Az etikus, fenntartható módon termelő, organikus termékeket piacra dobó élelmiszeripari és kozmetikai cégek felvásárlásánál a zöld fogyasztók -úgyis mint rajongók- mindig attól tartanak, a céget felvásárló multi szépen eltünteti mindazokat a jegyeket, melyekért szeretik az adott vállalkozást és termékeit. A magát szintén fenntarthatóságra törekvésével reklámozó Starbucks például becsukta a La Boulange San Francisco-i organikus pékséget. De a márkanevet életben tartja.
A Ben Cohen és Jerry Greenfield által 1978-ban alapított Ben & Jerry's és a Unilever házassága nem jól indult, írta elemző cikkében a The New York Times. Hiába kínált a nagyvállalat 25%-os felárat a részvényekért, a két alapító nem akart túladni dédelgetett gyermekén. De mivel jogilag a részvényesei érdekeit kellett néznie, a két alapító végül eladta a céget. 326 millió dollárért. (Cohen 40 millió dollárt, Greenfield 10 milliót keresett az ügyleten.)
Félelmeik gyorsan valóra váltak. A Unilever a konszernen belüli szinergiákat kihasználva bezárt egy gyáregységet, egy forgalmazói központot és elbocsátott egy csomó alkalmazottat két telepen (holott Cohen és Greenfield sosem mondott fel senkinek korábban!). A Unilever azt is megtiltotta a kirúgások ellen tüntetőknek, hogy autójukra a Ben & Jerry's logót rakják ki.
De ezután fordulat jött: a Unilever autonómiát adott a cégnek, amennyiben hozták az elvárt üzleti eredményeket. És hozták. A B&J bevétele megháromszorozódott és több száz új alkalmazottat kellett felvenniük.
Hogy a Unilever békén hagyta a B&J-t, az olyan privilégium, amit semelyik másik leányvállalatának nem adott meg. Mert tudta, hogy éppen a társadalmilag tudatos küldetéstudata és az ebből eredő vívmányok, erények, újítások adják a B&J különlegességét, s a márkanév erejét. A Unilever létrehozott egy külső igazgatótanácsot, s érintetlenül hagyta az eredeti (belső) igazgatótanácsot. Sőt, a vállalat felvásárlásáról szóló szerződésben a B&J azt a jogot is megkapta, hogy beperelheti a Unilevert.
Időnként azért még mindig kipécézik az aktivisták a céget. Nemrég 120 tiltakozó vonult fel a B&J burlingtoni boltja előtt, hogy jobb munkakörülményeket követeljen a beszállítói hálózatban szereplő marhatenyésztő farmokon a bevándorló munkások számára.
Talán beszédes mozzanat, hogy a The New York Times megkeresésére nem volt hajlandó megszólalni a cikkben a két cégalapító (akik már nem tagjai az igazgatótanácsnak). Talán továbbra is sérelmezik az elbocsátásokat? Vagy titoktartási kitétel is volt a szerződésükben? Talán sosem fogjuk megtudni.
Nem olvadt el a világmegváltó hevület
- Már az 1978-as alapítást követően nem sokkal részvényeket kínáltak a helyi lakosoknak Vermontban, hogy a helyi közösség is részesedjen abból, ha a cég prosperál.
- Az 1985-ös tőzsdére menetel után alapítvány hoztak létre, mely társadalmilag fontos ügyeket támogat. Az adózás előtti eredmény 7,5 %-át fordítják ezekre.
- A cég csak organikus tejet használ, olyan marhákból, melyeket nem tömnek növekedéshormonokkal.
- Tartályai borításai nem tartalmaz veszélyes kemikáliákat. Csökkentette hulladékkibocsátását.
- Legkevesebbet kereső alkalmazottai is a minimálbér kétszeresét kapják.
- Csak szabadon -tehát nem ketrecben- tenyésztett csirkék szolgáltatják a tojást a termékeihez.
- B-vállalattá minősítette magát.
- Támogatja a melegek házasságát és a választási kampányfinanszírozás átláthatóbbá tételét egy új törvénnyel.
- Piacra dobta a Save Our Swirled nevű fagyit, melynek kampánya a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet. A termék dobozán olvadó jéghegyeken álló tehenek láthatók.