Klímablog
Zseniális húzással mentik meg a Földet
A korábbi évekkel ellentétben látványos egyetértéssel ért véget az ENSZ évente megrendezett nemzetközi klímatanácskozása Párizsban. Az új megállapodást december 12-én 19 óra 27 perckor fogadták el az 1992. évi ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében részes államok kormányzati delegációi. A döntést szokatlan lelkesedés fogadta: csúcstalálkozókon ritkán látni hurrázó politikusokat, állva ünneplő delegációkat, egymás nyakába boruló szakértőket, az eredményhez szívből gratuláló újságírókat.
Kameracsapdába poroszkált a farkaslány
Napvilágot látott egy videó Zselykéről, amely igazolja a farkasok aktív, állandó jelenlétét az Északi-középhegységben. Aragadozók jelenléte természetvédelmi szempontból rendkívül előnyös, a farkas vadon élő példányai elkerülik az embert, szinte soha nem pillanthatjuk meg őket.
Romániából jöhet a génmnipulált mag
Az EU márciusban hagyta jóvá a kilépési (opt-out) lehetőséget a tagállamok számára: a nemzeti kormányok hatáskörébe tolva a végső döntést, hogy ellenálljanak a génmódosított élelmiszernövények hódításának, még akkor is ha egyes GMO-vetőmagokat időközben uniós szinten engedélyeznek. A 28 tagállam közül 19 élt a lehetőséggel.
Még a szabadtéri grillezés is tilos – újra szmogriadó Pekingben
Peking második alkalommal is kihirdette a szmogriadó legmagasabb fokozatát, a vörös riasztást. A vörös jelzés szombat reggeltől érvényes és jövő kedd délig tart, a látótávolság egy kilométer alá csökken.
Számíthatunk a szélre
2030-ra, vagyis 15 éven belül villamosenergia-igényeink negyedét tudnánk lefedezni szélenergiával. Részesedésük az EU energiamixéből jelenleg 10%.
Idén is meleg volt, de 2016 brutális lesz
A brit meteorológiai szolgálat friss globális hőmérséklet-előrejelzése szerint "nagyon valószínű", hogy 2016 még 2015-nél is melegebb lesz. A globális felmelegedés és az El Nino jelenség hatása miatt 2015-nek már az év vége előtt megelőlegezték a rendszeres mérések kezdete óta tapasztalt legmelegebb év címét.
Most már ünnepelhetünk: megvan az év bogara
A mezei tücsök (Gryllus campestris) nyerte meg a Magyar Természettudományi Múzeum blogján kiírt internetes szavazást, amelyen arról dönthettek a voksolók, hogy 2016-ban melyik bogárfaj kapjon kitüntetett figyelmet.
Már a tiszta levegőért is fizetni kell
Hatósági figyelmeztetésben részesült egy kelet-kínai étterem tulajdonosa, mert felárat számított fel a tisztított levegőért, pedig a rendelésenként 1 jüant (45 forint) mindenkinek becsületesen fel is tüntette a számláján. Ez az eset is mutatja, hogy kínai városokban nem enyhül a szmog és a helyzet súlyosabb, mint gondolnánk, egy kanadai startup palackozott levegőjével rá is ugrott a kínálkozó lehetőségre.
Párizs után: bőven van tennivalónk
Ha nem akarjuk, hogy új éhínségek és erőforrás-háborúk korszaka köszöntsön ránk, nem ülhetünk Párizs után a babérjainkon, mindenekelőtt támogatni kell az energiahatékonyságot és a megújuló energia forrásokat Magyarországon – vélekednek zöld szervezetek.
Még jól is jönne Magyarországnak a klímavédelem
Jelentős eredmény a párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás akkor is, ha egyelőre nem látszik pontosan, hogy hogy is lesz a megvalósítás. Magyarországnak még jól is jönne az agresszív klímavédelem, érthetetlen, miért nem állunk bele - véli az Energiaklub elnöke.
Klímahazugságok gyanújával perelhetik a nagyvállalatokat
Még nem emeltek vádat, de ha megtörténik, az alighanem precedensértékű lehet: ezután tőzsdei cég nem mismásolhatja el, hogy tisztázza negyedéves vagy éves jelentéseiben azt, hogy tevékenysége milyen veszélyeket jelent a klímaváltozás szempontjából. Lehetséges, hogy a dohányipar 90-es évekbeli, dollármilliárdos kártérítéseket eredményező jogi hercehurcájához hasonló perek zúdulhatnak a fosszilis szektor szereplőire. Dohányfüst után jöhet az erőműfüst-botrány.
A természet másolása lehet a megoldás
Demokrácia helyett biokrácia. Környezeti hatástanulmány mellett környezeti modell tanulmány és biomimikri. United Nations helyett United Nature. Csak néhány koncepció a 74 éves Dr. Georg Winter ötlettárából. A gyémántcsiszoló berendezések gyártójából a környezettudatos vállalvezetés gurujává avanzsált Winterrel a Követ Egyesület 20. jubileumi konferenciája után beszélgettünk.
Sokat spóroltunk az enyhe őszi időjáráson
Az OMSZ adatai szerint különösen enyhe volt az őszi időjárás, így akár 15 százalékkal is csökkenhetett a magyar háztartások energiafelhasználása, köszönhetően a szokatlanul enyhe ősznek. Több ezer forintot is megtakaríthattak a magyar háztartások.
Párizsi klímacsúcs: megváltó számok
Nagy nehezen elkészült a párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás végleges formája. A dokumentumban a Föld országai úgy határoztak, hogy a kibocsátásukat olyan mértékben csökkentik, hogy a felmelegedés ne haladja meg globálisan a két Celsius fokot, de törekednek arra, hogy ez a határérték 1,5 Celsius fok legyen. Ehhez 2020-ig hozzáigazítják a most tett vállalásaikat.
Izrael tanult a vízhiányból
Izrael 2009-ben volt hét éven át tartó vízválsága mélypontján, de a vízsótlanító üzemekkel megoldotta a problémát. Egy gyakorlatilag végtelen erőforrást, a tengervizet hozta be a vízhálózatba.
Sorra döntjük a rekordokat – de ennek nem örülünk
A 2015. novemberével záruló 12 hónap volt a Föld eddig nyilvántartott legmelegebb időszaka - igazolják a Copernicus projekt legújabb adatai. Az Európai Unió klíma és légköri elemzéseinek kiemelt projektje kimutatta, hogy az idei év figyelemreméltó időjárási jelenségek éve volt.
Az új célokkal fenntartható lesz a fejlődés?
Az ENSZ tagállamai ez év szeptemberében új együttműködési programot fogadtak el, amely magában foglalja a következő másfél évtizedben elérendő fenntartható fejlődési célokat. Az alapvető szociális, környezeti és gazdasági problémák megoldására irányuló közös célkitűzések mellett a program minden ország számára feladatokat határoz meg, de majd csak a végrehajtás folyamatában derülhet ki, hogy a célok elérése érdekében tett nemzetközi és nemzeti szintű intézkedések valóban közelebb visznek-e a fenntartható fejlődéshez. Dr. Faragó Tibor egyetemi tanár írása.
Az éhínség szélén Kelet-Ukrajna
Az elhúzódó politikai és fegyveres konfliktus egyre rosszabb helyzetbe sodorja a kelet-ukrajnai embereket: kimaradó étkezések, munkakeresés a családot hátrahagyva, hitelből finanszírozott mindennapok, vagyontárgyaik kiárusítása, haszonállataik leölése, a háztáji feladása vetőmag hiányában – szemelvények a mintegy 230 000 ott élő család napi küzdelmeiből.
Párizs: terv, az már van
Egy újabb megállapodás-tervezetet kapott kézhez az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország a Párizs közeli le Bourget-ban, két nappal a klímavédelmi egyezmény megszületésének határideje előtt.
Párizs: a kis himalájai királyság mindenkit lekörözött
Bhután érkezett a "legnagyratörőbb vállalásokkal" az ENSZ hétfőn megkezdődött párizsi klímavédelmi csúcstalálkozójára: a himalájai királyság, amelynek majdnem háromnegyedét erdők borítják, többek között további területek újrafásításával kíván hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz - derült ki a csúcson részt vevő országok felajánlásainak (INDC) elemzéséből.
Baljós árnyak a klímacsúcs felett
Éppen a klímacsúcsra időzítették a republikánusok az Obama-adminisztráció emissziócsökkentési terveinek megfúrását. Az elnök megvétózhatja a határozatot, de még ellenfeleinek még van egy dobása.
A szennyező cégeket segítő politikusokat támadja a milliárdos
A milliárdos üzletember és volt New York-i polgármester Michael Bloomberg 10 millió dollárt költött egy hirdetési kampányra, mely azokat a tagállami főügyészeket marasztalja el, akik beperelték az Obama-adminisztrációt az erőművek emissziócsökkentési rendeletei miatt.
A világ polgárai klímaegyezményt akarnak
A Föld lakosságának átlagosan 54%-a tartja fontos problémának a klímaváltozást és 78% szeretné, ha érvényesülne az éghajlatvédelmi politika. De éppen a legnagyobb szennyezőknek számító társadalmakban nagyobb mértékű a globális felmelegedés iránti érdektelenség. Az is kiderült, hogy az aszályok miatt aggódnak a leginkább az emberek.
Sivatagi cserjéből készülhet a zöld gumi
A környezetbarátabb közlekedéshez nem csak az autók károsanyag-kibocsátásának csökkentése járul hozzá, de az is, ha a "hozzávalók" gyártása kevésbé terheli meg a környezetet. A trópusi vidékeken termő kaucsuk helyett most új opciót kísérleteztek ki a gumigyártásban.
Váratlan komplikáció: 2000 óta többet füstöl Kína, mint ahogy bevallotta
Nehezíteni fogja a klímacsúcson az egyezkedést az a tény, melyre csak hetekkel a konferencia előtt derült fény: Kína évente 17%-kal több szenet éget, mint ahogy a statisztikák eddig mutatták.
Az ősz is hozta a meleget – idén tényleg rekord lesz
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint az idei ősz is melegebb volt a szokásosnál, s mostanáig az egész év az időjárást tekintve a legmelegebbek között van. A 2015-ös magyarországi időjárás a tavalyihoz hasonlóan várhatóan globálisan is rekord meleg lesz - derül ki a meteorológiai szolgálat elemzéséből.
"Bocs, hogy elkaptak minket!" - plakátgerillák a klímacsúcson
Meghekkelt hirdetésekkel tiltakozik 82 művész Párizs-szerte a klímacsúcs ellen. A Brandalism csoport a reklámiparnak a túlzott fogyasztásban és így a klímaváltozásban játszott szerepére kívánja felhívni ezzel a figyelmet és arra, hogy ideje lenne a civileknek saját kezükbe venni a klíma diskurzust.
Látni sem lehet a szmogtól
Pekingben egyre súlyosabb a levegőszennyeződés, kedden a kínai fővárost egész nap esti sötétségbe burkolta az áttetsző, sötét szmog, az utcafronton az üzletek világítására is szükség volt a tájékozódáshoz. A városvezetés korlátozni fogja az autók károsanyag-kibocsátását.
Mást akar John Kerry és Francois Hollande a párizsi klímacsúcstól
Törvényileg kötelező vagy önkéntes emissziócsökkentés? Az előbbit akarta a koppenhágai klímacsúcs is, de csak az utóbbi lett belőle. Obamáék klímavédelmet akarnak, de nem jogilag kötelező érvényű kibocsátás-csökkentési célokat. A dolog hátterében egy politikai és jogi trükk áll.
Áder: súlyos következményei lesznek, ha nem változtatunk
A döntéshozók erkölcsi felelősségére mutatott rá és a klímaváltozás civilizációt veszélyeztető hatásainak megelőzésére szólított fel Áder János köztársasági elnök az ENSZ 21. klímakonferenciája nyitónapján elmondott beszédében, a Párizs közeli Le Bourget-ban.
Párizs: az utolsó utáni pillanat
Ez az utolsó utáni pillanat, amikor, ha meg nem is állíthatjuk, de legalább még lelassíthatjuk a klímaváltozást. November 30-án a világ vezetői nem csak arról kezdenek el tanácskozni, hogy ki mennyivel csökkentse üvegházgáz kibocsátását, a tét sokkal több, maga az általunk ismert emberi civilizáció.
Milyen célokat kergetnek a párizsi klímacsúcson?
A párizsi klímacsúcs előtt áttekintjük a főbb adatokat a kibocsátáscsökkentési célokról és az emissziónövekedés lehetséges szcenárióiról. A zárómegállapodás tervezete 55 oldalas, és 1490 pontot tartalmaz.
Párizsi klímacsúcs előtt: alapkérdésekben sincs konszenzus
A jelenlegi kalkulációk szerint az egyes országok emissziócsökkentési ígéreteivel 2,7 Celsius-foknál lehetne megfékezni a globális felmelegedést az évszázad végére. Már ha az államok tartják magukat vállalásaikhoz. Jövő héten kezdődik a párizsi klímacsúcs.
Ismét rekordot döntünk
Bár azt hittük, hogy a tavalyi év volt a rekorder, de a jelek szerint még lehet fokozni a felmelegedést: az idei ugyanis minden eddigi rekordot megdönt. Az emelkedő hőmérsékletek hatására gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák, amelyek súlyosan érintik a világ élelmiszer termelését – és új, minden eddiginél nagyobb menekülthullámot indíthatnak el.
Földárverés: túzok élőhelyek kalapács alatt
A három legnagyobb hazai természetvédő szervezet arra szólítja fel Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy természetvédelemért felelős miniszteri minőségében tagadja meg a hozzájárulást a Natura 2000 területek értékesítéséhez. Ha mégis megadja azt, akkor ezzel nemcsak a civil szervezetek és szakértők egybehangzó véleményét hagyja figyelmen kívül, hanem visszalép az elért természetvédelmi szinttől, és az európai uniós kötelezettségeket is semmibe veszi.
Itt az idő, hogy átgondoljuk a növényvédő szerek szabályozását
Mintegy három évtizeddel az előző erre vonatkozó jelentés után a FAO és a WHO frissítette a törvényi szabályozásra és címkézésre vonatkozó ajánlásait.
Már csak három példány él a világon ebből az állatból
Elpusztult egy példány a kihalás közvetlen közelébe került fehér rinocéroszok közül. A Nola nevű állat halálával összesen hárman maradtak a világon.
Áder János: a klímaváltozás politikai, társadalmi konfliktusokat okoz
A klímaváltozásnak gazdasági és társadalmi hatása egyaránt van - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásán.
Újabb szögek a szén koporsójába
Azzal, hogy az OECD a múlt héten hivatalosan is búcsút intett a szénkorszaknak, minden tekintetben új időszámítás kezdődik majd. Ezzel szinte egy időben az Egyesült Királyság is bejelentette, kivezeti a szénerőműveket az ország energiagazdaságából.
A szabály jó, csak be kéne tartani
A Natura 2000 hálózat és az európai természetvédelmi keretjogszabályok jók és korszerűek - ezt állapítja meg az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott vizsgálati anyaga. Az uniós természetvédelmi törekvésekkel a magyar kormányzati álláspont egyetért. Mindezek ellenére Magyarországon e héten vette kezdetét az állami tulajdonú területek értékesítése, amelyek között Natura 2000 besorolású szántók és gyepek is találhatók. Ha ezek a területek magánkézbe jutnak, további sok ezer hektáron nehezül meg a természetvédelmi szempontok érvényesítésének lehetősége, veszélybe sodorva a magyar emberek közös vagyonát képező, a társadalmi jólét és gazdasági stabilitás alapját is jelentő természeti erőforrásokat.
Párizs: van okunk a bizakodásra
Több tényező is optimizmusra ad okot az ENSZ párizsi klímakonferenciája előtt Áder János köztársasági elnök értékelése szerint.
Országnyi erdőségek tűnnek el évente
Kikalkulálták, hány darab fa van a Földön: körülbelül 3040 milliárd. Vagyis a Föld minden lakójára 422 fa jut. De vészes gyorsasággal fogynak az erdőségek.
A globális emisszió 78 százalékának árát senki nem fizeti meg
A klímaharc egyik kulcsfontosságú eszköze az üvegházgáz-emisszió beárazása. A Világbank jelentése szerint 2012 óta duplájára nőtt a karbonpiacok volumene, vagyis azok a regionális rendszerek, melyek megfizettetik a nagy kibocsátókkal légszennyezésüket.
Miért nem értjük?
Nagyon hiányzik a politikusok, a világ vezető hatalmai és az egyes ember gondolkodásmódjából a rendszerszerű megközelítés. Nem látjuk egyben meg a folyamatokat, nem kezeljük egymáshoz tartozónak a fenntartható fejlődés ellenében globálisan zajló természeti, társadalmi, emberi, gazdasági történéseket, bajokat. Még mindig hisszük, hogy a katasztrófák elhárításával minden marad a régiben. Pedig már soha semmi nem lesz olyan, mint régen. Piac & Profit alapító főszerkesztője, Demcsák Mária jegyzete.
Tíz centi, és ennyi
Az antarktiszi jégolvadás jelentősen hozzá fog járulni a globális tengerszint-emelkedéshez az évszázad során, ám a katasztrofális következményekkel fenyegető forgatókönyvek nem tükrözik a valóságot – állítják francia és brit szakemberek, akik a világon elsőként összevetették a modellek alapján kapott eredményeket a valós idejű megfigyelésekkel.
László Ervin: a megbocsátás nem meghunyászkodást jelent
Van egy jól ismert francia mondás, amelyet jó lenne, ha nemcsak a franciák, de konfliktusok dúlta világunk minden népe megszívlelne: “Tout comprendre c’est tout pardonner”, azaz mindent megérteni annyit tesz, mint mindent megbocsátani. Mert a megértés nem más, mint megbocsátás – írta László Ervin. A világhírű tudományfilozófus, az ENSZ egykori kutatási igazgatója, a Budapest Klub alapítójának írását változtatás nélkül közöljük.
Alulról indulva lehet megoldani a problémákat
Nem tudjuk kívül tartani a világunkon a globális problémákat, ezekkel saját szintünkön kell kezdenünk valamit. A Fenntarthatósági Csúcs kerekasztal beszélgetésén elefántcsontparti, magyar, üzleti és emberi, civil megközelítések, jó gyakorlatok hangzottak el.
Halódó vidék és fiktív tőke a vidékfejlesztésben
A "szelíd térségfejlesztés" alapelveiről, a környezetbarát tisztítási technológiákról és a gazdaság entrópiájáról esett szó a Fenntartható termelés, fogyasztás és fejlesztés nevű szekcióban.