Rendbe kéne tenni a vizeinket

Riasztó helyzetben vannak Magyarország természetes vizei: ökológiailag megfelelő állapotban folyóinknak és tavainknak csak alig 12 százaléka van. Ezen az uniós források megfelelő felhasználásával segíthetnénk – de a jelek szerint ez nem prioritás.

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Riasztó adat, hogy a legújabb eredmények szerint hazánkban a természetes folyók és tavak közül csak 12% van jó ökológiai állapotban. A Duna és nagyobb mellékfolyói egykori ártereiknek mintegy 80 százalékát elveszítették, a Tisza hossza pedig alig kétharmadára rövidült a folyószabályozások miatt.(A folyóban évtizedek alatt óriási mennyiségű szemét gyűlt fel.)

A folyók és az őket kísérő hullámterek közti kapcsolatban további romlás megy végbe, mert a kiegyenesített folyók medre folyamatosan mélyül. A folyók vize egyre ritkábban jut ki a mellékágakba és holtágakba, tehát sok esetben az árvízvédelmi töltések által közrefogott hullámterek sem jutnak elegendő vízhez. A töltéseken kívüli területeken, ahová nem jut el a folyók vize, egyre több gondot okoz a csökkenő talajvízszint, a szárazabbá és melegebbé váló időjárás, a vízhiány és az aszály.

Kép: WWF, Fotó: Czabán Dávid

A folyók és vizesélőhelyek kezelése során a „több teret a folyóknak” elvet kellene követni – vélekedik a World Wildlife Found (WWF) magyarországi szervezete. Ahol lehetséges, ott az árhullámok éltető vizét vissza kell engedni a mellékágakba és holtágakba, valamint meg kell oldani, hogy az ilyenkor érkező többletvíz kijusson a szabályozások során lecsapolt egykori vizesélőhelyekre, amelyek mélyfekvésű és kedvezőtlen mezőgazdálkodási adottságokkal rendelkező területek. Ezzel a természeti sokszínűség a nedves rétek, erdők, tavak, nádasok természetes szivacsként működve megtartják a vizet, és ennek köszönhetően a folyókat övező, gazdálkodásra alkalmas területek általános vízellátása is jobb lesz.

Gyalázatos sáfárai vagyunk a Földnek
Október 4. az Állatok Világnapja, és ha máskor nem is, most szembe kell néznünk azzal a ténnyel, milyen rosszul sáfárkodunk a ránk bízott világgal. A vadállatok fele már elpusztult, minden ötödik madárfaj veszélyeztetett, az élőhelyeik háromnegyede rossz állapotban van. Háziállatainkkal sem bánunk jobban: megunt házikedvencek ezrei kerülnek az utcára, milliószámra szenvednek állatkísérletekben, vagy borzalmas körülmények között kerülnek vágóhídra.
Kevés pénz jut a vizeinkre

Az EU direktívái által is védett természeti erőforrások között a víz előkelő helyen áll, ezért a Víz Keretirányelv céljainak elérése érdekében uniós források is felhasználhatók. Hazánkban ugyanakkor a rendelkezésre álló Környezet és Energiahatékonysági Programból (KEHOP) származó források elenyésző hányada szolgálja közvetlenül a vizek jó ökológiai állapotának elérését. (Az erre költött pénz jó befektetés: a megfelelő állapotban lévő természeti erőforrások dollármilliárdokat érnek.)

A KEHOP forrásokon kívül más operatív programokból és a vidékfejlesztési programból közvetett módon is van lehetőség a vizek állapotát javító intézkedések végrehajtására. A WWF álláspontja szerint ezek hatékony felhasználásának előfeltétele lenne, hogy a forrásokért felelős intézményeknek megismerjék az iránymutatást adó Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet, és a benne foglalt javaslatokat beépítsék a pályázati feltételek közé. A projektek végrehajtóinak bizonyítaniuk kellene ismereteiket a vizek jó állapotának jellemzőit illetően és el kellene sajátítaniuk a fenntartható vízgazdálkodás alapjait.

„Hazánk saját vízkincse iránti elkötelezettségét az bizonyítaná, ha a projektek végrehajtásával szemben állított feltételeknek a megvalósulását politikai szándék erősítené, és a 2020-ig futó projektek kivitelezésébe a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv javaslatai szervesen beépülnének” – fogalmazott Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programvezetője. „Ezt tovább erősítené, ha Magyarország önálló programot indítana a folyók, hullámterek és vizesélőhelyek állapotának javítására, és erre sok éven át jelentős forrásokat biztosítana a költségvetésből” – tette hozzá.

Több víz kellene, de nincs
Meredeken nő az elkövetkező években a gazdaság vízigénye, de a források egyre csökkennek. Emiatt az ivóvíz ellátás már most is az egyik fő üzleti kockázattá, a társadalom egészét tekintve pedig az egyik fő aggállyá vált.
Pazarolunk

Az egészséges vizes élőhelyek nemcsak a változatos és gazdag élővilág szempontjából, de az ember számára kulcsfontosságú ivóvíz miatt is nélkülözhetetlenek. ugyanis világszerte fenyegető méreteket ölt az ivóvízkészletek apadása. Az ENSZ becslései szerint 2030-ra a természetes vízképződés és a szükséges ivóvíz közötti eltérés akár a 40 százalékot is elérheti, míg 2050-re a jelenlegi 7,3 milliárdról 9,1 milliárdra emelkedő népességszám akár 55 százalékkal is megnövelheti a lakosság vízigényét. Mindez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló vízkészletek felhasználása, kezelése és felosztása kiemelt jelentőségű, amiben igen nagy szerepe van a mezőgazdaságnak, hiszen a vízfelhasználás 70 %-át az agrárium fogyasztja el.

A hazai mezőgazdaság számára nem a víz hiánya, inkább a szélsőséges eloszlású csapadék jelenti a problémát. A globális felmelegedés hatásaként az elmúlt 50 évben jelentősen megnőtt a hőmérsékletingadozás mértéke, ami megnöveli a csapadékszegény időszakok számát és hosszát.

Az 5 millió hektárt meghaladó mezőgazdasági területből azonban csupán 70-80 ezer hektár az öntözött terület nagysága. Pedig a szakszerű öntözéssel elérhető hozamnövekedés még a nagyobb költségráfordítás mellett is hatékonyabbá teszi a növénytermesztést, így tehát gazdasági szempontból is kihasználatlan lehetőség rejlik Magyarország számára az öntözéses mezőgazdaság fejlesztésében. Ezt figyelembe véve kell a hazai öntözést és vízgazdálkodást úgy megoldani, fejleszteni, hogy közben a vízkészletek felhasználása gazdaságosan, fenntartható módon történjen.

Elégtelent kaptunk fenntarthatóságból
Csúfos eredménnyel vizsgázott hazánk fenntarthatóságból az OECD államok között. A friss eredmények szerint Magyarország sereghajtó a fejlett ipari országok táborában, csak Mexikót és Törökországot előzzük meg, komoly hátrányaink vannak az adórendszer, a jogbiztonság és a korrupció terén, de lenne mit behoznunk a megújuló energiaforrások és vízpazarlás területén is.

Véleményvezér

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.
Hatalmas adóemelésre készül Putyin

Hatalmas adóemelésre készül Putyin 

Fogy Moszkva pénze, jön tehát a hadisarc.
A Brexit rajongók azt ígérték, csökkentik a bevándorlást, ehhez képest fordítva történt

A Brexit rajongók azt ígérték, csökkentik a bevándorlást, ehhez képest fordítva történt 

Az Egyesült Királyság gazdasága mindig is a világ egyik legliberálisabb területe volt, úgy akartak szigorítani, hogy ezen az elven nem változtattak. Meg is lett az eredmény.
Háromszoros áron vettük meg a repteret a görögökhöz képest

Háromszoros áron vettük meg a repteret a görögökhöz képest 

Ez a vásárlás nem vonul be a magyar államosítások aranykönyvébe.
Szlovákok indítottak reklámkampányt magyaroknak, hogyha átruccannak a határon mennyivel olcsóbb minden

Szlovákok indítottak reklámkampányt magyaroknak, hogyha átruccannak a határon mennyivel olcsóbb minden 

Ha külföldre megy valaki, el ne felejtsen üres bevásárlószatyrot vinni.
Puccskísérlet a Budapesti Műszaki Egyetemen

Puccskísérlet a Budapesti Műszaki Egyetemen 

A Fidesz, ha elfoglalta Brüsszelt, akkor a Budapesti Műszaki Egyetem következik.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo