A megkérdezettek fele öt éven belül tervezi otthona hőszigetelését, de az épületenergetikával kapcsolatban sokan nincsenek képben: például minden harmadik megkérdezett fogyasztó beérné mindössze 5-10 cm vastag hőszigeteléssel.
A hőszigetelés kérdése szerencsére csöppet sem marginális kérdés a lakásfelújítók és építkezők körében – a motivációk között szerepel a komfortérzet, az ingatlan értékének a jobb energetikai besorolás révén történő emelkedése, vagy a 2020. december 31. után szigorodó épületenergetikai szabályozás is. Ám hogy milyen szempontok szerint, milyen információk ismeretében döntenek egy-egy hőszigetelő anyag, megoldás mellett a fogyasztók és a szakemberek? Nos, ennek járt utána egy most zárult felmérés.
Vonzó az energiamegtakarítás és a rezsicsökkentés
A fogyasztói kitöltők (1150 fő) több mint fele öt éven belül tervezi otthona hőszigetelését. A felújítás legfontosabb szempontjaként az energiamegtakarítás szükségességét jelölték meg a válaszadók, ettől alig maradt le a rezsiköltségek mérséklésének szándéka, harmadik helyen pedig a korszerűsítésre való törekvés szerepelt.
A hőszigetelést tervezők vagy a hőszigetelést az elmúlt évek során végzett válaszadók közül a legtöbben (38,1%) a tetőt vagy a homlokzatot (37,8%) hőszigetelnék vagy szigetelték, harmadik helyen a lábazat szigetelése végzett (10,2%). A hőszigetelésen kívül elvégzett vagy tervezett korszerűsítések között is a tetőcsere szerepelt az első helyen (32,3%), ezt követte a nyílászáró csere (26,6%). Az energetikai korszerűsítésre vonatkozó kérdésre adható „Egyéb” válaszok tanúsága szerint a napelemek felszerelése különösen foglalkoztatja a magyar fogyasztókat.
Hogy is van ez a szabályozás?
A preferált hőszigetelő anyagok között különösen népszerű a polisztirol: a
A MEPS (Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete) kérdőívét kitöltő 160 szakember körében szintén a polisztirol bizonyult a legnépszerűbb hőszigetelő anyagnak: elsősorban a könnyű elérhetőségét és energiahatékonyságát emelték ki a tervezők és kivitelezők.
Az épületenergetikai szabályozás szigorodásáról szinte minden kitöltő szakembernek tudomása volt, s a változás a válaszadók 80%-ának folyamatban lévő munkái legalább egytizedét érinti is. Ennek ellenére csak minden második kitöltő tartotta kielégítőnek saját ismereteit a témában, és e téren alaposabb tájékoztatást tartana szükségesnek.