Amióta az európai parlamenti választáson előretörtek a Zöldek, Németországban a korábbinál is komolyabban veszik a környezetvédelmi kérdéseket. Pénteken összeül a német kormány klímavédelmi munkacsoportja, hogy tervet dolgozzon ki a célok teljesítésére - írja a Privátbankár.hu cikke.
Többek között klímavédelmi adó bevezetéséről lesz szó, ami különösen magas lehet a belföldi légi járatokon. Amit még a német légiutas-kísérők szakszervezete, a furcsa nevű UFO is üdvözöl. Szerintük a kevesebb – több, legalábbis ami a légi forgalmat illeti. Az adó miatt az olcsó fapados konkurencia szorulhat vissza elsősorban.
A fapadosok kiszorítása a szakszervezet szerint a minőségi szolgáltatást és a magasan kvalifikált munkaerőt segítené. A fapadosok, mint a Ryanair az iparági szakszervezeti bérmegállapodásokhoz sem tartják magukat.
Mentsük meg gyorsan a Földet
Mások sokkal nagyobb léptékben gondolkodnak. Az N-Tv.de német televíziós és hírportál azt boncolgatja, nem kéne-e atomenergiával helyettesíteni a fosszilis energiahordozókat – és ezzel megmenteni a Földet. A fő probléma ugyanis a szén-dioxid kibocsátás, és az atomenergiával ezt nagy mértékben csökkenteni lehetne.
|
| Az urán árutőzsdei ára (Investing.com) |
|
Fektessünk tehát uránba? Uránba fektetni közönséges földi halandó nem tud, mert bár létezik rá határidős tőzsdei termék, ezt csak korlátozott kör veheti meg. Jelenleg egy egységnyi U3O8 uránoxid 25,65 dollárba kerül a CME Globex árutőzsdén. Ez 2007-ben még 140 dollár is volt, majd nagyot esett, az Investing.com ábrája szerint mintegy 40 dollárra. (Első grafikon.) Fukushima előtt magához tért, majd a baleset után ismét zuhanni kezdett.Uránba fektetni leginkább uránbányák részvényein keresztül lehet, a leghíresebb a kanadai Cameco. Ennek azonban – a fukushimai katasztrófa nyomán bezárt erőművek kapcsán – óriási nagyságrendű elszámolási vitája van a japánokkal a bíróságon. Az amerikai URA ETF (tőzsdén jegyzett alap) több tőzsdei uránbányász vállalat részvényeit tartalmazza. Ez is gödörben van, kilenc éves fennállásának abszolút mélypontja közelében, 11 dolláron. (Második grafikon.) |
Idézik a British Petrol tanulmányát, amely szerint a 2018-ban az emberiség által felhasznált energia 80 százalékát még mindig fosszilis energia-hordozókból, tehát szénből, olajból, házból nyerték. Az energiaellátás az üvegházhatású gázok háromnegyedéért felelős.
Derek Abbott brit tudós 2011-es számításai szerint a teljes energiaellátás atomenergiára állításához a Földön 15 ezer atomerőműre lett volna szükség. Ez a szám azóta már valószínűleg 18 ezer közelébe emelkedett. Eközben jelenleg csak 448 atomerőművet működtetnek világszerte, valamint további 53 áll építés alatt.
Elfogyhat az urán
Egy másik adat szerint azonban 59 országban 1400 további atomerőművet terveznek. A fő ok az atomenergia alacsony ára lehet. Mintegy 15 ezer atomerőmű építése azonban nagy kihívásokat és problémákat jelentene.
Például az erőműveknek és körülöttük a biztonsági zónáknak nagy hely kell. Az uránkészletek is végesek, az alkalmazott technológiáktól függően pár évtized vagy pár évszázad alatt kimerülhetnek.
Az a technológia, amellyel az urán is tovább tart, viszont már nagyon drága. Ráadásul vannak ritka anyagok, mint a hafnium, berillium vagy a cirkónium, amelyekre szükség van hozzá, de ennyi atomerőmű mellett hamar elfogynának.
|
| GLOBAL X FDS URANIUM ETF (USD, Tradingview.com) |
A legnagyobb baj azonban talán a balesetveszély. A 15 ezer atomerőmű mellett a rendkívüli események száma is ugrásszerűen megnövekedne. Az eddigi tapasztalatok alapján ekkor havonta egy történne körülbelül valahol a világon. Megoldatlan a nukleáris hulladék ártalmatlanítása is.
Reményt jelenthet egy új, úgynevezett negyedik generációs technológia, amelyben folyékony fűtőanyagot hasznának (folyékony sókat). Ennél a hulladék is elég a rendszerben, sőt elvileg a gyakoribb tóriummal és nukleáris hulladékkal is lehet működtetni urán helyett. A baj csak az ezzel a technikával, hogy még csak kísérleti fázisban tart.
A klímavédelmi célokra egyébként a magyar kormány is hivatkozik Paks 2 ügyében - emlékeztet a Privátbankár.hu cikke.
