Friss cikkeink
3G-marketing: Szép új marketingvilág
Nem a tömeges, hanem a személyes testreszabás divatja jön el a 3G által a vállalatok számára. Az ajánlattevő a potenciális vevőt a pontos helyének ismeretében azonnal a legjobb vásárlási pozícióba hozza. Mindenki érdekelt lesz tehát az információ megosztásában.
3G: Mobiltartalom-üzlet
A harmadik generációs mobiltechnológia nem csak szélessávú mobilinternetet és videotelefonálást jelent. A ma még szinte felmérhetetlen gazdasági és társadalmi következmények mellett a 3G új üzletágakat is létrehoz, munkát, lehetőséget adva emberek százezreinek világszerte.
Marketing: Látogatott honlapok
Nem érti, hogy bár tetszetős és informatív a honlapja, miért nincs mégsem elég látogatója? Talán elfelejtette regisztráltatni magát a nagyobb keresőrendszerekben. Vagy egyszerűen csak sajnálta az időt arra, hogy végiggondolja, milyen egyéb teendőkkel jár a sikeres on-line marketing.
CEBIT 2006: Világtrendek
A világ legnagyobb ICT-kiállításán, az idei hannoveri CeBIT-en az aggregált internetalapú infokommunikációs szolgáltatások, a mobilkommunikáció és az IT-biztonság témái kapták a legnagyobb hangsúlyt.
Hiányzik a bizalom
Miközben Magyarországon több százezren használják az elektronikus banki szolgáltatásokat, az internetes vásárlás egyelőre a hagyományos kiskereskedelem csupán 0,1 százalékát teszi ki. Az e-kereskedelem legnagyobb kerékkötője, hogy ragaszkodunk a hagyományos vásárlási formákhoz. Ám lassan felnő az a korosztály, amely hozzászokott a világhálón való böngészéshez, és nem idegenkedik az on-line fizetéstől. A kereskedelem szereplőinek is szemléletváltozásra van szükségük: üzleti modelljeiket át kell dolgozniuk az on-line üzletmenetre.
A világháló veszélyei
Tartalomszintű védelemre van szükség a világhálón az informatikai rendszereinkre leselkedő veszélyekkel szemben, tanácsolják a szakemberek. A kaput ellenőrző tűzfalak nem nyújtanak hatékony védelmet. A mikrovállalkozásoknak persze az is megoldás, ha az alkalmazott két külön gépen dolgozik, és csak az egyik kapcsolódik a külvilághoz. De ez már a 25-30 fős kisvállalkozásoknál is kivitelezhetetlen. Mi hát a megoldás?
Kétszereplős játéktér
A nemzetközi és a hazai távközlési szolgáltatások piacán évek óta tartó konvergencia közel sem érkezett a végéhez. A folyamat hatására ma már nehéz szolgáltatási áganként kategorizálni a szereplőket, egyre inkább a különböző technológiai platformok versenyeznek egymással. A megváltozott struktúrájú verseny arra készteti a piaci résztvevőket, hogy a hatékony működés érdekében minél nagyobbakká váljanak. Ennek egyik lehetősége az organikus fejlődés, azaz piacszerzés, a másik, hogy felvásárlásokkal érnek el méretnövekedést.
A feladat: pozícióőrzés
Már-már megkongatta a vészharangot több, idén megjelent jelentés Kelet-Közép-Európa és így Magyarország felett az üzleti folyamatok és az informatikai szolgáltatások kihelyezésének piacán eddig betöltött szerepének elvesztése miatt. Az okok között első helyen az egyre növekvő munkaerő-költségek szerepelnek. A versenytársak között Románia és Ukrajna szerepel. Csekély vigasz számunkra, hogy Thaiföld és India számára a Fülöp-szigetek és Vietnám jelent fenyegetést. Milyen jövő elé néz a magyar outsourcingpiac?
Digitális kincsesbányák
A vállalatok folyamatosan az elektronikus levelezésre, internetezésre, illetve ezek biztonságára költenek a legtöbbet. Olyan területek tartoznak ide, mint a vírusvédelem, a kéretlen levelek elleni védekezés vagy annak megakadályozása, hogy a dolgozók nem produktív internetezéssel töltsék a munkaidejüket. Az erre kifizetett összegek túl nagyok, a kiválasztott megoldások pedig messze nem a leghatékonyabbak.
On-line arculatteremtők
Amíg néhány évvel ezelőtt a vállalatoknak körülbelül öt százaléka volt csak tisztában azzal, milyen webes megjelenést, arculatot szeretne, ma már kilencven százalékuk tudja. Mára igen fontos lett az on-line kommunikáció és a webfejlesztés. Az igényes cégek a két területre közel azonos összeget költenek évente. Egy minőségi weboldal felépítése több százezer forintba kerül, a saját webáruház kialakítása pedig egymilliónál kevesebből nem képzelhető el.
Hangból adat
A vezetékes távközlési piac liberalizációja után, az új telefonszolgáltatók megjelenésével sem lett tavaly jelentősen olcsóbb a vezetékes telefonunk számlája. Ám az idei mobilpiaci áreső után szeptembertől a vonalas szolgáltatásban is megjelent a vélhetően árversenyt is előidéző alternatíva.
UMTS-biznisz
A Nemzeti Hírközlési Hatóság által meghirdetett harmadik generációs mobiltender három nyertese - a Pannon GSM, a T-Mobile és a Vodafone - várhatóan még az idén elindítja kereskedelmi UMTS szolgáltatását Magyarországon. A kezdetben sok kétséggel várt technológia elsősorban az üzleti felhasználók fokozott érdeklődésére számít.
Hármat számolok...
A televízió, a huszadik század legsikeresebb terméke ma már kevés ahhoz, hogy a technológia szülte fogyasztói igényeket kielégítse, és egyben növelje is. A fogyasztói társadalom fenntarthatóságának érdekében a tévé is kiteljesedik, átalakul, több lesz, de vajon többért?
Magyar borút
Fellendülőben a borkultúra. Telepítésre alkalmas jó föld van elég. Állami támogatás is csordogált, ha kevéske is. Az elmúlt években megszaporodtak a szőlőtelepítések, az új ültetvények. Négy éve 1730 hektárt, 2001-ben 1710-et, 2002-ben 1700-at telepítettek. 2003-ban új telepítésre és fajtaváltásra 3400 hektáron kerítettek sort azok a régi és új gazdák, akik hittek és hisznek a borászatban, annak jövedelmezőségében is.
Gyurcsányi lendület
Elsősorban a retorikában és nem a költségvetési számokban van különbség a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikája között - értenek egyet az általunk megkérdezett gazdaságkutatók. Ezen túl azonban másként látják mind a magyar gazdaság növekedésének az esélyeit, mind a tagadhatatlanul létező makroegyensúlyi problémák okait és a lehetséges kezelés módját.
Adóváltozások 2005-ben
Adócsökkentést ígért a kormányprogram jövőre, ami néhány részletben - mint az iparűzési adó társasági adóból levonható részének megemelése vagy a fejlesztési kedvezmények kiterjesztése - meg is valósul. Összességében azonban a szakértők adószigorításokról beszélnek. Cikkünkben a konkrét változásokat szedtük össze, a teljesség igénye nélkül.
Az adatőr
Fontos választott funkciót tölt be, tanít az egyetemen, aktívan jótékonykodik, de, ahogyan fogalmaz, a szíve csücske a közérdekű és a személyes adatok védelme. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úgy véli, ő nem közéleti szereplő, a nyilvánosság előtti megjelenése a szakmai tevékenységével függ össze. Miként legutóbb a Nagy Testvér-díj odaítélése is.
E-zsákfalu
A számítógép, az internet - és ha nem döcögne "fönt", az e-közigazgatás - a leghétköznapibb módon költözött be a négyszázötven lelkes zsákfaluba. A lényeg: a nagyszékelyi ember ma már nem kiszolgáltatott.
Varázsütésre nem megy
2001 decembere óta létezik e-kormányzati portál, van elektronikus aláírásról szóló törvény, és ambiciózus e-kormányzati célokban sincs hiány. A felületes szemlélő számára azonban úgy tűnhet: e-Magyarország kialakítása terén nem történt túl sok előrelépés az elmúlt két évben. Vagy mégis? A tényekről dr. Baja Ferencet, a magyar kormány elektronikus kormányzatért felelős megbízottját kérdeztük.
A modernizáció kulcsszereplői
Az e-közigazgatás lényegében nem más, mint az infokommunikációs eszközök alkalmazása az önkormányzati szakigazgatásban. Ez szervezeti átalakulással is jár. Ám ha végül hozzáférhetőbbé válnak az önkormányzati információk, nyitottabbá az önkormányzati intézmények, ha a polgárok és a döntéshozók között közvetlen lesz a kommunikáció, akkor nő a lakosság életminősége, és nőhet a vállalkozások versenyképessége.
K + F köztársaság
A top tízben lehetnénk világviszonylatban a biotechnológiával, de az innovációs törvény okán ma még kutatandó a honi tudásiparhoz vezető út stratégiája. Ám jó innovációs miliőt, tudás-infrastruktúrát már most is sokfelé kínál az ország.
Sok lépés sokfelé
Tetszettek volna a nagy rendszerek alapvető átalakításához három évvel ezelőtt hozzákezdeni! - mondják sokan a kormány százlépés-programjáról, amit ezekben a hetekben lépésről lépésre hoznak nyilvánosságra. Az ellenzék szerint az egész nem több, mint marketingakció. Mások a már megismert részleteket bírálják. Választások előtti kampányfogásról van-e szó, vagy egy átfogó reform előzményeiről?
Fizetni, vagy nem fizetni?
A vállalkozók sokasága - kicsik és nagyok egyaránt - érzi úgy, számtalan pénzügyi terhe között az iparűzési adó méltánytalanul növeli meg költségvetését. Vélekedésük nem alaptalan: mértéke független a nyereségtől, kiszámítása nem szektorsemleges, ráadásul az adó valószínűleg nem is EU-konform, miután az unió áfára vonatkozó irányelvébe ütközik. A kormány változtatni akar az adó mértékén és számításának módján is, de a részletek csak őszre válnak ismertté. A cégek és egyéni vállalkozók iparűzési adóból származó befizetései éves szinten elérik a 350 milliárd forintot.
FORINTÁRFOLYAM: Padlót fogva
A politikai érdekek miatt már több éve túl erős forint a gazdaság egészét sodorja veszélybe, az ország válik mind inkább versenyképtelenné - állítják cikkünkben még azoknak a nagyvállalatoknak a vezetői is, akik egyelőre állják a sarat. Néhány ágazat, mint például a boré, viszont már drasztikusan veszített nehezen megszerzett versenypozícióiból a külföldi piacokon.
INNOVÁCIÓ: K+F-ben érdekelve
A gazdaság versenyképességét alapvetően meghatározó innovációt a fejlett országok többsége törvénnyel is támogatja. Néhány hete Magyarországnak is van ilyen jogszabálya. Ez jó. Ahogyan az is, hogy megszületését széles szakmai egyeztetések előzték meg. A kérdés most már csak az: mit sikerül a gyakorlatban érvényre juttatni a leírtakból, és miként hat majd a mindennapokban a magyar gazdaság fejlődésére?
ADÓ: Nem csak adóreform
Az adórendszer elsődleges feladata a költségvetés bevételeinek biztosítása, nem pedig különböző szociálpolitikai funkciók betöltése. Az Adózás és verseny című konferencián több kormány pénzügyminiszterének és adószakértőknek ez volt az egybehangzó véleménye az adókedvezmények kapcsán.
Logisztika: Logisztikai akadályverseny
Szót ért egymással a gazdasági kormányzat és a logisztika. Végeredményképpen "nyerő" pozíciót kapott a szakma a Nemzeti Fejlesztési Tervben, annak egyik kiemelt, a kormányfő által nevesített területévé válva. Felismerést nyert tehát, hogy Magyarország versenyelőnyének egyike rejlik a logisztikai bázissá válásban. Ezért érdemes észrevenni a versenyhátrányt okozó szabályozási hibákat. Azok gyors kiküszöbölésével talán még megnyerhetjük a versenyt a környező országokkal szemben.
Logisztika: Kapunyitogató
Záhony, a magyar-ukrán határon elhelyezkedő kisváros tizenöt év után újra harcba száll az Európa és Ázsia közti vasúti áruforgalom európai uniós hídfőállásának pozíciójáért. Ez a szerep nem lenne új számára. Záhony a rendszerváltozás előtt valóban a Nyugat "keleti kapuja"-ként működött. Van-e még esélye arra, hogy ezt a pozíciót megszerezze és megtartsa?
PPP: A 3P tavasza
Diákszállók, börtönök és autópályák után tanuszodák, bérlakások, sportcsarnokok és oktatási épületek létesülnének, városrészek újulnának meg a magántőke bevonásával. Legalábbis most ezt akarja a közszféra és a magánszektor is.
Energiapiac: Megregulázott verseny
A kezdeti nehézségek ellenére tavaly megélénkült a szabadkereskedelem a villamosenergia-piacon. Eddig a liberalizáció nyertesei a nagyfogyasztók, hiszen olcsóbban jutnak hozzá a szükséges energiához. Lehetőséget kaptak a bizonyításra új kereskedők, a szabadpiacon működő szolgáltatók. A közüzemi áramszolgáltatók értékesítése azonban jelentősen csökkent, igaz, az ország egyes térségeiben eltérő mértékben.
Kutatás-fejlesztés: Időben kiszállni
Megfelelő hozam elérése és reális kiszállási lehetőség - ez a két fő szempont érvényesül a kockázatitőke-befektetők döntéseiben. Ennek a két feltételnek pedig jellemzően azok a vállalkozások felelnek meg, amelyek a saját ágazatukban a világban élenjáró technológiát vagy szolgáltatást képesek létrehozni, illetve az átlagnál gyorsabbak a növekedési lehetőségeik.
Kutatás-fejlesztés: Kutatgatnak, fejlesztgetnek
A lisszaboni stratégiában az unió azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb térségévé válik. Az egyik fő mozgatórugó ehhez a kutatás-fejlesztés, e területen azonban Európa komoly lemaradással küzd fő riválisaival, az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben. Ezért az új keretprogram 72 milliárd eurót irányoz elő a következő hét évre, hogy a tagállamok közötti együttműködés, a high-tech iparágak fejlesztése, illetve az egyetemek és az ipar közös kutatásai komolyabb szinten valósuljanak meg.
100 lépésből 13
Négy-ötszáz- vagy kétszázmilliárd forint esik-e ki úgy a költségvetés bevételeiből, hogy azt már jövőre is figyelembe kell venni a kiadásoknál? Közel egy hónappal a kormány adócsökkentési lépéseinek bejelentése után erről folyik a szakmai vita. Amiben viszont mindenki egyetért: 2006-ban inkább a magánszemélyek járnak jól az ötéves program nyomán, a vállalkozások közterhei érezhetően csak a későbbiekben csökkenhetnek.
Kóka: A piac a szövetségesem
Mintha hangsúlyosabb lett volna két-három évvel ezelőtt kormányzati körökben is az információs, illetve a tudás alapú társadalom, gazdaság megteremtésének témája, mint ma. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter viszont úgy látja, hogy észre kell vennünk az információs forradalmat, mely mindennapjainkban zajlik. Az informatika megkerülhetetlen eszköz a gazdaság és társadalom minden részének fejlődésében.
Kényszer vagy függetlenség?
Ha nem az idén, hát jövőre kezdik szigorúbban ellenőrizni azokat, akik vállalkozói szerződéssel dolgoznak, lényegében egyetlen helyre. A valódi megoldás természetesen nem az újabb és újabb moratórium, hanem például németországi mintára az önfoglalkoztatói státus bevezetése lenne. Amiről azonban, bár javaslatként már egy évvel ezelőtt felmerült, várhatóan az ősszel dönt a parlament.
Offenzívában
A gazdaság nem elég erős ahhoz, hogy képes lenne a politikai viszálykodásokat ellensúlyozni. A VOSZ új soros elnöke, Lepsényi István, aki egyébként a Knorr-Bremse vezérigazgatója, abban bízik, hogy a gyáriparosok szervezetével és a szakmai kamarákkal karöltve a minimális konszenzust meg lehet kötni a politika szereplőivel.
Amíg a készlet tart
Bár a világ csökkenő olajkészletei a jövőben egyre kevésbé tudják ellátni a növekvő létszámú, iparosodó és urbanizálódó emberiség energiaigényeit, az alternatív energiaforrásokat támogató stratégiák elsősorban a globális felmelegedés kapcsán kialakult aggodalmak és az olajválságok tapasztalatai miatt kerültek a politikai napirendekre. S ha netán az eddig történtek nem is, de az idei nyár katasztrófái szembesítették a világot azzal, hogy az energiaproblémák megoldása mind sürgetőbb. A megújuló energia 21. századi forradalma azonban alighanem még több évtizedet várat magára.
A napos oldal
Öt év alatt a kétszeresére kellene növelni itthon az alternatív energiaforrások használatát, ha meg akarunk felelni az uniós átlagnak, de némi engedményt kaptunk a csatlakozáskor. Bár szerencsére egyre több a napkollektor, remélhetőleg nő a szélkerekek száma is, és úgy tűnik, a biomassza-hasznosítás, ezen belül az energetikai növénytermesztés nagy lehetőségekkel kecsegtet Magyarországon.
Költségvetési hajrá
Az unióban javában dúlnak a jövő évi és az azt követő hétéves időszak költségvetése körüli viharok, itthon, a hazai büdzsé főbb számainak elfogadását követően csöndes érdektelenség övezi a parlamentben a december végi végszavazás előtt a részletekről folyó diskurzust. A különbség azonban csak látszólagos: az unióban és itthon is a jövőbeli versenyképesség a tét.
Sarokszám-kommentárok
PPP-vel olcsóbbá tett önkormányzati rendszerrel csökkentené a költségvetési hiányt a gyáriparosok elnöke, miközben az élelmiszeriparban attól tartanak, hogy az energiaárak robbanása felfalja az áfacsökkentés hatását. Az ingatlanfejlesztők a fészekrakást 35 éves korig támogattatnák.
Kopátsy: Elmaradt rendszerváltás
Sokszor leírtam már, hogy a magyar sportpolitika nem a sportot, de még nem is a nemzetközi sikert tekinti céljának, hanem az érmekkel való hazai dicsekedést, azaz a nacionalizmust. Olyan sportokra költjük a pénzt, amiket a tömegek sem itthon, sem külföldön nem kedvelnek, a nézőket kevéssé érdeklik, és ezért a piac sem fizeti meg. Reméltem, hogy a néhány sportágunkat átszövő dopping talán figyelmeztet arra, hogy a modern sportnak nem a külföldön alig értékelt érmek megszerzése, hanem a tömegsport és a piaci eredmény a célja.
A kicsik és a pártok
A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak csak a méretük nem nagy, külön-külön. Együttesen azonban óriási a súlyuk az ország életében. S miután a magyar munkavállalók jóval több mint felét foglalkoztatják, nem csak gazdasági szempontból. Nem véletlen tehát, hogy a politikai pártok komoly figyelmet fordítanak gazdaságpolitikájukban a kkv-szektorra. A Piac és Profit megkérdezte a négy parlamenti pártot, milyennek látják a kis- és középvállalkozások helyzetét, s milyen elképzeléseik vannak működési feltételeik javítására, fejlődésük serkentésére.
Indul a partnerség!
Az EU 2007-2013-as költségvetési időszakában hazánk közel hatezer milliárd forintnyi támogatásban részesülhet. A hatékony felhasználás elengedhetetlen követelménye a fejlesztési célok pontos kijelölése a gazdasági és társadalmi szférával egyetértésben. Január végén-február elején indul a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret társadalmi vitája. A partnerségi folyamatról dr. Halm Tamást, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettesét kérdeztük.
Segtség, győztem?
A gazdasági szakértők egy része a jövő évi állami költségvetést elemezve mintha egy idealizált képhez viszonyítaná a magyar büdzsét. Akar László nem csak mint kutató foglalkozik, foglalkozott a gazdasággal, volt pénzügyi államtitkárként a saját bőrén is megtapasztalhatta, milyen költségvetést készíteni a választás évére. A realitásokról, lehetőségekről, a szükséges lépésekről és a magyar gazdaságra leselkedő veszélyekről kérdeztük a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatóját.
Garantált problémák
A növekvő bérterhek olyan mértékben ronthatják egyes területeken a versenyképességet, hogy a "kevesebbet vagy többet fizessünk-e a dolgozóknak" helyett a valódi kérdés az: legyen-e munkájuk, vagy sem.
Turizmus a költségvetésben
Sikerként könyvelheti el a turisztikai ágazat a 2005-ös esztendő eredményein kívül azt is, hogy az ez évi költségvetésben szereplő közvetlen turizmusfejlesztési források összege másfélszer akkora, mint tavaly volt. Igaz, a pénzek jelentős része már korábban elhatározott fejlesztések megvalósítását szolgálja, de a friss forrás így is mintegy tízmilliárd forint.
Hitelek önkormányzatoknak
Mind az ország gazdasági versenyképességének erősítése, mind a lakosság életminőségének javítása szempontjából kulcsfontosságú az önkormányzati beruházások volumenének növekedése. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretében egyre szélesebb körben felhasználható, kedvezményes hitelekkel igyekszik elősegíteni a fejlesztések megvalósulását. A részletekről Söllei Judit, az MFB Hitelprogramok és Finanszírozás Tanácsadási Igazgatóságának osztályvezetője számolt be lapunknak.
Ágazatokért komplexen
A hazai fejlesztéspolitikában mindeddig alapvetően az interszektorális jelleget nélkülöző, ágazati megközelítésű vagy területileg leszűkített fejlesztések valósultak meg. Az ekképp szükségszerűen széttagolt, a kölcsönhatásokkal nem számoló megközelítést ma új stratégiai szemléletű, a fejlesztési igényeket átfogó, komplex programokba integráló koncepció igyekszik felváltani. A részletekről Baráth Etelét, európai ügyekért felelős tárca nélküli minisztert kérdeztük.
Kettőről a háromra: akár milliós támogatás is jár a turisztikai vállalkozásoknak
Egyedülálló lehetőséggel bővült a turisztikai szektor finanszírozása a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont új akciójában.
Friss
Győr Tamás: Egyre növekvő bizonytalansággal kell szembenéznünk a világban
Az elmúlt és az elkövetkező 5 év legnagyobb támogatási és ezzel beruházási hullámát várja a CIB Bank kkv üzletágigazgatója.
A dm tartós árakkal és kiváló ár-érték aránnyal várja a vásárlókat
Négy hónapig nem emelkednek az árak.
Pénzszerzés
Rekordközeli kifizetés a nyugdíjpénztáraknál
A múlt évben is érezhetően növekedett az egy tagra jutó szolgáltatási kiadás átlagos összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, és megközelítette a négymillió forintot.
Jogi kisokos
Milliós pályázatoktól eshetnek el a cégek
A magyar vállalkozók körében egyre gyakoribb a döntésképtelenség.
Cégblog
Nem fogy több üdítő, mégis többet keres a Coca-Cola
A vártnál magasabb negyedik negyedéves nyereségről és a vártnál kisebb bevételről jelentettek.
Klímablog
Mely országnak, mekkora az ökológiai lábnyoma?
Mely gazdaságok rendelkeznek a legnagyobb ökológiai lábnyommal?
Gazdaság
Rekordközeli kifizetés a nyugdíjpénztáraknál
A múlt évben is érezhetően növekedett az egy tagra jutó szolgáltatási kiadás átlagos összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, és megközelítette a négymillió forintot.
Infokom
Jönnek a digitális kollégák: az AI-ügynökök átírják az irodai munkát
2026-ban már nem csupán egy eszköz lesz a vállalatok kezében, hanem a vállalati architektúra új alaprétege a mesterséges intelligencia.
