kifejezett szociális kiadások minden uniós tagállamban növekedtek. A legnagyobb mértékű növekedés 2024-hez képest Horvátországban (+15,4 százalék), Bulgáriában (+12,1 százalék) és Litvániában (+11,6 százalék) volt tapasztalható, míg a legkisebb növekedést Görögországban (+0,6 százalék), Romániában (+0,7 százalék) és Finnországban (+1,3 százalék) regisztrálták.