Nem segít, ha feláldozzuk a sarkvidéket

Az ötlet első hangzásra nem is rossz: árasszuk el a déli sarkvidék lakatlan területeit, hogy megmentsük a sűrűn lakott parti övezeteket a tengerszint-emelkedéstől. Csakhogy a valóságban a projekt nem használna és többe is kerülne, mintha helyben védekeznénk a klímaváltozás káros hatásai ellen.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A “geoengineering” kifejezés magyarítása évek óta várat magára. Pedig ebben az évtizedben már rendre a világ minden táján foglalkoztak alkalmazásával. A “geoengineeringnek” sok módszere létezik, melyekről már beszámoltunk a Piac & Profit Klímablogján: közös bennük, hogy mind az emberi találékonyság bevetésével hivatott orvosolni az üvegházgáz-kibocsátást, nem pedig a légszennyezést kívánja beszüntetni.

  • karbontárolás (carbon capture), vagyis a gyárak kéményén kipüfögő füstöt föld alatti -korábban földgázt tároló- üregekbe való préselése
  • a tenger vassal trágyázása az óceánok savasodásának lassítására
  • az ÜHG-emisszió világűrbe juttatása
  • a felhők és a légkör permetezése szulfátaeroszollal, a napsugarak visszaverése érdekében
  • a háztetők fehérre festése, hogy minél kisebb hőt sugározzanak vissza a levegőbe
Kép: Pixabay

A legújabb ötlet, hogy áldozzuk fel az Antarktisz lakatlan területeit, hogy megfékezzük a klímaváltozást. Első hallásra nem is tűnik rossz gondolatnak: az elképzelés szerint szélturbinákat kellene felállítani a jeges kontinens parti régióiban és ezek energiájával felpumpálnák a tengervizet az elhagyatott völgyekbe és medencékbe. A tengervíz megfagy a mínusz negyven fokot is elérő sarki teleken, így pótolja azt a jégveszteséget, amelyet a jégmezők olvadása miatt veszít a fehér kontinens és visszafogható a tengerszint emelkedése. (Ez a probléma a tengerparti régiókat fenyegeti: a jelenlegi legoptimistább becslések szerint a tengerszint az évszázad végéig 40 centimétert emelkedhet, de egyes modellek a másfél méteres vízszint emelkedést sem zárják ki.)

Sci-fi után itt a kli-fi
Sok sztár ismert zöld aktivistaként. Robert Redford, Leonardo DiCaprio, Daryl Hannah csak három név közülük. Bár sokat tesznek a környezetért, munkájukban ez nem játszik központi szerepet – nem igazán látjuk őket klímaváltozásról szóló filmekben. Pedig már neve is van a műfajnak: cli-fi, vagy magyarosan kli-fi.
A Potsdami Klímakutató Intézet (PKI) munkatársai azonban most átszámolták, milyen eredménye lenne egy ilyen beavatkozásnak és a számok nem túl biztatók. Először is a felpumpált víz ugyan valóban megfagyna, de a súlya erősebben tolná az Antarktisz jégtömegeit az óceán felé, így az eljárás nem csökkentené a tengerszint emelkedést, sőt, egyes modellek szerint még rontana is a helyzeten. Ahhoz, hogy a felpumpált tengervíz nyomása ne fejtsen ki ilyen hatást, legalább a partvonalaktól 700 kilométernyi távolságra kellene elvezetni. Ahhoz, hogy több száz köbkilométernyi vizet ilyen távolságra juttassunk, a világ jelenlegi energiatermelésének kerek 10 százalékára lenne szükség.

Ezt ki lehetne váltani megújuló energiaforrások telepítésével: erre szolgálhatnának a már említett szélerőművek. A dolog szépséghibája, hogy legalább 850 ezer szélkereket kellene építeni a parti régiókban, ezek költsége pedig a szállítási, szerelési nehézségek miatt 8-900 milliárd eurót (hozzávetőlegesen 240 ezermilliárd forintot) emésztene fel. Ebből az összegből azonban kényelmesen fel lehetne készíteni az óceáni régiókat a várható tengerszint emelkedésre – és még nem beszéltünk arról, hogy a szivattyútelepek, szélerőművek és víztározóhelyek állandó felügyeletet és karbantartást igényelnének hosszú évtizedeken keresztül.

A kutatók szerint a megoldás egyértelmű: az ilyen irracionális és megalomán projektek helyett mindenkinek olcsóbb, ha a szén-dioxid kibocsátásunkat fogjuk vissza és nem kezdünk bele a bioszféra bizonytalan kimenetelű buherálásába.

Megvalósult a klímarémálom
A kutatók szerint beláthatatlan következményekkel járhat az emberiségre nézve, ha a Föld átlaghőmérséklete 2 Celsius-foknál jobban emelkedik. Ezt még a politikusok is megértették, a Párizsi Klímacsúcson ezt a határértéket szabták meg, amelynél tovább nem engedhetjük a felmelegedést az évszázad közepéig. A valóság ezzel szemben az, hogy februárban már sikerült összehoznunk.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo