A The New York Times szerint Hatzius a Wall Street legismertebb pesszimistája. Ő azt mondja: az amerikai gazdaságra erős lassulás vár az év második felében, ez ismét növelni fogja a munkanélküliséget és egyben a defláció kockázatát. A defláció romboló hatást gyakorol a nehézségekkel küszködő gazdaságra, mivel az árak és a bérek egyaránt csökkennek. Berner viszont annak ellenére ragaszkodik derűlátó jóslataihoz, hogy a tények inkább Hatzius nézeteit látszanak igazolni. Berner az amerikai gazdaság 3,8 százalékos növekedését várta a második negyedévre, de a kormány a napokban bejelentette, hogy a bővülés 2,4 százalékos volt. Hatzius 2 százalékos előrejelzése közelebb állt a tényleges eredményhez.
Berner még mindig arra számít, hogy az év második felében felgyorsul a gazdaság és ez elő fogja segíteni a munkanélküliség fokozatos csökkentését. Szerinte a defláció - amely elmélyítette az 1929-33-as nagy gazdasági válságot, illetve fontos tényezője volt annak, hogy az 1990-as évek az "elvesztett évtizedként" vonultak be Japán gazdaságtörténetébe - nem a fő veszély a mai Amerikában. Berner nem tagadja, hogy a jelenlegi adatok és a piaci hangulatok Hatziust igazolják, de fenntartja véleményét.
Recesszió vagy fellendülés
A 41 éves, német születésű Hatzius 3 éves volt, amikor a ma 64 éves Berner megkezdte gazdasági elemző tevékenységét, amelynek során az utóbbi dolgozott a központi bank szerepét betöltő FED keretében és a pittsburghi Mellon banknál. Mindketten pontosan előre jelezték a legutóbbi recessziót, Hatziust legutóbb ezért külön díjban részesítette az Arizona egyetem. A Goldman Sachs embere most is biztos magában. "A komolyabb infláció veszélye nagyon csekély, de a deflációé egyáltalán nem az - mondja. - Bár nem valószínű a már megkezdődött talpraállás után egy újabb recesszió ("double dip"), de mindenképpen lehetséges." Hatzius szerint az év végére zéróhoz közeli infláció várható, míg Berner 1-2 százalékos inflációra számít.
Berner sem zárja ki teljesen a deflációt. Erre szerinte az esély 1 a 10-hez, ám véleménye szerint az Egyesült Államok sokkal támadóbban és aktívabban kezelte a kérdést, mint azt Japán tette: a FED gyorsan csökkentette a kamatlábat és erőteljesen vásárolni kezdte az állami értékpapírokat.
A befektetési stratégiákat befolyásoló két vezető közgazdász vitája tükrözi a nem egyszer hevesebb polémiákat, amelyeket az elméleti közgazdászok és kommentátorok folytatnak a defláció veszélyével és a kormány tennivalóival kapcsolatban.
Tovább költeni
Az úgynevezett deflációsok (deflationists) szerint Washingtonnak sürgősen újabb gazdaságélénkítő költekezésbe kellene fognia, hogy elhárítsa a csökkenő árak és bérek deflációs spirálját, amelyet, ha egyszer beindul, nagyon nehéz megállítani. Velük ellentétben az inflációsok (inflationists) az államadóság további növekedésének hatásaitól tartanak. Ők azt hangoztatják, hogy mivel a várható költségvetési hiány az elkövetkező évtizedben évi 1000 milliárd dollár körül jár majd, a kamatok megnőnek, ami megdrágítja a hitelfelvételt és felveri az árakat. Szerintük rendkívül valószínűtlen az újabb visszaesés.
Hatzius szerint véleményét elsősorban az támasztja alá, hogy az amerikaiak visszafogták költekezésüket. A friss adatok szerint a fogyasztók minden pluszjövedelmüket adósságaik csökkentésére fordítják vagy megtakarításaikat növelik vele. Ez fékezi az amerikai gazdaságot, amely erősen függővé vált a fogyasztók kiadásaitól. A kereskedelmi minisztérium szerint az amerikaiak júniusban adózás utáni jövedelmük 6,4 százalékát fordították megtakarításra, a recesszió előtt ez az arány alig 1-2 százalék volt. A FED szerint májusban 4,5 százalékkal, 9 milliárd dollárral csökkent a fogyasztók adóssága - ez volt a 20-ik egymást követő hónap, amikor ez az adósság csökkent. 2007-ben még 5,7 százalékkal, csaknem 40 milliárd dollárral nőtt a teljes fogyasztói adósság.
"Fenntarthatatlan volt az ingatlan- és a hitelbuborék, és most az akkori fellendülés fékké vált. Túl sok adósság halmozódott fel, és csökkentésének folyamata még sokáig fog tartani, ez pedig alacsony szintre szorítja a magánkeresletet" - fogalmaz Hatzius. További lassító tényező a sok kihasználatlan kapacitás: munkanélküli munkások, veszteglő kamionok, tétlen üzemek. Hatzius szerint ez akadályozni fogja a cégeket az árak emelésében, és ezzel növeli a defláció kockázatát.
Berner viszont úgy vélekedik, hogy a feleslegessé vált kapacitás gyorsabban leépül, mint azt Hatzius feltételezi, így a vállalkozók növelhetik majd az áraikat és profitjukat, ez pedig elhárítja a defláció veszélyét. Berner szerint a 2009-es gazdaságösztönző csomag nem volt megfelelő eszköz, inkább új ingatlanpiaci szabályozást, foglalkoztatási kedvezményeket és a munkanélküliek számára szakmai átképzést sürget.
Múlt pénteken végül az amerikai munkanélküliség állapotában nem volt változás, megmaradt a magas, 9,5 százalékos szint. Ez ugyan inkább Hatzius nézeteit támasztja alá, de a vita folytatódik. Abban azonban nincs vita, mondja Berner, hogy - mint azt a NYT idézi - a jelenlegi növekedés "bizony még gyengécske".
