Egy újabb megállapodás-tervezetet kapott kézhez az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország a Párizs közeli le Bourget-ban, két nappal a klímavédelmi egyezmény megszületésének határideje előtt.

Bhután érkezett a "legnagyratörőbb vállalásokkal" az ENSZ hétfőn megkezdődött párizsi klímavédelmi csúcstalálkozójára: a himalájai királyság, amelynek majdnem háromnegyedét erdők borítják, többek között további területek újrafásításával kíván hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz - derült ki a csúcson részt vevő országok felajánlásainak (INDC) elemzéséből.

Éppen a klímacsúcsra időzítették a republikánusok az Obama-adminisztráció emissziócsökkentési terveinek megfúrását. Az elnök megvétózhatja a határozatot, de még ellenfeleinek még van egy dobása.

A milliárdos üzletember és volt New York-i polgármester Michael Bloomberg 10 millió dollárt költött egy hirdetési kampányra, mely azokat a tagállami főügyészeket marasztalja el, akik beperelték az Obama-adminisztrációt az erőművek emissziócsökkentési rendeletei miatt.

A Föld lakosságának átlagosan 54%-a tartja fontos problémának a klímaváltozást és 78% szeretné, ha érvényesülne az éghajlatvédelmi politika. De éppen a legnagyobb szennyezőknek számító társadalmakban nagyobb mértékű a globális felmelegedés iránti érdektelenség. Az is kiderült, hogy az aszályok miatt aggódnak a leginkább az emberek.

A környezetbarátabb közlekedéshez nem csak az autók károsanyag-kibocsátásának csökkentése járul hozzá, de az is, ha a "hozzávalók" gyártása kevésbé terheli meg a környezetet. A trópusi vidékeken termő kaucsuk helyett most új opciót kísérleteztek ki a gumigyártásban.

Nehezíteni fogja a klímacsúcson az egyezkedést az a tény, melyre csak hetekkel a konferencia előtt derült fény: Kína évente 17%-kal több szenet éget, mint ahogy a statisztikák eddig mutatták.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint az idei ősz is melegebb volt a szokásosnál, s mostanáig az egész év az időjárást tekintve a legmelegebbek között van. A 2015-ös magyarországi időjárás a tavalyihoz hasonlóan várhatóan globálisan is rekord meleg lesz - derül ki a meteorológiai szolgálat elemzéséből.

Meghekkelt hirdetésekkel tiltakozik 82 művész Párizs-szerte a klímacsúcs ellen. A Brandalism csoport a reklámiparnak a túlzott fogyasztásban és így a klímaváltozásban játszott szerepére kívánja felhívni ezzel a figyelmet és arra, hogy ideje lenne a civileknek saját kezükbe venni a klíma diskurzust.

Pekingben egyre súlyosabb a levegőszennyeződés, kedden a kínai fővárost egész nap esti sötétségbe burkolta az áttetsző, sötét szmog, az utcafronton az üzletek világítására is szükség volt a tájékozódáshoz. A városvezetés korlátozni fogja az autók károsanyag-kibocsátását.

Törvényileg kötelező vagy önkéntes emissziócsökkentés? Az előbbit akarta a koppenhágai klímacsúcs is, de csak az utóbbi lett belőle. Obamáék klímavédelmet akarnak, de nem jogilag kötelező érvényű kibocsátás-csökkentési célokat. A dolog hátterében egy politikai és jogi trükk áll.

A döntéshozók erkölcsi felelősségére mutatott rá és a klímaváltozás civilizációt veszélyeztető hatásainak megelőzésére szólított fel Áder János köztársasági elnök az ENSZ 21. klímakonferenciája nyitónapján elmondott beszédében, a Párizs közeli Le Bourget-ban.

Ez az utolsó utáni pillanat, amikor, ha meg nem is állíthatjuk, de legalább még lelassíthatjuk a klímaváltozást. November 30-án a világ vezetői nem csak arról kezdenek el tanácskozni, hogy ki mennyivel csökkentse üvegházgáz kibocsátását, a tét sokkal több, maga az általunk ismert emberi civilizáció.

A párizsi klímacsúcs előtt áttekintjük a főbb adatokat a kibocsátáscsökkentési célokról és az emissziónövekedés lehetséges szcenárióiról. A zárómegállapodás tervezete 55 oldalas, és 1490 pontot tartalmaz.

A jelenlegi kalkulációk szerint az egyes országok emissziócsökkentési ígéreteivel 2,7 Celsius-foknál lehetne megfékezni a globális felmelegedést az évszázad végére. Már ha az államok tartják magukat vállalásaikhoz. Jövő héten kezdődik a párizsi klímacsúcs.

Bár azt hittük, hogy a tavalyi év volt a rekorder, de a jelek szerint még lehet fokozni a felmelegedést: az idei ugyanis minden eddigi rekordot megdönt. Az emelkedő hőmérsékletek hatására gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák, amelyek súlyosan érintik a világ élelmiszer termelését – és új, minden eddiginél nagyobb menekülthullámot indíthatnak el.

A három legnagyobb hazai természetvédő szervezet arra szólítja fel Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy természetvédelemért felelős miniszteri minőségében tagadja meg a hozzájárulást a Natura 2000 területek értékesítéséhez. Ha mégis megadja azt, akkor ezzel nemcsak a civil szervezetek és szakértők egybehangzó véleményét hagyja figyelmen kívül, hanem visszalép az elért természetvédelmi szinttől, és az európai uniós kötelezettségeket is semmibe veszi.

Mintegy három évtizeddel az előző erre vonatkozó jelentés után a FAO és a WHO frissítette a törvényi szabályozásra és címkézésre vonatkozó ajánlásait.

Elpusztult egy példány a kihalás közvetlen közelébe került fehér rinocéroszok közül. A Nola nevű állat halálával összesen hárman maradtak a világon.

A klímaváltozásnak gazdasági és társadalmi hatása egyaránt van - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásán.

Azzal, hogy az OECD a múlt héten hivatalosan is búcsút intett a szénkorszaknak, minden tekintetben új időszámítás kezdődik majd. Ezzel szinte egy időben az Egyesült Királyság is bejelentette, kivezeti a szénerőműveket az ország energiagazdaságából.

A Natura 2000 hálózat és az európai természetvédelmi keretjogszabályok jók és korszerűek - ezt állapítja meg az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott vizsgálati anyaga. Az uniós természetvédelmi törekvésekkel a magyar kormányzati álláspont egyetért. Mindezek ellenére Magyarországon e héten vette kezdetét az állami tulajdonú területek értékesítése, amelyek között Natura 2000 besorolású szántók és gyepek is találhatók. Ha ezek a területek magánkézbe jutnak, további sok ezer hektáron nehezül meg a természetvédelmi szempontok érvényesítésének lehetősége, veszélybe sodorva a magyar emberek közös vagyonát képező, a társadalmi jólét és gazdasági stabilitás alapját is jelentő természeti erőforrásokat.

Több tényező is optimizmusra ad okot az ENSZ párizsi klímakonferenciája előtt Áder János köztársasági elnök értékelése szerint.

Kikalkulálták, hány darab fa van a Földön: körülbelül 3040 milliárd. Vagyis a Föld minden lakójára 422 fa jut. De vészes gyorsasággal fogynak az erdőségek.

A klímaharc egyik kulcsfontosságú eszköze az üvegházgáz-emisszió beárazása. A Világbank jelentése szerint 2012 óta duplájára nőtt a karbonpiacok volumene, vagyis azok a regionális rendszerek, melyek megfizettetik a nagy kibocsátókkal légszennyezésüket.

Nagyon hiányzik a politikusok, a világ vezető hatalmai és az egyes ember gondolkodásmódjából a rendszerszerű megközelítés. Nem látjuk egyben meg a folyamatokat, nem kezeljük egymáshoz tartozónak a fenntartható fejlődés ellenében globálisan zajló természeti, társadalmi, emberi, gazdasági történéseket, bajokat. Még mindig hisszük, hogy a katasztrófák elhárításával minden marad a régiben. Pedig már soha semmi nem lesz olyan, mint régen. Piac & Profit alapító főszerkesztője, Demcsák Mária jegyzete.

Az antarktiszi jégolvadás jelentősen hozzá fog járulni a globális tengerszint-emelkedéshez az évszázad során, ám a katasztrofális következményekkel fenyegető forgatókönyvek nem tükrözik a valóságot – állítják francia és brit szakemberek, akik a világon elsőként összevetették a modellek alapján kapott eredményeket a valós idejű megfigyelésekkel.

Van egy jól ismert francia mondás, amelyet jó lenne, ha nemcsak a franciák, de konfliktusok dúlta világunk minden népe megszívlelne: “Tout comprendre c’est tout pardonner”, azaz mindent megérteni annyit tesz, mint mindent megbocsátani. Mert a megértés nem más, mint megbocsátás – írta László Ervin. A világhírű tudományfilozófus, az ENSZ egykori kutatási igazgatója, a Budapest Klub alapítójának írását változtatás nélkül közöljük.

Nem tudjuk kívül tartani a világunkon a globális problémákat, ezekkel saját szintünkön kell kezdenünk valamit. A Fenntarthatósági Csúcs kerekasztal beszélgetésén elefántcsontparti, magyar, üzleti és emberi, civil megközelítések, jó gyakorlatok hangzottak el.

A "szelíd térségfejlesztés" alapelveiről, a környezetbarát tisztítási technológiákról és a gazdaság entrópiájáról esett szó a Fenntartható termelés, fogyasztás és fejlesztés nevű szekcióban.

Az ENSZ tagállamai ez év szeptemberében új együttműködési programot fogadtak el, amely magában foglalja a következő másfél évtizedben elérendő fenntartható fejlődési célokat. A célkitűzések dicsérendőek, de még sokat kell tennünk azért, hogy el is érjük ezeket – hangoztatták szakértők a Piac&Profit által hatodik alkalommal rendezett Fenntarthatósági Csúcs keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen.

Vagy! Ez volt Dr. Hetesi Zsolt fizikus tömör válasza – utalva a kubai viccre. Egyszer egy nagygyűlésen Fidel Castro felszólította a hallgatóságot: válasszatok: szocializmus vagy halál? Mire a tömeg üvöltötte: vagy! Nos, a PTE KTK tudományos főmunkatársa szerint győzhetne az alternatív, de nincs jelentősége, mert olyan problémák előtt áll a világ, hogy e kérdés eltörpül mellette.

"Megérteni annyi, mint megbocsátani", választotta az ismert francia mondást mondanivalója mottójául László Ervin, aki szerint a terroristák szintjére alacsonyodik le az a politikai vezető, aki háborút hirdet a párizsi mészárlás válaszaként. A professzor szerint veszélyes polarizálni, jókra és rosszakra osztani a világot. Ehelyett a terrorizmus mögötti okokat, világproblémákat kell megérteni és orvosolni.

A Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy megállítsák az agrárium és a vidék hanyatlását, javítsák az ottani életminőséget, és megteremtsék a minőségi mezőgazdasági termelés feltételeit – mondta Szabó Teréz Krisztina, az FM Környezetfejlesztési Főosztályának osztályvezetője. A legfontosabb feladat a talaj minőségének megőrzése, de fontos az ökogazdaságokra koncentrálni is.

Ez a menekültek évszázada lesz, az ezzel kapcsolatos kihívások megoldására viszont esélyünk sincs, ha nem születik először is egy, a tünetek mögött álló okokra vonatkozó pontos diagnózis. Ahhoz, hogy valódi integrációról beszélhessünk, nem csak a bevándorlóknak, hanem a befogadó társadalmaknak is változnia kell. Hogy erre képesek legyünk, a „non-business” innovációkra kéne koncentrálni – mondta Dinya László a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában.

Nem a trendszerű éghajlatváltozás, hanem a kiugró szélsőségek okoznak majd rövidtávon gondot – mondta Dr. Mika János meteorológus, egyetemi tanár, az MTA doktora a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában.

Az első és legfontosabb lépés az lenne, hogy az erkölcs szerepét állítsuk vissza – mondta dr. Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke, az MTVSZ ügyvezető elnöke, aki két civilszervezet véleményét tolmácsolta az ENSZ fejlesztési céljaival kapcsolatosan a konferencián. A szakember hangsúlyozta: szerintük problémás a célrendszer, amelyből hiányzik a rendszerszemlélet. Nem lehet egyszerre felszámolni a természeti károkat, a szegénységet és növelni a gazdaságot.

Az ENSZ által deklarált Millenniumi Fejlesztési Célok hangzatosnak és irreálisan nagy horderejűnek tűnnek, mégis az emberi történelem egyik legnagyratörőbb, az alapvető szegénységet felszámoló programként értékelte Ürge-Vorsatz Diána. A szakember nem derűlátó a felmelegedés 2100-ig történő megfékezését illetően.

A klímaváltozás nem önmagában fenyegeti az emberi civilizációt, hanem több más problémával együtt. Ezért ezekre a gondokra közös megoldást kell találnunk, méghozzá globális szinten – vélekedtek hatodik Fenntarthatósági Csúcson felszólaló szakértők.

Hol járunk mi, magyarok a fenntartható fejlődés felé tartó úton? Mit tehetnek az államok és a civilek a klímaváltozás hatásainak kivédése érdekében? Mitől lesz fenntarthatóbb a mezőgazdaság? És hogyan függ össze mindezzel a migráció problémája? Minderről szó esett a Fenntarthatósági Csúcs Konferencián, melynek részletes beszámolóját olvashatják.

Reggeli kávé? Utána egy frissen facsart narancslé? Friss banán? Felejtsük el! A klímaváltozás következtében az elkövetkező évtizedekben olyan közkedvelt élelmiszeripari cikkekből keletkezhet hiány, amelyek ma a mindennapi táplálkozásunk részei.

Az Egyesült Államok területének harmadát fenyegeti a szárazság. Egyre több államban kell korlátozni a vízfogyasztást, Kalifornia néhány év alatt kifogyhat az ivóvízből – írta az Ecolounge.hu.

A túlzottan domináns, terjeszkedő növényfajok terjedése nagy veszteségeket okoz az ökoszisztémákban. Vannak olyan predátorfajok, melyek 50 országban szorítják ki az őshonos fajokat.

A sivatagosodás évente tízezermillió dolláros kárt okoz a világgazdaságnak és több tízmillió embert űz el lakhelyéről, derült ki az ENSZ vizsgálatából. Mindez annak tetejében, hogy globálisan a termőföldeknek közel fele már amúgy is károsodott.

Sokmillió ember otthonát fenyegeti világszerte a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint egy nonprofit klímakutató szervezet jelentése szerint. Ha a felmelegedést nem sikerül két Celsius foknál stabilizálni, félmilliárd ember válhat hontalanná.

A korábbi egynegyedére csökkentette Brazília tíz év alatt az amazóniai esőerdők irtását, amely még így is a legnagyobb mértékű a világon - állapította meg a latin-amerikai ország gazdasági és környezetvédelmi teljesítményéről készült OECD-jelentés.

A 2020 előtti kibocsátás-csökkentés jelentőségére hívta fel a figyelmet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése. Nőttek ugyan a nemzetek által vállalt kibocsátás-csökkentési célszámok, de még mindig csak félúton járunk az éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges kibocsátás-csökkentés mértékéhez viszonyítva, ami a WWF szerint nagyon aggasztó.

Ausztrália első ételhulladék generátora, mely anaerob komposztáló technológiával működik, 3600 otthont lát el elektromos árammal. Feldolgozzák az élelmiszerhulladékok mindenféle változatát.