Klímablog
Tud-e győzni az alternatív energia a fosszilisokkal szemben?
Vagy! Ez volt Dr. Hetesi Zsolt fizikus tömör válasza – utalva a kubai viccre. Egyszer egy nagygyűlésen Fidel Castro felszólította a hallgatóságot: válasszatok: szocializmus vagy halál? Mire a tömeg üvöltötte: vagy! Nos, a PTE KTK tudományos főmunkatársa szerint győzhetne az alternatív, de nincs jelentősége, mert olyan problémák előtt áll a világ, hogy e kérdés eltörpül mellette.
Veszélyben a párizsi klímacsúcs céljai a terrorizmus miatt
"Megérteni annyi, mint megbocsátani", választotta az ismert francia mondást mondanivalója mottójául László Ervin, aki szerint a terroristák szintjére alacsonyodik le az a politikai vezető, aki háborút hirdet a párizsi mészárlás válaszaként. A professzor szerint veszélyes polarizálni, jókra és rosszakra osztani a világot. Ehelyett a terrorizmus mögötti okokat, világproblémákat kell megérteni és orvosolni.
Az agrárium és a környezetvédelem nagy találkozása
A Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy megállítsák az agrárium és a vidék hanyatlását, javítsák az ottani életminőséget, és megteremtsék a minőségi mezőgazdasági termelés feltételeit – mondta Szabó Teréz Krisztina, az FM Környezetfejlesztési Főosztályának osztályvezetője. A legfontosabb feladat a talaj minőségének megőrzése, de fontos az ökogazdaságokra koncentrálni is.
Diagnózis nélkül nem lesz megoldás a menekült problémára
Ez a menekültek évszázada lesz, az ezzel kapcsolatos kihívások megoldására viszont esélyünk sincs, ha nem születik először is egy, a tünetek mögött álló okokra vonatkozó pontos diagnózis. Ahhoz, hogy valódi integrációról beszélhessünk, nem csak a bevándorlóknak, hanem a befogadó társadalmaknak is változnia kell. Hogy erre képesek legyünk, a „non-business” innovációkra kéne koncentrálni – mondta Dinya László a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában.
A trend is negatív, de van annál rosszabb is
Nem a trendszerű éghajlatváltozás, hanem a kiugró szélsőségek okoznak majd rövidtávon gondot – mondta Dr. Mika János meteorológus, egyetemi tanár, az MTA doktora a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában.
A tudás erkölcs nélkül semmit sem ér
Az első és legfontosabb lépés az lenne, hogy az erkölcs szerepét állítsuk vissza – mondta dr. Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke, az MTVSZ ügyvezető elnöke, aki két civilszervezet véleményét tolmácsolta az ENSZ fejlesztési céljaival kapcsolatosan a konferencián. A szakember hangsúlyozta: szerintük problémás a célrendszer, amelyből hiányzik a rendszerszemlélet. Nem lehet egyszerre felszámolni a természeti károkat, a szegénységet és növelni a gazdaságot.
Ürge-Vorsatz Diana: a világtörténelem egyik legnagyobb sikerét könyvelhetjük el
Az ENSZ által deklarált Millenniumi Fejlesztési Célok hangzatosnak és irreálisan nagy horderejűnek tűnnek, mégis az emberi történelem egyik legnagyratörőbb, az alapvető szegénységet felszámoló programként értékelte Ürge-Vorsatz Diána. A szakember nem derűlátó a felmelegedés 2100-ig történő megfékezését illetően.
Itt kopogtat a baj a szomszédban
A klímaváltozás nem önmagában fenyegeti az emberi civilizációt, hanem több más problémával együtt. Ezért ezekre a gondokra közös megoldást kell találnunk, méghozzá globális szinten – vélekedtek hatodik Fenntarthatósági Csúcson felszólaló szakértők.
Nézzünk szembe vele, mi vár ránk
Hol járunk mi, magyarok a fenntartható fejlődés felé tartó úton? Mit tehetnek az államok és a civilek a klímaváltozás hatásainak kivédése érdekében? Mitől lesz fenntarthatóbb a mezőgazdaság? És hogyan függ össze mindezzel a migráció problémája? Minderről szó esett a Fenntarthatósági Csúcs Konferencián, melynek részletes beszámolóját olvashatják.
Már a bevásárlást is felülírja a klímaváltozás
Reggeli kávé? Utána egy frissen facsart narancslé? Friss banán? Felejtsük el! A klímaváltozás következtében az elkövetkező évtizedekben olyan közkedvelt élelmiszeripari cikkekből keletkezhet hiány, amelyek ma a mindennapi táplálkozásunk részei.
Kalifornia két év alatt kifogyhat a vízből
Az Egyesült Államok területének harmadát fenyegeti a szárazság. Egyre több államban kell korlátozni a vízfogyasztást, Kalifornia néhány év alatt kifogyhat az ivóvízből – írta az Ecolounge.hu.
Növények harca: predátor vs. őshonos
A túlzottan domináns, terjeszkedő növényfajok terjedése nagy veszteségeket okoz az ökoszisztémákban. Vannak olyan predátorfajok, melyek 50 országban szorítják ki az őshonos fajokat.
A termőföldek fele már károsodott
A sivatagosodás évente tízezermillió dolláros kárt okoz a világgazdaságnak és több tízmillió embert űz el lakhelyéről, derült ki az ENSZ vizsgálatából. Mindez annak tetejében, hogy globálisan a termőföldeknek közel fele már amúgy is károsodott.
Félmilliárd embert fenyeget a tengerszint emelkedés
Sokmillió ember otthonát fenyegeti világszerte a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint egy nonprofit klímakutató szervezet jelentése szerint. Ha a felmelegedést nem sikerül két Celsius foknál stabilizálni, félmilliárd ember válhat hontalanná.
A negyedére csökkent az erdőirtás Brazíliában
A korábbi egynegyedére csökkentette Brazília tíz év alatt az amazóniai esőerdők irtását, amely még így is a legnagyobb mértékű a világon - állapította meg a latin-amerikai ország gazdasági és környezetvédelmi teljesítményéről készült OECD-jelentés.
Emissziócsökkentés: egyszerűen kevés lesz
A 2020 előtti kibocsátás-csökkentés jelentőségére hívta fel a figyelmet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése. Nőttek ugyan a nemzetek által vállalt kibocsátás-csökkentési célszámok, de még mindig csak félúton járunk az éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges kibocsátás-csökkentés mértékéhez viszonyítva, ami a WWF szerint nagyon aggasztó.
3000 otthonban már a szemét világít
Ausztrália első ételhulladék generátora, mely anaerob komposztáló technológiával működik, 3600 otthont lát el elektromos árammal. Feldolgozzák az élelmiszerhulladékok mindenféle változatát.
Egy fokkal több lett: maradhat?
Idén átlépjük – illetve már át is léptük az egy fokos felmelegedést az iparosodás előtti időszakhoz képest - állapította meg a brit meteorológiai szolgálat. Ezzel a Föld klímaváltozása túljutott a veszélyes felmelegedés kapujának tekintett 2 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéshez vezető út felén.
Plusz öt fok és vége a civilizációnak
Csökkenteni kell az emberiség szén-dioxid-kibocsátását, különben a világ jelentős része válik lakhatatlanná a tengerszint emelkedése, a gyilkos hőhullámok, szárazságok miatt. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint a Föld nagy veszélyben van, de még mindig nem késő megtenni a szükséges intézkedéseket. Viszont ha minden úgy marad, mint most, az Apokalipszissel nézünk szembe.
Szembe kell néznünk azzal, ami ránk vár
Egyre gyakoribb árvizekkel, aszályokkal kell szembenéznie már néhány évtized múlva az emberiségnek, Európának pedig az emiatt útra kelő több millió ember problémájával is. A Magyar Fenntarthatósági Csúcson megvitatjuk a fenntarthatóság aktuális kérdéseit számos nézőpontból. Tartson velünk!
Klímaváltozás: most megesszük, amit főztünk
Az emberi tevékenység által előidézett globális felmelegedés 2014-ban felerősített számos szélsőséges időjárási jelenséget, köztük a trópusi ciklonokat a Csendes-óceán középső térségében, a súlyos esőzéseket Közép-Európában, a szárazságot Kelet-Afrikában, a hőhullámokat Ausztráliában, Ázsiában és Dél-Amerikában.
Néhány hét alatt kipusztulhat egy állatfaj
Elkerülhetetlenné vált a tatárantilop kihalása annak következtében, hogy a világ tatárantilop-, vagy más néven szajga állományának több mint fele két hét alatt elpusztult májusban Kazahsztánban - közölték szakemberek, akik azóta is értetlenül állnak a jelenség előtt.
Ilyen, amikor egy olajboom véget ér
Az olajhomok kitermelés hosszú távú játszma: az infrastrukturális befektetések megtérülése 40 év. De az olajár csökkenése miatt gazdaságtalanná vált a kitermelés e módja. Ami rendkívül környezetszennyező is.
Hajléktalanok helyén laknak a Szilícium-völgyi guruk
A Szilícium-völgyben sem fenékig tejfel az élet. A jól kereső mérnökök és programozók kénytelenek 14 négyzetméteres konténereket bérelni, annyira nagy a lakáshiány San Franciscóban és környékén.
Nem tűri a köztévé a klímaszkeptikusokat
Egy hónappal a párizsi ENSZ-klímakonferencia előtt a francia közszolgálati televízió elbocsátotta azt a meteorológust, aki könyvében bagatellizálta a globális felmelegedés következményeit. Philippe Verdier, a France Télévisions konszern meteorológiai osztályának vezetője, a France 2 csatorna időjárás-előrejelzésének műsorvezetője maga jelentette be, hogy megkapta a felmondólevelet. Ezt a köztelevízió is megerősítette.
Lehet, hogy nem a klímaváltozás ellen kellene leginkább küzdeni
Nem biztos, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemre való fókuszálással lehet a legtöbb jót tenni az emberiségnek, a fenntartható fejlődési célok fontossági sorrendbe állítása rendkívül lényeges - mondta Bjorn Lomborg, a Copenhagen Consensus Center igazgatója csütörtökön Budapesten, a Tudomány világfórumának első hivatalos napján tartott plenáris ülésen.
Ez az alapszabály vezetne a boldogsághoz
Életünk alapszabályának a fenntarthatóságnak kellene lennie - nyilatkozta az mta.hu-nak Amano Hirosi Nobel-díjas japán fizikus, a budapesti Tudományos világfórum egyik kiemelt előadója.
Idén nem kombájn, hanem Bruce Lee aratja le a termést
Idén ismét számítani lehet az El Niño jelenség okozta szélsőséges időjárásra a Csendes-óceáni térségben, ami a nagy gabonatermő területeket is érinti. Az eddigi egyik legerősebb El Niñóra lehet számítani - ezért is kapta a Bruce Lee nevet Jelenleg azonban a globális készletek csúcson vannak, miközben a növényi alapanyagú üzemanyagok gyártásának mérséklődésével a kukorica iránti kereslet is csökken, így rövid távon nem indokolt az áremelkedés.
Kifogy a hó a párducok alól
A WWF friss jelentése sürgős nemzetközi fellépést szorgalmaz a hópárducok sérülékeny hegyvidéki élőhelyének megóvása érdekében, amit az éghajlatváltozás hatásai kritikusan veszélyeztetnek. A terület emellett több százmillió embert lát el ivóvízzel Ázsia szerte.
Egyre szárazabb lesz a Kárpát-medence
Egyre szárazabb lesz a Kárpát-medence az elkövetkező évtizedekben a felmelegedés miatt - mondta Mika János klímakutató az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában. Az idei forró, több kánikulát is hozó nyarat ugyanakkor anomáliának nevezve megjegyezte, ez nem tendencia, hiszen a felmelegedés sokkal lassabban megy végbe, és egy hosszú távú folyamat.
152 kilométer autóúttal ér fel egy kiló bárányhús
A toplista szerint a húsevéssel szennyezzük leginkább bolygónkat, mert az állattenyésztésnek a legnagyobb a CO2-vonzata. Egy kiló bárányhús elfogyasztása egyenlő azzal a füstkibocsátással, mintha 152 kilométert tennék meg autóval.
Mi a közös a pizzadobozban, a jegesmedvében és benned?
Van egy kémiai anyag, amit mostanra egyszerűen nem lehet kikerülni. Van a popcorn zacskójában, a bútorok bevonatában de még jegesmedvékben is megtalálták.
Lehetne pénz lakossági pályázatra, ha akarnák
Az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának vezetője megerősítette a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai álláspontját: nemcsak lehetséges, de egyben kiemelten fontos uniós forrásokból támogatni az épületek energiahatékonysági felújítását, beleértve a lakosságot is. Nincs olyan uniós jogszabály, amely tiltaná a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításának vissza nem térítendő forrásokból való támogatását. Lázár János még két hete is ennek ellenkezőjét bizonygatta.
Forró, forróbb, legforróbb: az idei év veri a tavalyit is
Mind az idei szeptember, mind az év első kilenc hónapja melegrekordot döntött az amerikai országos óceán- és légköri hivatal (NOAA) jelentése szerint, így 2015 lehet a legmelegebb év a mérések 1880-as kezdete óta.
60 fokos hőhullámok jöhetnek
Iszonyú, a hatvan Celsius-fokos csúcshőmérsékletet is elérő hőhullámok sújthatják a Perzsa-öböl és a Közel-Kelet térségét a jövőben, ha nem sikerül lefékeznünk a globális felmelegedés okozta klímaváltozást – figyelmeztetnek a kutatók. Mi is érintettek vagyunk, nálunk is forrósággal kell szembenéznünk a nyarak során.
Életeket mentene a szigorítás
A Levegő Munkacsoport szerint várhatóan 2025-től 42 ezerrel kevesebben halnak majd meg évente Európában a légszennyezettség következtében, amennyiben elfogadják az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága által beterjesztett, a légszennyezettségi határértékek szigorítását tartalmazó javaslatot.
Menekültek vagy klímavándorok?
A szakértők között sincs egyetértés abban, hogy lehet-e egyáltalán környezeti menekültekről beszélni, vagy a klímaváltozás hatásaként instabillá váló államokból elvándorlók politikai menekültekként jelennek majd meg a világ nyugodtabb részein. Az viszont biztos a Klíma és migráció konferencián felszólaló szakértők szerint, hogy a folyamatnak csak az elején tartunk, de már a mostani menekülthullám mögött is látni lehet okként a klímaváltozást.
Újra előugrott a múlt század mumusa: az ózonlyuk
Újra növekedésnek indult az Antarktisz feletti ózonlyuk. A jelenség évekre kikerült a köztudatból, pedig sosem szűnt meg és most nagyobb, mint kilenc éve bármikor.
Csak most kezdődik a klímaszezon?
A kánikula elmúltával a légkondicionáló berendezések kapcsolója után is egyre kevesebbszer nyúlunk. A klímaszezon azonban korántsem ért véget. A hűtő-fűtő funkciójú klímaberendezések a hűvösebb őszi napokon ismét jó szolgálatot tehetnek otthonunkban. De csak akkor, ha a megfelelő tisztításról is gondoskodunk.
Két kilométeres fal tisztítaná az óceánt
Amikor 2009 májusában Oprah Winfrey bemutatta beszélgetős műsorában a Csendes-óceánban hömpölygő szeméthegyet, felhördült a fél világ. Most egy fiatalember sajátos találmánnyal akarja megtisztítani az óceánokat a förtelmes hordaléktól.
Hagyjuk a garázsban a szánkót, elő az esernyőt!
Hét nemzetközi intézet előrejelzése alapján különösen enyhe, de csapadékos télben lesz részünk Magyarországon. Az amerikai NASA, a kínai, az orosz és a brit meteorológiai intézetek szezonális előrejelzéseit vetette össze az Esőtánc.hu időjárási portál, hogy megbecsülje az idei tél várható időjárását.
Ahol alanyi jogon jár 2000 dollár
Kész buli alaszkai lakosnak lenni. Aki az előző naptári évben végig bejelentett lakos volt, részesül az állam kasszájába befolyó olajbevételből. Alanyi jogon 2000 dollárt kapnak kézhez októberben.
Nem szeretjük, pedig sokat spórolunk az óraátállítással
Október 25-én kezdődik a téli időszámítás, az órákat vasárnap hajnalban kell 3 óráról 2 órára visszaállítani. Az ország egy kisváros teljes fogyasztását spórolja meg az átállítással, de a felmérések szerint a magyarok többségének nem tetszik a téli időszámítás.
Piszkos víz, szennyezett föld: milliók veszélyben
Sok millió ember életét követelik világszerte minden évben az olyan, ipari és mezőgazdasági termelésből származó szennyező anyagok, mint az ólom, a higany, vagy a rovarirtószerek. A rákos megbetegedések ötöde a környezetszennyezés számlájára írható.
Valami megmozdult a legfejlettebb országokban
A PwC éves elemzése a szén-dioxid-intenzitás 2000 óta mért legmeredekebb csökkenésére hívja fel a figyelmet. A 2014-es év ezzel fordulópontot jelenthetett a vezető gazdaságok szén-dioxid-kibocsátásának GDP-egységre jutó csökkentésében.
Csak nem hagyja békén a kormány a védett területeket
Nyílt levelet küldött Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek a hazai természetvédelem megerősítéséért fellépő három szervezet, mivel az október 15-én a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapján megjelent a 3 hektár térmértéket meghaladó földrészletek értékesítésére vonatkozó hirdetményben számos Natura 2000 védettség alatt álló terület is szerepel.
Versenyfutás a végítélettel
Nem fogjuk a tervezett 2 Celsius-fokos szinten tartani a felmelegedést – ez derül ki a Párizsban rendezett klímacsúcs előtt a világ országai által benyújtott tervezett vállalásokból. Ugyanakkor mind politikai, mind gazdasági szinten elindultak olyan változások, amelyeket néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottak volna a szakemberek.
Beleszeretett a tévésztár a génmódosításba
A Disney-birodalom által felkapott tévés-tudós-showman Bill Nye sokat tett a klímaváltozás problémájának ismertté tételéért, így sokakat meglepetésként ért, hogy beállt a GMO-pártiak táborába.