A klímaváltozásnak gazdasági és társadalmi hatása egyaránt van - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásán.

Azzal, hogy az OECD a múlt héten hivatalosan is búcsút intett a szénkorszaknak, minden tekintetben új időszámítás kezdődik majd. Ezzel szinte egy időben az Egyesült Királyság is bejelentette, kivezeti a szénerőműveket az ország energiagazdaságából.

A Natura 2000 hálózat és az európai természetvédelmi keretjogszabályok jók és korszerűek - ezt állapítja meg az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott vizsgálati anyaga. Az uniós természetvédelmi törekvésekkel a magyar kormányzati álláspont egyetért. Mindezek ellenére Magyarországon e héten vette kezdetét az állami tulajdonú területek értékesítése, amelyek között Natura 2000 besorolású szántók és gyepek is találhatók. Ha ezek a területek magánkézbe jutnak, további sok ezer hektáron nehezül meg a természetvédelmi szempontok érvényesítésének lehetősége, veszélybe sodorva a magyar emberek közös vagyonát képező, a társadalmi jólét és gazdasági stabilitás alapját is jelentő természeti erőforrásokat.

Több tényező is optimizmusra ad okot az ENSZ párizsi klímakonferenciája előtt Áder János köztársasági elnök értékelése szerint.

Kikalkulálták, hány darab fa van a Földön: körülbelül 3040 milliárd. Vagyis a Föld minden lakójára 422 fa jut. De vészes gyorsasággal fogynak az erdőségek.

A klímaharc egyik kulcsfontosságú eszköze az üvegházgáz-emisszió beárazása. A Világbank jelentése szerint 2012 óta duplájára nőtt a karbonpiacok volumene, vagyis azok a regionális rendszerek, melyek megfizettetik a nagy kibocsátókkal légszennyezésüket.

Nagyon hiányzik a politikusok, a világ vezető hatalmai és az egyes ember gondolkodásmódjából a rendszerszerű megközelítés. Nem látjuk egyben meg a folyamatokat, nem kezeljük egymáshoz tartozónak a fenntartható fejlődés ellenében globálisan zajló természeti, társadalmi, emberi, gazdasági történéseket, bajokat. Még mindig hisszük, hogy a katasztrófák elhárításával minden marad a régiben. Pedig már soha semmi nem lesz olyan, mint régen. Piac & Profit alapító főszerkesztője, Demcsák Mária jegyzete.

Az antarktiszi jégolvadás jelentősen hozzá fog járulni a globális tengerszint-emelkedéshez az évszázad során, ám a katasztrofális következményekkel fenyegető forgatókönyvek nem tükrözik a valóságot – állítják francia és brit szakemberek, akik a világon elsőként összevetették a modellek alapján kapott eredményeket a valós idejű megfigyelésekkel.

Van egy jól ismert francia mondás, amelyet jó lenne, ha nemcsak a franciák, de konfliktusok dúlta világunk minden népe megszívlelne: “Tout comprendre c’est tout pardonner”, azaz mindent megérteni annyit tesz, mint mindent megbocsátani. Mert a megértés nem más, mint megbocsátás – írta László Ervin. A világhírű tudományfilozófus, az ENSZ egykori kutatási igazgatója, a Budapest Klub alapítójának írását változtatás nélkül közöljük.

Nem tudjuk kívül tartani a világunkon a globális problémákat, ezekkel saját szintünkön kell kezdenünk valamit. A Fenntarthatósági Csúcs kerekasztal beszélgetésén elefántcsontparti, magyar, üzleti és emberi, civil megközelítések, jó gyakorlatok hangzottak el.

A "szelíd térségfejlesztés" alapelveiről, a környezetbarát tisztítási technológiákról és a gazdaság entrópiájáról esett szó a Fenntartható termelés, fogyasztás és fejlesztés nevű szekcióban.

Az ENSZ tagállamai ez év szeptemberében új együttműködési programot fogadtak el, amely magában foglalja a következő másfél évtizedben elérendő fenntartható fejlődési célokat. A célkitűzések dicsérendőek, de még sokat kell tennünk azért, hogy el is érjük ezeket – hangoztatták szakértők a Piac&Profit által hatodik alkalommal rendezett Fenntarthatósági Csúcs keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen.

Vagy! Ez volt Dr. Hetesi Zsolt fizikus tömör válasza – utalva a kubai viccre. Egyszer egy nagygyűlésen Fidel Castro felszólította a hallgatóságot: válasszatok: szocializmus vagy halál? Mire a tömeg üvöltötte: vagy! Nos, a PTE KTK tudományos főmunkatársa szerint győzhetne az alternatív, de nincs jelentősége, mert olyan problémák előtt áll a világ, hogy e kérdés eltörpül mellette.

"Megérteni annyi, mint megbocsátani", választotta az ismert francia mondást mondanivalója mottójául László Ervin, aki szerint a terroristák szintjére alacsonyodik le az a politikai vezető, aki háborút hirdet a párizsi mészárlás válaszaként. A professzor szerint veszélyes polarizálni, jókra és rosszakra osztani a világot. Ehelyett a terrorizmus mögötti okokat, világproblémákat kell megérteni és orvosolni.

A Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy megállítsák az agrárium és a vidék hanyatlását, javítsák az ottani életminőséget, és megteremtsék a minőségi mezőgazdasági termelés feltételeit – mondta Szabó Teréz Krisztina, az FM Környezetfejlesztési Főosztályának osztályvezetője. A legfontosabb feladat a talaj minőségének megőrzése, de fontos az ökogazdaságokra koncentrálni is.

Ez a menekültek évszázada lesz, az ezzel kapcsolatos kihívások megoldására viszont esélyünk sincs, ha nem születik először is egy, a tünetek mögött álló okokra vonatkozó pontos diagnózis. Ahhoz, hogy valódi integrációról beszélhessünk, nem csak a bevándorlóknak, hanem a befogadó társadalmaknak is változnia kell. Hogy erre képesek legyünk, a „non-business” innovációkra kéne koncentrálni – mondta Dinya László a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában.

Nem a trendszerű éghajlatváltozás, hanem a kiugró szélsőségek okoznak majd rövidtávon gondot – mondta Dr. Mika János meteorológus, egyetemi tanár, az MTA doktora a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában.

Az első és legfontosabb lépés az lenne, hogy az erkölcs szerepét állítsuk vissza – mondta dr. Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke, az MTVSZ ügyvezető elnöke, aki két civilszervezet véleményét tolmácsolta az ENSZ fejlesztési céljaival kapcsolatosan a konferencián. A szakember hangsúlyozta: szerintük problémás a célrendszer, amelyből hiányzik a rendszerszemlélet. Nem lehet egyszerre felszámolni a természeti károkat, a szegénységet és növelni a gazdaságot.

Az ENSZ által deklarált Millenniumi Fejlesztési Célok hangzatosnak és irreálisan nagy horderejűnek tűnnek, mégis az emberi történelem egyik legnagyratörőbb, az alapvető szegénységet felszámoló programként értékelte Ürge-Vorsatz Diána. A szakember nem derűlátó a felmelegedés 2100-ig történő megfékezését illetően.

A klímaváltozás nem önmagában fenyegeti az emberi civilizációt, hanem több más problémával együtt. Ezért ezekre a gondokra közös megoldást kell találnunk, méghozzá globális szinten – vélekedtek hatodik Fenntarthatósági Csúcson felszólaló szakértők.

Hol járunk mi, magyarok a fenntartható fejlődés felé tartó úton? Mit tehetnek az államok és a civilek a klímaváltozás hatásainak kivédése érdekében? Mitől lesz fenntarthatóbb a mezőgazdaság? És hogyan függ össze mindezzel a migráció problémája? Minderről szó esett a Fenntarthatósági Csúcs Konferencián, melynek részletes beszámolóját olvashatják.

Reggeli kávé? Utána egy frissen facsart narancslé? Friss banán? Felejtsük el! A klímaváltozás következtében az elkövetkező évtizedekben olyan közkedvelt élelmiszeripari cikkekből keletkezhet hiány, amelyek ma a mindennapi táplálkozásunk részei.

Az Egyesült Államok területének harmadát fenyegeti a szárazság. Egyre több államban kell korlátozni a vízfogyasztást, Kalifornia néhány év alatt kifogyhat az ivóvízből – írta az Ecolounge.hu.

A túlzottan domináns, terjeszkedő növényfajok terjedése nagy veszteségeket okoz az ökoszisztémákban. Vannak olyan predátorfajok, melyek 50 országban szorítják ki az őshonos fajokat.

A sivatagosodás évente tízezermillió dolláros kárt okoz a világgazdaságnak és több tízmillió embert űz el lakhelyéről, derült ki az ENSZ vizsgálatából. Mindez annak tetejében, hogy globálisan a termőföldeknek közel fele már amúgy is károsodott.

Sokmillió ember otthonát fenyegeti világszerte a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint egy nonprofit klímakutató szervezet jelentése szerint. Ha a felmelegedést nem sikerül két Celsius foknál stabilizálni, félmilliárd ember válhat hontalanná.

A korábbi egynegyedére csökkentette Brazília tíz év alatt az amazóniai esőerdők irtását, amely még így is a legnagyobb mértékű a világon - állapította meg a latin-amerikai ország gazdasági és környezetvédelmi teljesítményéről készült OECD-jelentés.

A 2020 előtti kibocsátás-csökkentés jelentőségére hívta fel a figyelmet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése. Nőttek ugyan a nemzetek által vállalt kibocsátás-csökkentési célszámok, de még mindig csak félúton járunk az éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges kibocsátás-csökkentés mértékéhez viszonyítva, ami a WWF szerint nagyon aggasztó.

Ausztrália első ételhulladék generátora, mely anaerob komposztáló technológiával működik, 3600 otthont lát el elektromos árammal. Feldolgozzák az élelmiszerhulladékok mindenféle változatát.

Idén átlépjük – illetve már át is léptük az egy fokos felmelegedést az iparosodás előtti időszakhoz képest - állapította meg a brit meteorológiai szolgálat. Ezzel a Föld klímaváltozása túljutott a veszélyes felmelegedés kapujának tekintett 2 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéshez vezető út felén.

Csökkenteni kell az emberiség szén-dioxid-kibocsátását, különben a világ jelentős része válik lakhatatlanná a tengerszint emelkedése, a gyilkos hőhullámok, szárazságok miatt. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint a Föld nagy veszélyben van, de még mindig nem késő megtenni a szükséges intézkedéseket. Viszont ha minden úgy marad, mint most, az Apokalipszissel nézünk szembe.

Egyre gyakoribb árvizekkel, aszályokkal kell szembenéznie már néhány évtized múlva az emberiségnek, Európának pedig az emiatt útra kelő több millió ember problémájával is. A Magyar Fenntarthatósági Csúcson megvitatjuk a fenntarthatóság aktuális kérdéseit számos nézőpontból. Tartson velünk!

Az emberi tevékenység által előidézett globális felmelegedés 2014-ban felerősített számos szélsőséges időjárási jelenséget, köztük a trópusi ciklonokat a Csendes-óceán középső térségében, a súlyos esőzéseket Közép-Európában, a szárazságot Kelet-Afrikában, a hőhullámokat Ausztráliában, Ázsiában és Dél-Amerikában.

Elkerülhetetlenné vált a tatárantilop kihalása annak következtében, hogy a világ tatárantilop-, vagy más néven szajga állományának több mint fele két hét alatt elpusztult májusban Kazahsztánban - közölték szakemberek, akik azóta is értetlenül állnak a jelenség előtt.

Az olajhomok kitermelés hosszú távú játszma: az infrastrukturális befektetések megtérülése 40 év. De az olajár csökkenése miatt gazdaságtalanná vált a kitermelés e módja. Ami rendkívül környezetszennyező is.

A Szilícium-völgyben sem fenékig tejfel az élet. A jól kereső mérnökök és programozók kénytelenek 14 négyzetméteres konténereket bérelni, annyira nagy a lakáshiány San Franciscóban és környékén.

Egy hónappal a párizsi ENSZ-klímakonferencia előtt a francia közszolgálati televízió elbocsátotta azt a meteorológust, aki könyvében bagatellizálta a globális felmelegedés következményeit. Philippe Verdier, a France Télévisions konszern meteorológiai osztályának vezetője, a France 2 csatorna időjárás-előrejelzésének műsorvezetője maga jelentette be, hogy megkapta a felmondólevelet. Ezt a köztelevízió is megerősítette.

Nem biztos, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemre való fókuszálással lehet a legtöbb jót tenni az emberiségnek, a fenntartható fejlődési célok fontossági sorrendbe állítása rendkívül lényeges - mondta Bjorn Lomborg, a Copenhagen Consensus Center igazgatója csütörtökön Budapesten, a Tudomány világfórumának első hivatalos napján tartott plenáris ülésen.

Életünk alapszabályának a fenntarthatóságnak kellene lennie - nyilatkozta az mta.hu-nak Amano Hirosi Nobel-díjas japán fizikus, a budapesti Tudományos világfórum egyik kiemelt előadója.

Idén ismét számítani lehet az El Niño jelenség okozta szélsőséges időjárásra a Csendes-óceáni térségben, ami a nagy gabonatermő területeket is érinti. Az eddigi egyik legerősebb El Niñóra lehet számítani - ezért is kapta a Bruce Lee nevet Jelenleg azonban a globális készletek csúcson vannak, miközben a növényi alapanyagú üzemanyagok gyártásának mérséklődésével a kukorica iránti kereslet is csökken, így rövid távon nem indokolt az áremelkedés.

A WWF friss jelentése sürgős nemzetközi fellépést szorgalmaz a hópárducok sérülékeny hegyvidéki élőhelyének megóvása érdekében, amit az éghajlatváltozás hatásai kritikusan veszélyeztetnek. A terület emellett több százmillió embert lát el ivóvízzel Ázsia szerte.

Egyre szárazabb lesz a Kárpát-medence az elkövetkező évtizedekben a felmelegedés miatt - mondta Mika János klímakutató az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában. Az idei forró, több kánikulát is hozó nyarat ugyanakkor anomáliának nevezve megjegyezte, ez nem tendencia, hiszen a felmelegedés sokkal lassabban megy végbe, és egy hosszú távú folyamat.

A toplista szerint a húsevéssel szennyezzük leginkább bolygónkat, mert az állattenyésztésnek a legnagyobb a CO2-vonzata. Egy kiló bárányhús elfogyasztása egyenlő azzal a füstkibocsátással, mintha 152 kilométert tennék meg autóval.

Van egy kémiai anyag, amit mostanra egyszerűen nem lehet kikerülni. Van a popcorn zacskójában, a bútorok bevonatában de még jegesmedvékben is megtalálták.

Az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának vezetője megerősítette a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai álláspontját: nemcsak lehetséges, de egyben kiemelten fontos uniós forrásokból támogatni az épületek energiahatékonysági felújítását, beleértve a lakosságot is. Nincs olyan uniós jogszabály, amely tiltaná a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításának vissza nem térítendő forrásokból való támogatását. Lázár János még két hete is ennek ellenkezőjét bizonygatta.

Mind az idei szeptember, mind az év első kilenc hónapja melegrekordot döntött az amerikai országos óceán- és légköri hivatal (NOAA) jelentése szerint, így 2015 lehet a legmelegebb év a mérések 1880-as kezdete óta.

Iszonyú, a hatvan Celsius-fokos csúcshőmérsékletet is elérő hőhullámok sújthatják a Perzsa-öböl és a Közel-Kelet térségét a jövőben, ha nem sikerül lefékeznünk a globális felmelegedés okozta klímaváltozást – figyelmeztetnek a kutatók. Mi is érintettek vagyunk, nálunk is forrósággal kell szembenéznünk a nyarak során.

A Levegő Munkacsoport szerint várhatóan 2025-től 42 ezerrel kevesebben halnak majd meg évente Európában a légszennyezettség következtében, amennyiben elfogadják az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága által beterjesztett, a légszennyezettségi határértékek szigorítását tartalmazó javaslatot.