Annak ellenére, hogy egyes vállalatok szén-dioxid kibocsátása csökken, az árak növekedése miatt egyre többet kell kvótavásárlásra költeniük.
A szén-dioxid piacon a közelmúltban bekövetkezett változások miatt már most számottevő pénzügyi kockázatnak minősíthető a kötelezetteket terhelő kvótavásárlási igény. Tavaly a jelentős kvótaár növekedés miatt háromszorosára ugrott a piacon tevékenykedő magyar vállalkozások pénzügyi kitettsége 2017-hez képest, és mivel a következő években aligha lehet az árak mérséklődésére számítani, elkerülhetetlen e kitettség aktív menedzselése.
Magyarországon mérséklődött a kvótavásárlási igény, méghozzá 13,6 millió tonnáról 13,2 millió tonnára, ám ez közép- és hosszútávon - a szigorodó szabályozás miatt – nem tekinthető tartós tendenciának és nem ellensúlyozhatja a pénzügyi kitettséget.
Az éves kibocsátási jelentések alapján a legnagyobb kibocsátók a tevékenységük során tüzelőanyagot égető üzemek, hozzájuk kötődik a CO2 kibocsátás 60 százaléka. Rajtuk kívül jelentős kibocsátóknak számítanak még a vegyipari cégek, a légitársaságok, a papírgyártók, a cement- és mészgyárak, a vas-és acélkohók, valamint a kokszgyártás, az ásványi gyapot, a kerámia- és üvegiparban tevékenykedő vállalatok.
A legnagyobb kvótavásárlási igény értelemszerűen azon vállalkozásoknál merül fel, ahol tüzelőanyagokat égetnek. Ebbe a tevékenységi kategóriába tartozik az energiaipar is, mely csak hőenergia termelés esetén jogosult terítésmentes kiosztásra. Az emisszió-kereskedelmi rendszer forgalmijegyzéke alapján a tüzelőanyag égetést végző cégek kvótaigényének mindössze 19 százalékát fedezi a térítésmentes kiosztás, ami a legalacsonyabb érték az összes tevékenységi kategóriához mérve.
A pénzügyi kockázat növekedése arra vezethető vissza, hogy 2017-ben a
„A számok alapján egyértelmű, hogy egy átlagos hazai érintett vállalkozás pénzügyi kitettsége csaknem a háromszorosára nőtt 2017-hez képest a 2018. év végére. A teljes szabályozott iparágban pedig közel 80 millió euróról 212 millió euróra nőtt az összgazdasági költsége az emisszió-kereskedelmi megfelelésnek. Az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen által meghirdetett program az emisszió-kereskedelmi rendszer további szigorítását vetíti elő, ami fokozni fogja ezen pénzügyi kockázatokat a jövőben” - hívta fel a figyelmet Lukács Ákos, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának vezetője.
Az érintett vállalkozások számára tehát elkerülhetetlen a működési hatékonyság növelése, az egyes iparágaknak megfelelő megújulók bevezetése, az energiahatékonyság fokozása és adott esetben az új gyártási-termelési technológia bevezetése. Ennek azonban komoly finanszírozási költsége van. Az ehhez szükséges források különböző Európai Uniós támogatási rendeszereken keresztül, vagy például az EIB Innovációs Alapja révén - részben - előteremthetők.
