Egyre kevésbé számít luxusnak, ha környezetbarát terméket vásárolunk, vagy a környezetet kevésbé terhelő szolgáltatást veszünk igénybe. A környezetbarát termékek és szolgáltatások piaca évről évre bővül, amire a magyar fogyasztói szokások is reagálnak. Az NRC országos reprezentatív felmérése azt mutatja, hogy a 18–59 éves lakosság közel fele, 45 százaléka legalább egyszer vásárolt valamilyen környezettudatos terméket vagy szolgáltatást az elmúlt egy évben, több mint harmaduk pedig (38%) több alkalommal is.
A magyarok 42 százaléka saját elmondása szerint hajlandó többet fizetni a környezettudatos (öko, zöld) termékekért, nagy részük akár 10–30 százalékkal többet is, mint egy hagyományos termékért.
A zöld felfogás irányában folyamatosan elkötelezett réteg azonban még mindig szűk: a 18–59 éves korosztály mindössze 8 százaléka választja rendszeresen az ökoárucikkeket és szolgáltatásokat a kevésbé környezetbarát megoldások helyett.
De kik azok, akik környezettudatos termékekre hajlandóak költeni?
A GreenGo a csak elektromos autókkal működő autómegosztó szolgáltatás által megrendelt kutatásban azt is vizsgálták, mely csoportok adják a leginkább „zöld” vásárlókat Magyarországon. Érdekes adat, hogy a rendszeresen környezettudatosan beszerzők táborának több mint harmadát a 30–39 éves korosztály teszi ki, közel azonos arányban nők és férfiak. Ebben a csoportban az 50–59 évesek a második legnépesebb korosztály (minden negyedik tagjuk ebbe a korosztályba tartozik), utánuk pedig a 18–29 évesek (minden ötödik). A csoport több mint kétharmada városban lakik, közel negyedük Budapesten, illetve több mint felük gyermek nélküli háztartásban él.
Kik befolyásolják a vásárlási döntést?
A zöld termékek vagy szolgáltatások kipróbálásában a fő motiváció nem meglepő módon a szűkebb környezetünk: a család, barátok visszajelzései alapján választunk a legbátrabban környezettudatos terméket vagy szolgáltatást (41%), de nagy hatással vannak ránk a témában készült filmek, dokumentumfilmek is (38%). Főleg a budapestiek vallják (a fővárosiak 28%-a), hogy az ökoéletmódban nem csak a hagyományos médiahírek, hanem a közösségi médiában megjelenő információk, véleményvezérek is hatnak rájuk.