Ijesztő adatok: ott a legpiszkosabb a levegő, ahol nem is gondolnánk

A Levegő Munkacsoport újabb méréssorozatával a fűtés légszennyezését kutatta a Börzsöny és Pilis hegyei közt. Ijesztő körkép rajzolódik ki az eredményekből, amely szerint a kristálytiszta hegyi levegő csupán vágyálom.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: SXC

A szén és tűzifa lakossági égetése miatt toronymagasságú légszennyezési értékeket mértek a Levegő Munkacsoport kutatásában a Budapesthez közeli hegyvidékeken. A kutatásban a szakmai körökben PM10-ként emlegetett szálló por koncentrációját mérték, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Európában a légszennyezés 1,6 ezermilliárd dollár, ebből csak Magyarországon 40 milliárd dollár, azaz fejenként évente több mint 1 millió forint kárt okoz. (A WHO szerint évente 4,3 millió ember hal meg csak a beltéri légszennyezettség miatt.)

A méréseket 2015. november 3-án délután 17 órakor a 864 méter magas Nagy Hideg-hegyen kezdték. A naplemente fényeiben jól látszott a hidegpárna teteje, élesen elkülönülve a felette rétegződő melegebb és szárazabb légtömegtől. A hidegpárna felett átlagosan 6628 részecske szennyezte a levegőt köbcentiméterenként – közölte hírlevelében a Levegő Munkacsoport.

Viszonylag tiszta levegőnek az 1000 részecskét tekinthetjük, ilyen alacsony értéket azonban eddig csak egy alkalommal mértek az országban a felszín közelében, tavaly szeptember 28-án Békéscsabán. Akkor a hosszan elhúzódó, erős széllel párosuló hidegfront söpörte tisztára a levegőt. Hasonló alacsony értéket csak az Időképpel szervezett hőlégballonos mérés alkalmával sikerült elcsípni 1000 méteres magasságban.

A Királyréten pedig már ennél valamivel magasabb, 8670 részecskét mértek. Az igazi hidegzuhany Szokolyán érte a szakembereket: a Börzsöny szívében meghúzódó kis település vastag füstködbe burkolódzott, a fatüzelés fanyar szaga mutatta a szmog forrását. A részecskeszámláló pedig 29 395-ös átlagot mutatott.

Hatvan éve csapott le Londonra a „nagy szmog”
Több mint hatvan évvel ezelőtt, 1952. december ötödikén vastag korom és pára nyelte el Londont. A „Great Smog” öt teljes napig tartotta fogságában a várost, a sokmilliós metropolis iparosítás utáni történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozva. A tömegközlekedés összeomlott, a mérgező ködben emberek ezrei vesztették életüket.
Vácon végezték a következő mérést, a Schuszter Konstantin téren. Vác ugyan lényegesen nagyobb település, mint Szokolya, de csak átlagosan 21 035 részecskét észlelt a műszer. A következő állomás a Duna túlpartján, Pilisszentlászló előtt, a Hegytető parkolóban volt. Itt, távol a településektől, 452 méter magasan szintén tisztább levegőt mértek 6043 részecskével. Ezt a „jó” levegőt katasztrofálisan lerontja Pilisszentlászlón a fűtés, átlagosan 24 021 részecskét mért a részecskeszámláló. A hegyről legurulva Szentendrén is mértek, a Vasúti villasoron, itt 26 172 nanorészecske rontotta a levegőt. Pilisszentkereszten is éreztette magát a fatüzelés füstje, 18 433 részecskét produkálva átlagosan. A Pilis-hegyen, a Boldog Özséb kilátó tetején mérték a legtisztább levegőt, átlagosan 5527 részecskével. A fővárost sem akarták kihagyni a mérésből, ezért mértek egyet a Rózsadomb oldalában, a Lepke utcában és a Nemzeti Múzeum kertjében is. A Rózsadombon viszonylag tiszta levegőt észleltek, az eredmény 12 953 részecske volt, míg a Múzeumkertben is csak 14 202, a közeli Múzeum körút viszonylag nagy éjszakai forgalma ellenére.

A mérés tanulsága, hogy a szilárd tüzelés a fűtési idényben időszakosan nagyobb légszennyezettséget tud kialakítani egy-egy kistelepülésen, mint a fűtés és közlekedés együtt a fővárosban. Az emberi egészség mindennél fontosabb, a Levegő Munkacsoport ezért rendkívül fontosnak tartja, hogy országszerte széles körű ismeretterjesztés és szemléletformálás induljon a helyes fűtési technológia elsajátítása és a légszennyezők hatásainak megismerése érdekében.

A rendszerváltást követő években jelentősen javult a levegő minősége, ez a kedvező trend a 2000-es évek második felében megállt, majd romlás volt tapasztalható. Az Egészségügyi Világszervezet szoftverével könnyen megbecsülhető, hogy milyen egészségügyi károkat okoz hazánkban is a levegő szennyezettsége. A légszennyezettségi adatok alapján, évente Budapesten mintegy 1700 ember, Debrecenben 230, Miskolcon közel 200 ember idő előtti halála hozható összefüggésbe a szmoggal. Az Európai Bizottság már 2014 márciusában felszólította Magyarországot, hogy biztosítson védelmet a polgárok számára a szálló por okozta szennyezettség ellen.

Véleményvezér

Arcul köpte az örményeket egy fideszes országgyűlési képviselő

Arcul köpte az örményeket egy fideszes országgyűlési képviselő 

Oksabb lett volna, ha Hoppál Péter csendben marad.
Magyarország költi a legkevesebbet az egészségügyre az unióban

Magyarország költi a legkevesebbet az egészségügyre az unióban 

Hová tűnik az adófizetők rengeteg pénze?
Utolsó helyen állunk az unióban a nyaralni tudók számában

Utolsó helyen állunk az unióban a nyaralni tudók számában 

Meddig süllyed még a magyarok életszínvonala?
Rettegnek a fideszes polgármesterek

Rettegnek a fideszes polgármesterek 

Fideszes polgármesternek együtt szerepelni egy ellenzékivel egy fotón, skandallum.
Élve fejeztek le egy magyart az oroszok

Élve fejeztek le egy magyart az oroszok 

Miért hallgat a magyar kormány, amikor az oroszok gyilkolnak magyarokat?
A lengyel gazdaság száguldása hatalmas égés a magyar gazdaságpolitika számára

A lengyel gazdaság száguldása hatalmas égés a magyar gazdaságpolitika számára 

A munkavállalók a lábukkal szavaznak.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo