Nyolc iskola esetében jelentősebb, az éves határértéket meghaladó értékeket mutattak a 14 napon át mért eredmények. A Greenpeace azonnali cselekvést vár a főpolgármestertől és a városvezetéstől: mielőbb tiltsák ki a régi, szennyező dízel járműveket Budapestről és gondoskodjanak a forgalom korlátozásáról az iskolák környékén. Ezzel lehet a leggyorsabban és leghatékonyabban tenni a tiszta levegőért, gyermekeink egészségéért.
A 17 helyszínből 8 esetében a mért eredmények ráadásul meghaladták az NO2re megadott 40 mikrogramm/köbméter éves határértéket is. A mérési eredmények sok esetben 50-70 mikrogramm/köbmétert mutattak erre a kéthetes periódusra. Feltételezhető, hogy nem csak ebben a két hétben, de éves szinten is problémás lehet a levegő minősége ezeken a helyszíneken, az elmúlt évek statisztikái ugyanis azt mutatják, hogy több budapesti mérőállomáson rendszeresen túlléptük az éves légszennyezettségi határértéket.
A helyzet már idén is tragikus a hivatalos mérőállomások adatai alapján. Míg a jogszabály szerint évente csupán 18 alkalommal léphető túl egy mérőállomáson az órás határérték, ehhez képest idén május 7-re a budapesti Teleki téren már 77-szer, a budapesti Kosztolányi Dezső téren 49-szer haladtuk meg a határértéket.
Milyen egészségügyi problémákat okoz a légszennyezettség?
Egy friss kutatás szerint globálisan évente négymillió, azaz naponta 11 ezer asztmás megbetegedést okoz a gyermekek körében a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása, ezen belül is leginkább a nitrogéndioxid-szennyezés. A legtöbb esetben ráadásul már a határérték alatti szennyezés elég a megbetegedésekhez. Hazánkban körülbelül két és félszeresére nőtt az elmúlt 15 évben a nitrogén-dioxid szennyezéssel is összefüggő asztmás betegek száma. A nitrogén-oxidok emellett csökkentik a tüdőfunkciót, különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is, továbbá gyengítik a légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességünket.
Mi a légszennyezettség legfőbb oka?
A fővárosban a dízelautók használata jelentősen hozzájárul a Budapesten súlyos egészségügyi kockázatokat jelentő szállópor (PM10) és a nitrogén-dioxid (NO2) okozta légszennyezettséghez. A dízelüzemű személygépjárművek száma több mint duplájára nőtt az elmúlt 12 évben és nőtt az autók átlagéletkora is. Az EU-ban Magyarországon fut arányaiban az egyik legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó, melyek jelentős része Nyugat Európából kitiltott szennyező dízel. Mindennek ára is van: a magyarországi közúti közlekedésből fakadó légszennyezésnek évi 500 milliárd (!) forint a kárköltsége, melynek kétharmada a dízelektől ered. A költségek több mint 90 százaléka egészségügyi jellegű.
Hogyan lehetne a leggyorsabban csökkenteni a légszennyezettséget?
Mint megannyi nyugat-európai városban, úgy a hazai településeken is sürgősen céldátumot kell bevezetni a szennyező, régi dízel járművek kivezetésére, mind a személyautók, mind a tömegközlekedésben használt buszok, hajók, és egyéb dízel járművek esetében. Ezzel lehet a legtöbbet és a leggyorsabban tenni több millió állampolgár egészségének érdekében.
„Közvélemény-kutatás bizonyítja, hogy a budapestiek túlnyomó többsége szerint a légszennyezettség a legnagyobb környezetvédelmi probléma Budapesten. Most már az is kiderült, hogy a gyerekeink egészségére is kockázatos szinten szennyezett a levegő. A városvezetés mindezek ellenére évek óta nem hajlandó hatékonyan fellépni a súlyos légszennyezettség csökkentéséért. Több tízezer emberrel együtt azt várjuk: a főpolgármester és a városvezetés még az önkormányzati választások előtt ismertesse, miként tervezi csökkenteni Budapesten a régi dízelek okozta légszennyezést” – tette hozzá Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.
