Klímablog
Legyen végre plasztikmentes a húsvét
Műfű, műanyag tojás, műanyag kosár és temérdek felesleges csomagolás. Ahogy szinte minden, a kiskereskedelem fókuszában álló ünnepkor, húsvét alkalmával is jelentősen megnő a műanyagfelhasználás. Pedig higgyük el, létezhet plasztikmentes húsvét is, méghozzá anélkül, hogy az ünnepi élmény csorbát szenvedne.
A globális felmelegedéssel az allergiások járnak a legrosszabbul
A globális felmelegedéssel nemcsak a pollenkoncentráció és a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is – derült ki egy évtizedes jelentőségű kutatásból, amely először vizsgálta a klímaváltozás hatásait a pollenszezonra és -koncentrációra.
Tisztul az Apple
Egyre több beszállítója alkalmaz „tiszta”, a környezetet nem károsító energiát termékei, köztük a csipek előállításához, jelentette be az Apple.
Mi köze az ezotériának és Rudolf Steinernek a klímabarát borhoz?
Egyre erősödik a környezet- és egészségtudatos fogyasztók szegmense az élelmiszerpiacon. A bortermelésben az organikus és a „biodinamikus” szőlőtermesztés most az új divat. Illetve nem is annyira új ez: már a teozófia 19. századi német atyjának, Rudolf Steinernek is megvoltak a gondolatai arról, milyen a jó bor. Az ökotudatos 21. századi borászatok tulajdonképpen az ő nyomdokain járnak.
Video: így mérték meg az ország legmagasabb fáját
A Somogy megyei Iharosberényi Erdészet területén hivatalosan is lemérték az eddig legmagasabbnak tartott fa magasságát, és felmérték állapotát. A mérést Lajkó Bendegúz végezte, elhivatott faápoló és famászó oktató. Az állapotfelmérést Horváth Tibor faápoló és favizsgáló szakmérnök folytatta, a kiegészítő munkálatokban Hunyadi Péter segédkezett.
Nem fektet többé környezetszennyező erőművekbe az EU
Nem fektet fosszilis és erős környezeti károkat okozó energiaipari projektekbe Európa felzárkózó régióiban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap 2021 és 2027 között, döntött az Európai Parlament Strasbourgban.
Lehetne plasztikmentes a húsvét?
Műfű, műanyag tojás, műanyag kosár és temérdek felesleges csomagolás. Ahogy szinte minden, a kiskereskedelem fókuszában álló ünnepkor, húsvét alkalmával is jelentősen megnő a műanyagfelhasználás.
Ezért tiltotta be az EP a műanyag evőeszközöket és szívószálakat
Az Európai Parlament megszavazta azt a direktívát, mely betiltja az egyszer használatos plasztik evőeszközöket, szívószálakat és kávéspoharakat. A tagországok két éven belül kötelesek érvényesíteni a tilalmat saját jogkörben.
Te hogyan mentenél meg egy jégtáblán rekedt jegesmedvét?
Hatalmas sikerrel zárult az idei ÖKO-Sziget, Szigetmonostor Önkormányzata, az Ökológiai Művelődés Alapítvány és az Outdoor Mission Kft. által szervezett iskolásoknak szóló rendezvény.
A válság óta sem csökkent a fosszilis energiák állami támogatása az EU-ban
Bort isznak, és vizet prédikálnak a párizsi klímaegyezményre felesküdött európai kormányok: ugyanolyan sok pénzt öntenek támogatás formájában a fosszilis energiákba az uniós tagországok, mint a gazdasági válság kezdetén.
A boltok többségét nem érdekli a környezetbarát termék
Tízből kilenc ember egyetért azzal, hogy saját és gyermekei egészsége, valamint a környezet védelme miatt kevesebb vegyszert kellene használnia. A fogyasztók többsége – a válaszadók 65 százaléka – tart attól, hogy a vásárolt tisztítószer káros a környezetre – egy felmérés szerint.
Kihalóban a korallok: nem fogják többé megkötni a szén-dioxidot
Csökken a korallbébik száma az ausztráliai Nagy-korallzátonyon. Az óceánok felmelegedése miatt hamarosan búcsút mondhatunk a koralloknak. Ezzel elveszítjük a Föld egyik fontos szén-dioxid-megkötő kapacitását.
Legalább ebben egyezség van: tisztul a City levegője
A londoniak nem tudnak ugyan megegyezni a Brexitben, de mától a világ legszigorúbb légtisztasági előírásai korlátozzák tovább az autóforgalmat: régebbi személykocsiknak átszámítva jó 10 000, teherautóknak, buszoknak 37 000 Ft-ba kerül a behajtás a brit főváros központjába.
Kanada mindenkit beelőz
Kanada melegedése átlagosan kétszer olyan gyors, mint a világ többi részéé – állapította meg egy friss kutatás. A szövetségi kormány klímajelentése arra figyelmeztet, hogy az ország sok részében a változások már nyilvánvalóak, és előre láthatóan egyre intenzívebbé válnak, a felmelegedés sok hatása pedig valószínűleg visszafordíthatatlan.
Van egy kis baj a klímával
A feljegyzések 60 évvel ezelőtti kezdete óta a negyedik legnagyobb mértékben nőtt a szén-dioxid légköri koncentrációja 2018-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint.
A városi levegő nem szabaddá tesz, hanem stroke-ot okoz
Nem is annyira a légutakat teszik tönkre a szennyezett levegőben szálló apró porszemcsék, mint inkább az érrendszerünket. Nem egy évet veszítünk el ezzel az életünkből, mint ahogy azt az Egészségügyi Világszervezet becsülte, hanem kettőt. Az európai elhalálozások közel ötöde a légszennyezés számlájára írható.
Trump nem dúlhatja tovább az alaszkai partvidéket
Az alaszkai szövetségi bíró jogsértőnek nyilvánította Donald Trump amerikai elnök rendeletét, amely megengedte volna az olaj- és földgázforrások kiaknázását a Jeges-tengeren és az Atlanti óceán északi részén.
Rémzsinórral az ablakon koppanó madarak ellen
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) évről évre érkeznek tavaszi bejelentések olyan madarakról, amik épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet. Közös érdekünk tehát a helyzet kezelése.
Magyarországot is elérik a szúnyogokkal terjedő betegségek
Romániában, Boszniában, Macedóniában már jelen vannak a vírusokat terjesztő szúnyogok. A felmelegedés miatt egyre északabbra húzódik két fertőző szúnyogfajta élőhelye. 2050-re újabb félmilliárd ember lehet kitéve a csípéseiknek, melyekkel olyan betegségeket kaphatunk el, mint a dengue-láz, a Zika-vírus vagy a sárgaláz. A szúnyogok szinte mindenütt megélnek, sekély vízbe és autógumiba is petéznek.
Elmebajt okozhat a kamaszokban a szennyezett városi levegő
Hangokat hallanak, és olyan dolgokat látnak, amiket mások nem. Üldözési mániájukat van, azt hiszik, hogy kémkednek utánuk. Gyakrabban fordulnak elő ilyen kényszerképzetek azon kamaszok körében, akik szennyezett városi levegőt szívtak be testük növekedésének éveiben, mint azoknál, akik vidéken, falusi környezetben nőttek fel – állítják angol kutatók. A vizsgálat kritikusai szerint azonban más okai is lehetnek az elmezavarnak.
Indiát az e-riksák menthetik meg
India a világ országainak egyike, ahol a legszennyezettebb a levegő. Miután elektromos autóra keveseknek telik, a motoros „riksákat” villamosítják.
Senki sem ússza már meg a természeti katasztrófákat
Tavaly is újabb időjárási rekordok dőltek a klímaváltozás miatt. Gyorsabban emelkedett a tengerszint, és gyorsabban melegedtek az óceánok, mint eddig valaha. Mintegy 62 millió embert életébe szólt bele valamilyen szélsőséges időjárási esemény.
Külön szabályok lesznek a petpalackokra
Radikális döntés az EU-ban: legkésőbb 2021-től el kell tűnniük a piacról az egyszer használt műanyag cikkeknek, amelyeket környezetbarát termékekkel lehet kiváltani.
Már nem csak az outsourcing miatt csökken a nyugati államok légszennyezése
Magyarország egyike annak a 18 országnak, ahol 2005 előtt tetőzött a légszennyezés, és 2015-ig is jelentősen csökkent az üvegházgáz-kibocsátás. Elemzők megnézték, mi a közös a dekarbonizációs pályára állt országok gazdasági gyakorlatában. Még mindig messze vagyunk attól, hogy nagyszámú nemzetállam zéróemissziós entitás legyen a légkör szempontjából.
Tovább szigorítanak az autók széndioxid-kibocsátásán, de hogy lehet ezt betartani?
Jelentősen tovább korlátozza az EU az autók károsanyag-kibocsátását. Kérdés, hogyan tudják majd a gyártók az előírásokat megtartani.
Tülekednek a magyar startupok, hogy megoldják a légszennyezést
A közép-kelet-európai régió 24 országának közel 300 startup vállalkozása vesz részt az ötödik alkalommal megrendezett PowerUp! megmérettetésen. Hazánkból még soha ennyien nem indultak.
Újra magyar győztes az Európai Év Fája versenyen
Három év után ismét magyar fa lett az Európai Év Fája verseny első helyezettje, így a vetélkedő kezdete, 2010 óta már negyedik alkalommal nyerte el hazánk fája a címet (és először azóta, hogy két fára lehet szavazni).
Mi is tehetünk a méhek megmentéséért
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság figyelmébe ajánlja a rendkívül egyszerű, ugyanakkor nagyon látványos méhecskehotel-, más néven darázsgarázs-eszközcsoportot, amivel erkélyen, ablakpárkányon is segíthetjük a szelíd beporzók szaporodását már kora tavasztól.
Zöldülő házakkal „hűtik” a bécsi utcákat
Meglévő épületek homlokzatának kizöldítésére alkalmas modulok tesztelését kezdték meg Bécsben. A Berta névre keresztelt növényládáktól azt várják, hogy hőségben akár 13 fokkal is javul az utcán tartózkodók hőérzete.
17 PET-palackért kapsz egy pár sportcipőt
Szaporodnak a környezettudatos divatcégek, melyek hulladékból készítik el termékeiket, ezzel csökkentve ökológiai tehertételüket. A nagy márkák és az ismeretlen startupok is újrafeldolgozott műanyagból gyártanak sportcipőket.
A jég és a szélvihar veri szét leggyakrabban a termést
Hamarosan pályázhatnak ismét a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra, mely 2019-ben ismét több kedvező lehetőséget tartogat.
Ezek a kütyük még veszélyesebbek, mégis a sima szemétben kötnek ki
A legtöbb elektronikus „kütyü” lítium-ion elemekkel működik, amelyek gyorsan elhasználódnak. Miközben emiatt egyre gyakrabban cseréljük készülékeinket, az elemhulladék nagy része a közönséges szemétbe kerül, pedig veszélyes.
Az energiatakarékosság fontosságáról szólt az idei ÖKO-Sziget
A környezetszennyezés problémája összetett kérdés, így leküzdése is csak holisztikusan képzelhető el. Ha sokat fogyasztunk, akkor sok energiát használunk fel, sok hulladékot termelünk, mérgezzük a levegőt, a talajt és a vizeket. Ezért a környezetre nehezedő terhek enyhítése is csak egy nagyobb összefüggésrendszerbe helyezve képzelhető el, amelyben az energiafogyasztás, energiagazdálkodás csak egy, igaz, fontos tényező a sok közül – röviden így foglalható össze az V. ÖKO-Sziget üzenete. A rendezvény fővédnöke Dr. Áder János köztársasági elnök, szakmai védnöke pedig Lányi András környezetvédő, az ELTE egyetemi docense volt.
Együtt kapcsolunk: újra Föld Órája
Egyre többen csatlakoznak a WWF Magyarország által indított Föld Órája kihíváshoz. Bolygónk megóvása és a fenntarthatóság követendő példa lett, mindenki a maga módján tesz környezetéért, és ezt büszkén mutatja meg a közösségi médiában. Idén Budapest fényeinek lekapcsolását élőben megtekintheti bárki a Facebookon keresztül.
Proteinital, plasztik-újrahasznosító: a körforgásos gazdaság sztárjai
Már kezd körvonalazódni, hogy mely startupok lesznek a körforgásos gazdaság sztárjai. Olyan technológiai áttöréseket érnek el, melyekkel semmilyen matéria nem marad parlagon.
Betonlábnyom: tönkretesszük bolygónkat a sok építkezéssel
Melyik az az anyag, mely gyökerestül átalakította földi környezetünket? Nem az olaj, nem a műanyag, nem az acél. Hanem a beton. A víz után ez a legnagyobb mennyiségben és legszélesebb körben használt anyag a világon. De alapanyaga, az energiaintenzív eljárás során létrehozott cement óriási ökolábnyomot, légszennyezést hagy maga után.
Innovációk, amik felturbózzák a körforgásos gazdaságot
2030-ra 9 milliárd ember fog lakni a Földön. Ennek az embertömegnek akkora fogyasztása lesz, annyi élelmet, energiát, fűtést, házépítést, használati cikkeket igényel, hogy ezeket bolygónk erőforrásaiból már képtelenek leszünk kielégíteni. Ha élhető és fenntartható világot akarunk, mindent újra kell hasznosítanunk, amit fel- és elhasználtunk.
Akik nem divatból táplálkoznak mentesen
Mi az a mentes táplálkozás, mely allergéneket kerülik egyre többen itthon, és hogyan lehet megoldani mindezt egészségkárosodás nélkül a hétköznapokban? A Csak a Mentes alapítói és szakértői a hazai helyzetről és személyes érintettségükről nyilatkoznak.
Rejtély, hogy miért nő a metánkoncentráció a levegőben
Húsz éve stagnálni kezdett a légkör metánkoncentrációja, de az utóbbi években újra meglódult. Nyugtalanító, hogy a szakemberek nem biztosak benne, mi a változás oka. Az sem jó hír, hogy a metánkoncentráció növekedését nem kalkulálták bele a párizsi klímaegyezménybe. Ha nem sikerül ezt a trendet megállítani, akkor képtelenség lesz 2 Celsius-foknál megfékezni a globális felmelegedést.
A háztartások fűtése a legnagyobb szennyező
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Magyarországon közel 50 százalékban felel a légszennyezettségért a háztartási tüzelés, megelőzve ezzel a mezőgazdaság és a közlekedés környezetkárosító hatását.
Tíz dolog, amiért imádjuk az erdőket
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.
Kínának elege lett Európa szemetéből
Kína egy éve leállította a legtöbb műanyag és egyéb hulladék importját. Negyed századon át a világ újra feldolgozható hulladékának csaknem a felét ott dolgozták fel – most viszont drámaian új helyzet állt elő.
A turistákkal is jönnek a kártevő potyautasok
A klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovar elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett szakmai konferencián.
Nem lesz alkoholista felnőttként az, aki gyerekként sokat volt kint a zöldben
Ha gyerekként nem részesülünk a természet szépségeiben, 15-55 százalékkal nagyobb az esélye, hogy felnőttkorunkban valamilyen pszichiátriai rendellenesség alakul ki nálunk. Ezt 1985 és 2003 közötti adatokból silabizálták ki dán kutatók, akik egymillió dán polgár életét vizsgálták.
Legalább a természet harmadát meg kellene hagynunk
Ezerszer gyorsabban pusztitjuk ki az élővilágot, mint ami a természetes fajpusztulás mértéke lenne. Minden életforma egy másik szolgáltatásain alapul. Ahogy, hogy létezni tudjunk bolygónkon, meg kellene őrizni a vadont. A Föld területének 30 százalékát érintetlenül kellene hagynunk. De egyre inkább belakjuk és gazdasági tevékenységünk alá vonjuk e planéta minden egyes szegletét.
Kitalálnád, hány millióan válhatnak menekültekké fegyveres konfliktus és éhezés miatt?
Több száz millióan már most is képtelenek eltartani magukat, mert megsemmisültek a megélhetésükhöz szükséges eszközök és életkörülmények. A fegyveres konfliktusok és a klímaváltozás miatt földönfutóvá váló tömegek persze Európa felé veszik az irányt. Mi a megoldás? A Humanitárius Kötvények újfajta finanszírozási formát jelenthetnek a válságzónákban élők életkörülményeinek kezelésére és javítására.
Egyetlen gazdaságpolitikai döntés elég egy tenger eltüntetéséhez
Az Aral-tengernek is nevezett Aral-tó a világ ötödik legnagyobb belföldi víztömege volt egykor. De a moszkvai vezetés úgy döntött, hogy elveszi a tavat tápláló két folyó vizét, és inkább a gyapotföldek öntözését támogatja vele. Óriási hiba volt.
A fenntartható cégek a tőzsdén is jobban teljesítettek
A Barron’s amerikai üzleti magazin immár másodszor állította össze százas toplistáját a legfenntarthatóbb amerikai tőzsdei cégekről. Az üzletvitelt közel 200 szempont alapján értékelték. E vállalatok kevesebbet vesztettek értékükből a tavalyi árfolyamzuhanások közepette, mint a Top 100-ba be nem került cégek.