50 ezer kamion tűnhetne el az utakról 

2019. június 26. szerda - 18:48 / piacesprofit.hu
  •    

A vasúti, vízi és a közúti fuvarozás hatékonyabb együttműködésével évi mintegy 50 ezer kamionnal lehetne kevesebb a magyarországi közutakon – derül ki a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) legfrissebb éves elemzéséből.

A kombinált árufuvarozás fejlesztésével jelentősen csökkenne a közutak és a környezet terhelése, új megrendelésekhez jutna a vasúti és vízi ágazat, és enyhíthető lenne a logisztikai szektor egyik legnagyobb kihívását jelentő sofőrhiány is. Ennek eléréséhez megfelelő ösztönzőrendszer kidolgozására, a vasúti szabályozók egyszerűsítésére és beruházásokra is szükség lenne.

Az intermodális vagy kombinált fuvarozás lényege, hogy az áru többféle fuvarozási mód kombinálásával jut el a célhelyére, miközben nem az árut rakodják át a tehergépjárműről a vasútra, hanem magát a szállítóeszközt, azaz a pótkocsi, vagy a szállítókonténer vált fuvarozási módot. Az intermodális fuvarozás hazai helyzetének javítása összhangban van az Európai Unió közlekedéspolitikájával, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

A szövetség legújabb elemzésében rámutatott arra, hogy bár az intermodális fuvarozás az elmúlt hat évben egyre gyorsuló növekedést mutat hazánkban, érdemi intermodális forgalmat Magyarországon csak a közép-magyarországi logisztikai szolgáltató központok részét képező kombiterminálok bonyolítanak. 

A kombinált árufuvarozás komoly lehetőségek előtt áll többek között az egyre súlyosbodó tehergépjármű-sofőrhiány, valamint a rendkívül túlterhelt közúti forgalom miatt. Ezért Nyugat-Európában kiemelt figyelmet fordítanak az olyan beruházásokra, melyek lehetővé teszik a közúti pótkocsik – elsősorban a nem daruzható pótkocsik – vonatra rakását.

Magyarországon ugyanakkor még nincs olyan terminál, amely képes lenne erre, ahogy hazánk a kombinált fuvarozás piaci részarányát tekintve is elmarad a nyugat-európai országoktól. 

Több kamion, csökkenő vasúti forgalom

Tavaly tovább növekedett a közutak leterheltsége, minthogy az építőipari beruházások miatt jelentősen, mintegy 15 százalékkal bővült a belföldi fuvarozás volumene. Tavaly összesen 12,79 millió nehézgépjármű terhelte a magyar úthálózatot, amihez hozzáadódik még a magyar közúti teherforgalom többszörösét kitevő tranzit forgalom is.

A vasúti áruforgalom eközben – elsősorban a jelentős felújítások miatti

Nemcsak az autókat, a töltőállomásokat is fejleszteni kellene
2030-ig 30 százalékkal kell mérsékelni a teherautók légszennyezését az EU-ban, született meg az előzetes egyezség a gyártókkal. Régi adósságát teljesítené ezzel az EU, hiszen Amerikában és Kínában is szabályozták már a teherautók emisszióját. Kedvezményeket kapnak az alacsony és zéró kibocsátású teherautók gyártói.

pályazárak folytán – némileg csökkent is 2018-ban (-0,9%), a vízi árufuvarozás volumene pedig a Duna alacsony vízállása miatt drasztikusan, 18 százalékkal visszaesett az előző évhez képest. Mindössze az áruk 3 százalékát fuvarozták vízen, a vízi konténerforgalom majdnem a felére, 4792 darabról 2732 darabra esett vissza.

Évi 50 ezer kamiont válthatna ki az intermodális fuvarozás fejlesztése

Továbbra sem tudott tehát az intermodális fuvarozás a közúti fuvarozás számára versenyképes alternatívává válni. Holott az intermodális forgalom fejlődésével gyorsabb lenne az áruszállítás – vasúttal 24 óra alatt akár 1200 km is megtehető –, csökkenne a környezetterhelés. Eközben nőne közlekedésbiztonság és közvetlen költségcsökkenés is jelentkezne a közúti flottát üzemeltetőknél. Kevesebb gépkocsivezetőre – 30 sofőr helyett 1 mozdonyvezetőre lenne szükség, Amennyiben az ezer kilométer feletti közúti áruforgalom 10 százalékát vasútra és vízre terelnék, évente mintegy 50 ezer kamionnal kevesebb közlekedne a magyar közutakon.

Korszerűsíteni kell a vasúti szabályrendszert

A szövetség szerint olyan ösztönzőrendszert kellene kidolgozni, amely új forgalmakat generál a vasúti és vízi intermodális fuvarozási rendszerekre (pl. fuvareszköz-, terminálfejlesztés-, fuvardíj támogatás stb.), valamint korszerűsíteni kell a vasúti szabályrendszert. A vasúti árufuvarozást meghatározó szabályzók ugyanis túl bürokratikusak, sok előírás fölött már eljárt az idő. 

Az intermodális fuvarozás legfontosabb előnyei

Az intermodális (kombinált közúti-vasúti-vízi) fuvarozás helyzetének javítása egy modern, korszerű, fenntartható közlekedési rendszer kialakítását jelenti, amely az egyes közlekedési alágazatok előnyeit egyesíteni tudja, és érdemi módváltásra tudja ösztönözni a logisztikai ágazat szereplőit a környezetbarátabb közlekedési ágazatok irányába.

Optimalizálja a közúti/vasúti/vízi teherfuvarozási ágazatok előnyét, felélesztve a belső vasúti teherpiacot és jelentősen élénkítve a tranzit teherfuvarozást.

A közlekedési módváltás célja a közút terheltségének, fenntartási kiadásainak csökkentése, az utak állapotának javítása, az amortizáció mérséklése, a környezetterhelés (károsanyag-kibocsátás, zajszint), és a kamionok által okozott torlódás és balesetveszély mérséklése. A vasúti- és vízi intermodális forgalom részarányának növelése hozzájárulna a közúti fuvarozók sofőrhiányának mérsékléséhez is, valamint a cégek üzemeltetési költségeinek optimalizálásához.