Klímablog
A polgármesterek kezelhetik a klímaváltozást
Nem elvont elméletekkel, hanem konkrét, helyi szinten megtervezett és megvalósított lépésekkel tehetnek a települések döntéshozói a klímaváltozás ellen. A jó stratégia még pénzt is hozhat.
Megmutatták a gazdagok, hogy tudnak spórolni, ha muszáj
A fogyasztás centrikus nyugati világ pazarló állampolgára is tud ám spórolni, ha muszáj. Immár négy éve tart az aszály Kaliforniában, tavaly nyáron Jerry Brown kormányzó kötelezővé tette a vízfogyasztás csökkentését.
Na, erre nagyon kéne az uniós pénz
Miközben a kormány éppen azon igyekszik, hogy forrásokat vonjon el a lakossági energiahatékonysági pályázatokra szánt összegből, a magyarok jelentős részének, több millió embernek mindennapi gondot jelent, mivel fűtse az otthonát télen. Sokan visszanyúlnak a nem hatékony vegyes tüzeléshez, ami miatt sokkolóan magas a légszennyezettség.
Zöldebbé teszi a szennyezésünk a Földet
A légkör szén-dioxid-szintjének növekedése zöldebbé változtatja a Földet - állítják a kutatók a Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmányukban. Az adatok szerint a Föld növényekkel borított területének csaknem fele megújhodott három évtized alatt.
Szellemhalászat pusztítja a tengereket
Egyre komolyabb károkat okoz az élővilágnak a szellemhalászat, vagyis a gazdátlanul hagyott halászati hulladék, ami "önállósítja magát".
Alig kezdődött el az év, máris sorra dőltek a melegrekordok
2016 első három hónapja máris felülmúlta a 2015 eleji hőmérsékleteket. Tizenegy hónapja megállás nélkül dőlnek meg a melegrekordok, a tudósok is meglepődtek a felmelegedés mértékén.
Nemzetbiztonsági kockázat az ivóvíz
Több száz amerikai kis- és nagyvárost veszélyeztet hirtelen előálló és komoly vízhiány. A helyzetet immár olyan válságosnak ítélik, hogy az Országos Hírszerzési Igazgatóság Hivatala (DNI) a vízhiányt a terrorizmus mellett az egyik legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette.
Amerika miatt kell sietni a klímaegyezménnyel
Pénteken világpolitikusok írták alá a tavaly decemberben kialkudott globális emissziócsökkentési és klímavédelmi egyezményt. Ám a 2030 utáni vállalások homályba vesznek. Ráadásul az amerikai elnökválasztás is keresztbe tehet a szép céloknak.
Harminc éve szólaltak meg a szirénák
Egy veszélyes kísérlet miatt 1986. április 26-án a levegőbe repült a csernobili atomerőmű négyes blokkja. A harminc évvel ezelőtti katasztrófa nyomait még mindig magukon viselik a környező területek, ezrek szenvednek a sugárzás miatti betegségektől, Kijev mégis a terület újrahasznosításán gondolkozik, Európában és a világban pedig ketyegnek tovább a csernobilihez hasonlító időzített bombák.
Újabb bálnák pusztultak el a szemetünkkel a gyomrukban
Az év eleje óta 30 nagy ámbrás cet pusztult el Európa-szerte a mi szemetünk miatt. Amit az utcán eldobunk, a folyókban, majd a tengerekben köt ki. A vízi élővilág pedig elfogyasztja.
Mostantól a Nagy Testvér figyeli az erdőirtókat
Az illegális erdőirtásban utazó maffiózók dollármilliókat keresnek Dél-Amerikában. A Google által kifejlesztett valós idejű műholdas megfigyelőrendszer ellehetetlenítené üzelmeiket. Persze algoritmusok is részt vesznek a munkában.
Széntüzelésről zöld energiás innovációra kapcsol Ausztrália
Ausztrália sokáig a szénbányászat fellegváraként szerepelt az ökológiai témájú hiradásokban. Malcolm Turnbull kormánya azonban végre rászánta magát az ország zöldítésére: 761 millió dolláros alapot hoznak létre megújuló energiák támogatására.
Az ígéret most már nem elég
Ünnepélyes keretek között írták alá a Párizsi Klímaegyezményt New York-ban. A 170 ország- és kormányfő jelenlétében szentesített megállapodás ugyan fontos lépés a klímavédelemben, ám a sok hangzatos ígéret még kevés ahhoz, hogy megmentsük a bolygót. Mi sem járunk élen a klímavédelemben, a magyar kormányzat magasról tesz a környezetünk állapotára.
Lusták vagyunk a szelektív hulladékhoz
Noha a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége a hazai lakosság 96%-a számára elérhető, mégis a magyarok 46%-a semmilyen formában nem gyűjti szelektíven a tejes és gyümölcsleves italos kartondobozokat. Ráadásul még azok körében is minden harmadik italos kartondoboz a kommunális szemétbe kerül, akik szelektíven gyűjtik az otthon keletkezett hulladékot, derült ki az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) által készített, országos reprezentatív felmérésből.
Óriási kihívások előtt állunk
Világszerte több mint 125 országban ma ünneplik a Föld Napját, amikor akciókkal, programokkal hívják fel a lakosság figyelmét, hogy takarékoskodjunk jobban bolygónk erőforrásaival. Komoly problémákkal kell szembenéznünk az elkövetkező évtizedben. Az éghajlatváltozás már itt van a nyakunkon, miközben esztelenül pazaroljuk bolygónk erőforrásait.
Bátaszéki tölgy lett az Év Európai Fája
2013 után ismét magyar fa lett az Európai Év Fája verseny győztese. Februárban több mint kétszázezren szavaztak Európa szerte a nemzetközi Év Fája versenyben, ebből a bátaszéki molyhos tölgy összesen 72 653 ezer szavazatot szerzett. A második helyet egy csehországi ezeréves hársfa nyerte el, a harmadik a Bušáca - Zabudišová körtefája lett Szlovákiából.
„Engedjétek szörfözni az embereimet!”
Egy „őrült szörfös” találta ki és tette világhírűvé a világ legzöldebb túraruhamárkáját. A Patagonia története bizonyítja, hogy az elvekben való magabiztos hit sikerre vihet egy vállalkozást. Még akkor is, ha a cég – elsőként a világon – egész oldalas hirdetésben üzeni a vásárlóinak, ne vásároljanak, az alkalmazottak pedig akkor mennek szörfözni, ha akarnak.
Pénteken hatályba léphet a párizsi klímaegyezmény
Pénteken már hatályba is léphet a tavaly decemberben elfogadott párizsi klímaegyezmény, ha a New Yorkban tartandó ünnepélyes ceremónián legalább 55 olyan ország aláírja a dokumentumot, amelyek a globális kibocsátás minimum 55 százalékáért felelnek.
Joghurt hulladékból
Sok szó esik arról, hogy mennyi étel válik hulladékká - amiknek tulajdonképpen semmi baja, teljesen fogyaszthatók lennének. Egy cég most ilyeneket használt fel joghurtjai ízesítésére. Finom és fenntartható.
Túl korai, és túl meleg a tavasz
Hamarabb is jött és a szokásosnál melegebb is a tavaszi időjárás a világ legnagyobb szigetén, Grönlandon, ahol már most megkezdődött a jégpáncél olvadása: több mint egy hónappal korábban a kelleténél.
40 millió dollárnyi aranyat szed ki a megunt telefonokból az Apple
Nagy biznisz az infokommunikációs készülékek begyűjtése és alapanyagaik újrahasznosítása. Főleg hogy a hi-tech szektor szereplői mindig új modellek vásárlására bírják rá a vásárlót - és ezzel az előző típusok eldobására. Az Apple évente 40 millió dollár értékű fémre tesz szert újrahasznosítással.
Elektromosra vágynak a magyarok
Már tíz éven belül többségben lehetnének az elektromos autók a magyar utakon a Forensis autóklub felmérése alapján. Az autósok jelentős része ugyanis legszívesebben már most is elektromos autót venne – de még drágállja és inkább kivár.
Mintha ötezer családot lekapcsoltak volna
Összesen 3600 megawattóra megújuló energiával gazdagították az országot, és évi 3500 tonna szén-dioxidtól mentesítették a környezetet azok a hazai önkormányzatok, akik az Energiaklub 2015/2016-os, fenntartató települési versenyein szerepeltek. Ez hatásában olyan, mintha 5000 háztartás egy éven át nem használna áramot.
Zacskóstoppot hirdetett Párizs
Júliustól tilos az egyszer használatos műanyag zacskók forgalmazása a francia kereskedelemben. Elégedettek lehetnek a környezetvédők, akik évek óta az újrahasznosítható zacskókért és a komposztálható csomagolásokért küzdenek.
Az "elviteles szindróma" - fenntarthatónak mondják, de nem az
A vezető világmárkává fejlődött kávéházláncok elképesztően nyereséges vállalkozások. Úgy próbálnak az ökotudatos fogyasztók kedvében járni, hogy elvitelre szánt poharaikat újrahasznosíthatónak tüntetik fel, pedig sok helyen erről szó sincs. Pedig lenne rá megoldás.
Félsiker a káros pálmaolaj adóztatásának terve
Esőerdőket irtanak ki Ázsiában, hogy helyet csináljanak az olajpálma-ültetvényeknek. Ez okolható többek között az orangutánok rettenetes helyzetéért. Olcsóbb, mint más növényi olajok, ezért nyomják az élelmiszeripari és kozmetikai cégek mindenféle termékbe. Gyakran úgy, hogy fel sem tüntetik a címkéken, mindössze növényi olajnak titulálják. A világ legnépszerűbb mogyorókréme például 20%-ban ebből áll.
Túlélhetik a tigrisek?
Hosszú évek óta először nőtt a világon a szabadon élő tigrisek száma. A jelenleg becsült 3890 példány jelentős elmozdulást jelent a 2010-ben becsült 3200-tól. Száz évvel ezelőtt még százezer tigris járta az erdőket.
Kevesebb élelmiszerhulladék = kisebb felmelegedés
Az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait. Világszerte az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer harmada a kukában végzi – pedig nem kellene hogy így legyen.
Nálunk elmarad a zöldforradalom?
Legfeljebb a jelszavakban jelenik meg a klímaváltozás elleni harc a magyar város-, illetve lakáspolitikában, a konkrét intézkedésekben megfeledkeznek róla. Bár az előttünk álló lakásépítési fellendülés történelmi lehetőség lenne a klímatudatos építés elterjesztésére, egyelőre épp elszalasztani látszunk azt. Pedig a klímaváltozás okozta hőhullámok idővel egyre több halálesettel járnak majd.
Klímaváltozás: a felhőkkel lesz a baj
A klímaváltozásra vonatkozó eddigi előrejelzések jelentősen alábecsülték a felhők szerepét, ami azt jelenti, hogy a jövőben várható melegedés jóval súlyosabb lehet az eddig feltételezettnél - figyelmeztetnek a szakemberek egy új tanulmányban.
Emberi hamvakból növesztenek erdőt
Egy amerikai cég urna helyett cserepes növények talajába szórja hamvainkat, hogy halálunkban is hasznára váljunk a bioszférának. A vállalkozás célja, hogy a temetők erdőkké változzanak.
Földárverések: kisemmizték a helyi gazdákat?
A Greenpeace szerint bebizonyosodott, hogy a 2015 őszén indított földárverések ténylegesen veszélyeztetik a magyar vidék jövőjét, az ott élő emberek megélhetését; megfosztják a kis- és családi gazdálkodókat a földhöz jutás valódi esélyétől; és tovább rontják az ökológiai gazdálkodás amúgy is kritikus helyzetét. A ma bemutatott Ángyán-jelentés véleményük szerint tényekkel támasztotta alá, miként lettek a földárverések igazi vesztesei Fejér megyében a helyi kis- és családi gazdálkodók.
Milliókat tartanak el, mégis irtjuk őket
A Földön található természeti világörökségi helyszínek közel felét veszélyeztetik különböző beruházások és ipari tevékenységek a WWF tanulmánya szerint. Pedig ezek a területek nélkülözhetetlenek az emberek és a környezet számára, mégis itt folyik világszerte olaj és gáz kitermelés, bányászat, vagy illegális fakitermelés.
Korallszigetet tarolt le a Microsoft-alapító
Paul G. Allen, a Microsoft társalapítójának jachtja ott táncolt a hullámokon, ahol nem kellett volna. A Kajmán-szigetek értékes korallszigete látta kárát. Beperelték.
Új betegségek fenyegetnek a globalizáció miatt
Invazív hangyák, amelyek megdézsmálják haszonnövényeinket vagy az olajfát támadó alattomos betegség, amitől elszáradnak a levelei és elsorvadnak az ágai – két példa arra, milyen növényegészségügyi veszélyek terjednek manapság, a globalizációtól hajtva egyre gyorsabban.
Még a széndioxid sem szemét!
Forradalmi áttörést jelent az üvegházgázok ártalmatlanításában és eltüntetésében az a technológia, melyet a 32 éves Emily Cole fejlesztett ki Amerikában. A káros anyagot olyan gázokká alakítja, melyeket felhasználhatunk a termékelőállítás során.
Veszélyben a legértékesebb erdeink
Aggasztó hírek érkeznek a legértékesebb erdeinkből: a környezetünk szempontjából kulcsfontosságú 120 évnél idősebb erdők harmada semmiféle védelem alatt nem áll. De ha állna, sem lenne minden rendben: még a védett státusz sem jelent biztonságot számukra a fakitermeléstől.
Nagy mogulok happolják el a termőföldeket
A világon mindenütt külföldi nagybefektetők kezében összpontosul egyre több termőföld. Európában éppúgy, mint a harmadik világban. A jelenséget elemző Landgrabbing című filmet a Thessaloniki Dokumentumfilmfesztiválon néztük meg.
Jönnek az állami napelemparkok?
Körülbelül tíz, átlagosan 4 MW teljesítményű állami napelempark építését fontolgatja a kormány – értesült az NRGreport. Ezzel jelentősen nőne a hazai beépített napelem-kapacitás, ám Magyarország lemaradása annyira jelentős az európai átlaghoz képest, hogy a projekt, ha valóban meg is valósul, még mindig csak az első lépést jelenthetné a felzárkózáshoz.
Egészségünket tüzelné el a kormány?
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több lignitbánya megnyitását tervezik. A WWF Magyarország környezetvédelmi felméréséből ijesztő adatok kerültek napvilágra a lignit és szénbányászat és tüzelés környezeti, egészségügyi hatásairól.
Világsiker a szeméten játszó zenekar
A szeméttelepi guberálók nyomornegyedében gondolt egy nagyot egy zenetanár és a hulladékból hangszereket kezdett készíttetni egy helyi lakossal. A környékbeli gyerekekből szimfonikus zenekart verbuvált - showjuk hetedhét országra szóló siker lett. A sikertörténetet bemutató Landfillharmonicot a Thessaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk.
Nemzetközi bűn lehet a környezetpusztítás
A Föld ügyvédjének tartja magát Polly Higgins skót jogász, aki a népirtás, vagyis genocide mellé a környezetirtást, vagyis az ecocide-ot is fel szeretné vetetni az ENSZ által elismert nemzetközi bűncselekménykategóriák közé. A Higginsről szóló portréfilmet a Thessaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk.
Terroristaként kezelik az állatvédőt
Ha több ezer, a bundájáért levágásra ítélt menyétet szabadít ki valaki egy farmról, akkor nemcsak tolvaj lesz, hanem terrorista is. Ez a tanulsága egy új bírósági ítéletnek Amerikában.
Egyre nagyobb a baj az óceánokban
Ha a tenger tovább savasodik és a mészhéjú élőlények nem képesek vázat alkotni maguknak, felborul a tengeri élővilág tápláléklánca. Csak az üvegházgáz-emisszió radikális visszafogásával menthetők meg a világ korallszigetei. Fogy az idő.
Arcul csapta az olajmultit a tőzsdefelügyelet
Nem feltétlenül elégségesek az Exxon Mobil azon közlései, amik üzleti tevékenysége klímaváltozásból eredő kockázatairól szólnak. Az amerikai tőzsdefelügyelet arra kötelezte a céget, hogy szavaztassa meg részvényeseivel, szükségük van-e részletesebb ismertetésre. A vállalat vezetése erre önmagától nem volt hajlandó.
Nem segít, ha feláldozzuk a sarkvidéket
Az ötlet első hangzásra nem is rossz: árasszuk el a déli sarkvidék lakatlan területeit, hogy megmentsük a sűrűn lakott parti övezeteket a tengerszint-emelkedéstől. Csakhogy a valóságban a projekt nem használna és többe is kerülne, mintha helyben védekeznénk a klímaváltozás káros hatásai ellen.
Öt ország önti a műanyagot a tengerbe
Öt állam van, amely több műanyaghulladékot dönt a tengerekbe, mint a világ összes többi országa. Mind az öt ország Ázsiában van, ahol a szemetelést tiltó törvények és szankciók nem elég szigorúak.
Milliók biztonságát fenyegeti a klímaváltozás
A klímaváltozás miatt milliókat fenyeget, hogy nem jutnak elegendő ivóvízhez, a megváltozott éghajlati viszonyok között pedig új fertőző betegségek terjedésétől kell tartani – áll az ENSZ legfrissebb jelentésében.