Nem segít, ha feláldozzuk a sarkvidéket

Az ötlet első hangzásra nem is rossz: árasszuk el a déli sarkvidék lakatlan területeit, hogy megmentsük a sűrűn lakott parti övezeteket a tengerszint-emelkedéstől. Csakhogy a valóságban a projekt nem használna és többe is kerülne, mintha helyben védekeznénk a klímaváltozás káros hatásai ellen.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

A “geoengineering” kifejezés magyarítása évek óta várat magára. Pedig ebben az évtizedben már rendre a világ minden táján foglalkoztak alkalmazásával. A “geoengineeringnek” sok módszere létezik, melyekről már beszámoltunk a Piac & Profit Klímablogján: közös bennük, hogy mind az emberi találékonyság bevetésével hivatott orvosolni az üvegházgáz-kibocsátást, nem pedig a légszennyezést kívánja beszüntetni.

  • karbontárolás (carbon capture), vagyis a gyárak kéményén kipüfögő füstöt föld alatti -korábban földgázt tároló- üregekbe való préselése
  • a tenger vassal trágyázása az óceánok savasodásának lassítására
  • az ÜHG-emisszió világűrbe juttatása
  • a felhők és a légkör permetezése szulfátaeroszollal, a napsugarak visszaverése érdekében
  • a háztetők fehérre festése, hogy minél kisebb hőt sugározzanak vissza a levegőbe
Kép: Pixabay

A legújabb ötlet, hogy áldozzuk fel az Antarktisz lakatlan területeit, hogy megfékezzük a klímaváltozást. Első hallásra nem is tűnik rossz gondolatnak: az elképzelés szerint szélturbinákat kellene felállítani a jeges kontinens parti régióiban és ezek energiájával felpumpálnák a tengervizet az elhagyatott völgyekbe és medencékbe. A tengervíz megfagy a mínusz negyven fokot is elérő sarki teleken, így pótolja azt a jégveszteséget, amelyet a jégmezők olvadása miatt veszít a fehér kontinens és visszafogható a tengerszint emelkedése. (Ez a probléma a tengerparti régiókat fenyegeti: a jelenlegi legoptimistább becslések szerint a tengerszint az évszázad végéig 40 centimétert emelkedhet, de egyes modellek a másfél méteres vízszint emelkedést sem zárják ki.)

Sci-fi után itt a kli-fi
Sok sztár ismert zöld aktivistaként. Robert Redford, Leonardo DiCaprio, Daryl Hannah csak három név közülük. Bár sokat tesznek a környezetért, munkájukban ez nem játszik központi szerepet – nem igazán látjuk őket klímaváltozásról szóló filmekben. Pedig már neve is van a műfajnak: cli-fi, vagy magyarosan kli-fi.
A Potsdami Klímakutató Intézet (PKI) munkatársai azonban most átszámolták, milyen eredménye lenne egy ilyen beavatkozásnak és a számok nem túl biztatók. Először is a felpumpált víz ugyan valóban megfagyna, de a súlya erősebben tolná az Antarktisz jégtömegeit az óceán felé, így az eljárás nem csökkentené a tengerszint emelkedést, sőt, egyes modellek szerint még rontana is a helyzeten. Ahhoz, hogy a felpumpált tengervíz nyomása ne fejtsen ki ilyen hatást, legalább a partvonalaktól 700 kilométernyi távolságra kellene elvezetni. Ahhoz, hogy több száz köbkilométernyi vizet ilyen távolságra juttassunk, a világ jelenlegi energiatermelésének kerek 10 százalékára lenne szükség.

Ezt ki lehetne váltani megújuló energiaforrások telepítésével: erre szolgálhatnának a már említett szélerőművek. A dolog szépséghibája, hogy legalább 850 ezer szélkereket kellene építeni a parti régiókban, ezek költsége pedig a szállítási, szerelési nehézségek miatt 8-900 milliárd eurót (hozzávetőlegesen 240 ezermilliárd forintot) emésztene fel. Ebből az összegből azonban kényelmesen fel lehetne készíteni az óceáni régiókat a várható tengerszint emelkedésre – és még nem beszéltünk arról, hogy a szivattyútelepek, szélerőművek és víztározóhelyek állandó felügyeletet és karbantartást igényelnének hosszú évtizedeken keresztül.

A kutatók szerint a megoldás egyértelmű: az ilyen irracionális és megalomán projektek helyett mindenkinek olcsóbb, ha a szén-dioxid kibocsátásunkat fogjuk vissza és nem kezdünk bele a bioszféra bizonytalan kimenetelű buherálásába.

Megvalósult a klímarémálom
A kutatók szerint beláthatatlan következményekkel járhat az emberiségre nézve, ha a Föld átlaghőmérséklete 2 Celsius-foknál jobban emelkedik. Ezt még a politikusok is megértették, a Párizsi Klímacsúcson ezt a határértéket szabták meg, amelynél tovább nem engedhetjük a felmelegedést az évszázad közepéig. A valóság ezzel szemben az, hogy februárban már sikerült összehoznunk.

Véleményvezér

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo