Mindkét kezünket szabadon hagyva tárcsázhatunk, faxolhatunk, kérhetünk információkat a telefonunktól – ez az egyik olyan újdonság a mobiltelefonok gyártóitól, amit korábban csak a sci-fikben láthattunk.

Az információs társadalom és technológiák legújabb fejlesztéseiről immár harmadik alkalommal szervezett kiállítással egybekötött konferenciát az Európai Bizottság Információs Társadalom Főigazgatósága a közelmúltban. Az idén Nizzában megrendezett eseményen 3500 négyzetméteren összesen 70 újdonságot mutattak be. Hazánkat az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) munkatársai képviselték, az ő segítségükkel „mazsoláztunk” az ott látott és hallott érdekességekből.

Megnőtt az igény az úgynevezett okos telefonok iránt. Ezek mindent tudnak, amit egy általános mobilkészülék, ráadásként segítségükkel menet közben megszervezhetjük az életünket. Szóval, már nem is telefonok, hanem kommunikátorok, személyi titkári (PDA – Personal Digital Assistant) tulajdonságokkal.

 

 

 

Kétségtelenül egyszerűbb egy e-mail üzenetet megcímezni, mint a hagyományos leveleket. De meddig lehetünk azonban biztosak benne, hogy a címzés mai módja – amelyben 12 szám kombinációja adja meg a pontos hálózati címet – meg is marad? A szabad „rendszámok” ugyanis lassan elfogynak.

 

 

 

 

 

Mire kell figyelnie annak technikai szempontból, aki eldöntötte, hogy internetes kapcsolatot szeretne létesíteni? Cikkünk szerint a két legfontosabbra: a kapcsolat típusára (állandó vagy ideiglenes) és az adatátviteli sebességre. Ez utóbbit a világhálóhoz való csatlakozás mikéntje határozza meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A rendhagyó nézeteket valló és azt bátran vállaló – már nem praktizáló – orvos, dr. Lenkei Gábor Cenzúrázott egészség című könyvében hiteles bizonyítékok alapján állítja, hogy a ma emberének a hivatalosan elfogadott mennyiségnél jóval több mikrotápanyagot – vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket – kell bevinnie a szervezetébe, ha élni akar, mégpedig életereje teljességében. S tennie kell ezt a hivatalos orvoslás, a gyógyszeripari lobbi érdekei ellenében.

A hazai kis- és középvállalati szektornak egyre komolyabb piaci kihívásokkal kell szembenéznie. A sikeres működés nagyobb szervezettséget és hatékonyságot igényel, amelynek egyik eszköze az informatika lehetőségeinek a kihasználása. Bár e kör egészen másképp működik, mint a nagyvállalati szektor, mégis tévedés lenne azt gondolni, hogy az informatika terén más szolgáltatásokat igényelnek. Nem mást, ugyanazt, csak rájuk szabott feltételekkel.

Biztonságra törekszünk az otthonunkban, a munkahelyünkön, útközben és pihenéskor, az élet minden területén. Cikkünkben a biztonságtechnika három nagy ága közül az elektronikus védelemmel foglalkozunk.

Sokkal gyakorlatiasabb megközelítésben s a regionalizmus jegyében tárgyalták az idén, az immár harmadik E-Magyarország, e-kormányzat konferencián, november 11-12-én, Siófokon az előadók, hogy mi történt az elmúlt két-három év alatt, és mi várható a közeljövőben a fejlett, tudásalapú társadalom építésében. Mintegy hatszáz érdeklődő kísérte aktív figyelemmel - hiszen a nézők az e célra felállított SMS-falak segítségével maguk is folyamatosan kérdéseket tehettek fel - a kormányzat, az önkormányzatok, a térségi, területfejlesztési szakemberek és az üzleti szféra képviselőinek párbeszédét.

A Közlekedési Minisztérium és az Európai Unió PHARE Előcsatlakozási Alapja által közösen finanszírozott e-com program 2004 májusában indult. Az informatikai elemeket is tartalmazó, ám egyáltalán nem technológiaalapú tanácsadási projektek célja, hogy segítsenek a kis- és középvállalkozásoknak az elektronikus kereskedelem eszközei mind szélesebb körű használatával a versenyképességüket növelni.

Az év első felében ötször jobban fogytak a vállalati devizahitelek, mint forintos társaik, az élesedő versenyben pedig a bankok egyre inkább fokuszálnak a mikro-, kis- és középvállalkozókra.

Hódít a multifunkciós gép, és megjelent az outsourcing lehetősége a kisvállalkozások körében is. Az elmúlt évben ugyanis egyre inkább ők kerültek az irodatechnikai eszközöket gyártó cégek fókuszába. Ám ezt az ügyfélkört a sajátos termékek mellett szolgáltatásokkal is másképpen kell kiszolgálni, mint a nagyokat.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság által meghirdetett harmadik generációs mobiltender három nyertese - a Pannon GSM, a T-Mobile és a Vodafone - várhatóan még az idén elindítja kereskedelmi UMTS szolgáltatását Magyarországon. A kezdetben sok kétséggel várt technológia elsősorban az üzleti felhasználók fokozott érdeklődésére számít.

Magyarországon az internet elterjedtsége még jócskán elmarad az Európai Unió átlagától, azonban az aktív internetkapcsolatok közel fele már DSL vagy kábeltévés, ami a szélessávú kapcsolatok egyeduralmát vetíti előre. Az üzleti szférában a kis- és középvállalatok a magánfelhasználókhoz hasonlóan többnyire ADSL-kapcsolattal rendelkeznek, míg a több telephelyes nagyvállalatok bérelt vonalat tartanak fent, és vezeték nélküli kapcsolatot is használnak. Amíg az üzleti szférában gyakorlatilag kötelező az internetes jelenlét és a szélessávú internetelérés, addig a lakosság körében a motiváció hiánya szab gátat az internet-hozzáférések gyors terjedésének, nem pedig az ár.

Angliában nyolc mobilszolgáltató működik, ebből ötnek van UMTS-hálózata, és ezek nagysebességű mobil-adatátviteli és ezzel videotelefonálási lehetőséget kínálnak az előfizetőknek. London utcáit járva azonban négy nap alatt egyetlen videotelefonáló embert sem láttam.

A vállalatok vezetőire egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a hagyományos fixvonalas telefonról áttérjenek az IP-telefóniára - derül ki a Gartner nemrégiben publikált felméréséből. Az ösztönzés számos forrásból ered, és az illetékesek gyakran úgy érzik, ha nem váltanak, elszalasztanak valamilyen lehetőséget. De mit is jelent pontosan a váltás? Az IP-telefónia ugyanis nemcsak új, olcsóbb eszköze a távbeszélgetésnek, hanem egyenesen paradigmaváltás is a telekommunikációban. A mibenléte azonban még csak most alakul.

A távközlési verseny - a piaci liberalizáció eredményeképpen - már ténylegesen is érzékelhető, a telefontársaságok megpróbálják minél inkább a vevők igényeihez igazítani kínálatukat. Főleg a céges ügyfelekért vetélkednek egymással a szolgáltatók, s úgy tűnik, hogy a lakossági piacon már évek óta folyó mobil-vezetékes párharc most begyűrűzött a vállalati szektorba is.