Klímablog
A klímaváltozás pénzügyi kockázatait számolja a világ legnagyobb alapja
4600 milliárd dollárjával a világ legnagyobb alapja a BlackRock Inc, mely 13 000 alkalmazottat foglalkoztat. Az alap klimatológusokkal szövetkezik, hogy számosítsa az éghajlatváltozásból eredő kockázatokat.
Diétázzunk magunk és a Föld védelmében!
Nem csak magunk, de bolygónk miatt sem mindegy, mit eszünk. Több mint 80 országban érhetők el táplálkozási jó tanácsok, ajánlások, többek között Magyarországon is.
A méreg nem tesz különbséget
Rohamosan nő a rovarirtó szerek használata Európában, miközben ezek a szerek pusztító hatással vannak a természetes állatvilágra, többek között a fecskék és seregélyek pusztulása is a rovásukra írható.
Mi már hivatalból védjük a klímát
Ratifikálta a magyar Országgyűlés a párizsi klímacsúcson született megállapodást, így jövőre már hivatalosan is védjük a klímát. A szavak mögül azonban egyelőre hiányoznak a tettek: Magyarországnak komoly lemaradása van a klímavédelemben.
Világnapot kaphatnak a méhek
A méhek pótolhatatlan szereplői a mezőgazdasági rendszereknek és mutatói környezetünk állapotának: ugyanakkor számos veszély fenyegeti őket – ezért a FAO támogatja, hogy május 20-át nyilvánítsák a méhek világnapjává.
Ötvenmilliárdból lehet erdőt ültetni
Kétéves pályázat indult erdőtelepítésre, ötvenmilliárdos keretösszeggel. A támogatásra először július 20. és augusztus 15. között lehet pályázni.
Milliókat űz el az otthonából a klímaváltozás
Több tízmilliós vándorlást fog elindítani a klímaváltozás még ebben az évszázadban. A 2050-es évekre Észak-Afrika és a Közel-Kelet jelentős része válhat alkalmatlanná az emberi életre. A termőtalaj kiszáradása a térségben már megkezdődött, ami összefügghet a szíriai konfliktussal is.
Evés közben is védhetjük a bolygót
Nem csak magunk, de bolygónk miatt sem mindegy, mit eszünk. Mégis csupán néhány országban adtak ki olyan táplálkozási ajánlásokat, melyek a megfelelő étkezés szempontjait egyesítik a környezeti fenntarthatóságéval.
Itt a masina, ami ivóvizet, energiát és internetet ad
Az afrikai szegények minden infrastrukturális gondját megoldja egy olasz startup gépe. A szerkezet napi 5000 liter ivóvizet tud előállítani, napenergiát használ és még wifit is szór.
Meg lehetne menteni a Nagy-Korallzátonyt
Évi egymilliárd dollár ráfordítással 2025-re az ausztrál Nagy-korallzátony megkapná az utolsó esélyt a túlélésre - vélik szakemberek. Ennyi pénzből sikerülne annyira visszaszorítani a térségben a vízszennyezést, hogy a zátonynak esélye legyen a klímaváltozás hatásainak legyőzésére.
Trump felrúgná a klímaegyezményt
Donald Trump a Reutersnek adott interjújában dobta el a zöldeknek szánt bombát: ha megválasztják, újratárgyalná az USA vállalásait a globális klímaegyezményben.
Új nemzeti parkot kapnak a tigrisek
Nemzeti park kialakítását tervezik Kína északkeleti tartományaiban, hogy növeljék a szibériai tigrisek és az amuri leopárdok élőhelyét. A szakértői tervek és az előterjesztés Csilin és Hejlungcsiang tartomány kormányzata elé kerülnek, de a megvalósításhoz a központi kormány jóváhagyására is szükség lesz.
Már talpon maradni is eredmény
Az energiahatékonysági szektor vállalkozásai hiányolják az energiahatékonyság ösztönzésére irányuló kormányzati elkötelezettséget – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet legfrissebb felméréséből. Legnagyobb problémának a bizonytalan gazdasági és változó jogszabályi környezetet, a kereslet- és munkaerőhiányt látják.
A repülőjegyben fizetjük meg a légszennyezést?
A párizsi Klímacsúcson elfogadott klímaegyezménynek nem volt része a légi közlekedés. A szektor képviselői olyan globális megállapodást kidolgozására ültek össze a napokban, mely 2020-tól karbonsemleges növekedési pályára állítaná az iparág szereplőit: kvótavásárlással "adóznák le" légszennyezésüket, ami persze pluszkiadást jelent. A kérdés, hogy áthárítják-e az utasokra?
Víz alá kerülhet New York
Az évszázad végére kétszerese lehet a tengerszint emelkedése annak, amit az ENSZ klimatológiai szervezete eddig becsült. Hullámok alá kerülhet Boston, Hongkong, Sydney, Velence, New York, London és Sanghaj.
Hogyan lehetne fenntartható a gyapottermesztés?
Milyen környezeti, technológiai kihívások előtt áll a pamutipar napjainkban? Hogyan lehet átállni a fenntarthatóbb termelési módszerekre a Föld legfontosabb gyapottermő vidékein? Többek között ezeket kutatja új dokumentumfilmjében a NatGeo, amely a C&A divatmárkával együttműködésben készült.
A hőség elől menekül a holnap migránsa
A Közel-Keleten 2050-re már esténként sem fog 30 Celsius fok alá süllyedni a levegő hőmérséklete friss tudományos prognózisok szerint. És ez még csak a legóvatosabb becslés. Felforr a planétánk.
Szennyezett levegőt szívnak a városiak
A városlakók több mint 80 százaléka egészségre veszélyes szintű légszennyezettségben él, a szegény és közepesen fejlett országokban a százezer lakosnál nagyobb városok 98 százalékában nagyon magas a légszennyezettség, amely évente több mint hárommillió ember halálát okozza világszerte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb adatai szerint.
Még nyerhetünk is a Volkswagen-botránnyal
A szigorodó kibocsátási szabályok felnyomják a dízelautók árát, így kedvezőbb alternatívává válnak a még mindig borsos árú hibrid autók. A gyártók is dolgoznak a zöld tömegterméken, van, ahol pedig az állam segít, hogy mielőbb megtörténjen az áttörés.
Törvény védheti majd a fákat
Szabó Marcel zöldombudsman országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be egy országos faültetési és favédelmi program parlamenti elfogadása érdekében. Ha elfogadják a törvényt, tíz év alatt egymillió fával gazdagodhat az ország.
Öt szigetet nyelt el a tenger - eddig
A Csendes-óceán déli részén elterülő Salamon-szigetek öt tagja tűnt el eddig a globális tengerszint-emelkedés következtében, és a térség további hat szigetén végez súlyos pusztításokat a tengervíz - figyelmeztettek ausztrál kutatók.
Végveszélyben kedves növényeink ötöde
A klímaváltozás, élőhelyük elvesztése, betegségek és invazív fajok elszaporodása miatt az ismert növényfajok ötödét kipusztulás fenyegeti egy, a globális növényvilágról készült brit felmérés szerint.
Megmenekült egyetlen természeti világörökségünk
Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjainak hazánkra eső része tavaly került veszélybe, amikor közvetlen közelében, azaz a védőterületén jelentették be egy külszíni lignitbánya tervét. Májustól azonban a helyszínt védett természeti területté nyilvánították, ami hosszú távon biztosíthatja a természeti értékek védelmét a helyi közösségek számára.
Sétára kell cserélni a vasárnapi kocsikázást
Május 8-átol kezdődően a vasárnapok egy kicsit kevésbé lesznek szmogosak Párizsban. Legalábbis időnként. A város vezetése ugyanis a Champs Elysées-ről és kilenc másik útról kitiltja havi egy vasárnapra az autókat. Ez a "Párizs levegőhöz jut" kampány következő lépése.
Az állások háromnegyede a víztől függ
Hajlamosak vagyunk az ivóvízre, mint fizikai létszükségletre gondolni, de a gazdaságnak is alapeleme. Ahol nincs víz, ott munkalehetőség sincs. Ahol gyakori a vízhiány, onnan az üzletek és a vállalkozások is menekülnek.
Úszó atomerőműveket építene Kína
Úszó atomerőművekből látná el elektromos energiával a távoli tengeri területeken lévő létesítményeit Kína, így a dél-kínai-tengeri építkezéseket is - jelentette pénteken az angol nyelvű, Global Times című kínai lap.
Fogynak a magyar madarak
A modern mezőgazdaság pusztítja a magyar madárállományt: ez világosan kiderül egy friss kutatásból, amely szerint a szántóföldi fajok állománya csökkent, míg az erdőkben élő madarak száma emelkedett.
Emma Watson PET-palackot viselt a vörös szőnyegen
A Met Gála az év legfontosabb divateseménye a szakértők szerint. Ezen az estélyen Emma Watson egy Calvin Klein ruhát viselt - ebben még nem lenne semmi meglepő. Abban viszont annál inkább, hogy az első centi anyagtól az utolsó cipzárig környezetbarát az estélyi!
Több mint félmillió áldozatot szed a klímaváltozás
A következő évtizedekben több mint félmillió áldozatra számíthatunk és a nem bankok által birtokolt vagyontárgyaknak akár 17%-át is tönkre teheti a klímaváltozás.
Drónokkal a klímaváltozás ellen
A klímaváltozás egyre erősödő jelenségeivel (áradások, tájfun) való harcban a Fülöp-szigetek kormánya az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) újszerű megoldáshoz nyúlt: pilóta nélküli légi járművek, drónok segítségével mérik fel azon mezőgazdasági területeket, amelyek a leginkább ki vannak téve a természeti katasztrófáknak.
A polgármesterek kezelhetik a klímaváltozást
Nem elvont elméletekkel, hanem konkrét, helyi szinten megtervezett és megvalósított lépésekkel tehetnek a települések döntéshozói a klímaváltozás ellen. A jó stratégia még pénzt is hozhat.
Megmutatták a gazdagok, hogy tudnak spórolni, ha muszáj
A fogyasztás centrikus nyugati világ pazarló állampolgára is tud ám spórolni, ha muszáj. Immár négy éve tart az aszály Kaliforniában, tavaly nyáron Jerry Brown kormányzó kötelezővé tette a vízfogyasztás csökkentését.
Na, erre nagyon kéne az uniós pénz
Miközben a kormány éppen azon igyekszik, hogy forrásokat vonjon el a lakossági energiahatékonysági pályázatokra szánt összegből, a magyarok jelentős részének, több millió embernek mindennapi gondot jelent, mivel fűtse az otthonát télen. Sokan visszanyúlnak a nem hatékony vegyes tüzeléshez, ami miatt sokkolóan magas a légszennyezettség.
Zöldebbé teszi a szennyezésünk a Földet
A légkör szén-dioxid-szintjének növekedése zöldebbé változtatja a Földet - állítják a kutatók a Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmányukban. Az adatok szerint a Föld növényekkel borított területének csaknem fele megújhodott három évtized alatt.
Szellemhalászat pusztítja a tengereket
Egyre komolyabb károkat okoz az élővilágnak a szellemhalászat, vagyis a gazdátlanul hagyott halászati hulladék, ami "önállósítja magát".
Alig kezdődött el az év, máris sorra dőltek a melegrekordok
2016 első három hónapja máris felülmúlta a 2015 eleji hőmérsékleteket. Tizenegy hónapja megállás nélkül dőlnek meg a melegrekordok, a tudósok is meglepődtek a felmelegedés mértékén.
Nemzetbiztonsági kockázat az ivóvíz
Több száz amerikai kis- és nagyvárost veszélyeztet hirtelen előálló és komoly vízhiány. A helyzetet immár olyan válságosnak ítélik, hogy az Országos Hírszerzési Igazgatóság Hivatala (DNI) a vízhiányt a terrorizmus mellett az egyik legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette.
Amerika miatt kell sietni a klímaegyezménnyel
Pénteken világpolitikusok írták alá a tavaly decemberben kialkudott globális emissziócsökkentési és klímavédelmi egyezményt. Ám a 2030 utáni vállalások homályba vesznek. Ráadásul az amerikai elnökválasztás is keresztbe tehet a szép céloknak.
Harminc éve szólaltak meg a szirénák
Egy veszélyes kísérlet miatt 1986. április 26-án a levegőbe repült a csernobili atomerőmű négyes blokkja. A harminc évvel ezelőtti katasztrófa nyomait még mindig magukon viselik a környező területek, ezrek szenvednek a sugárzás miatti betegségektől, Kijev mégis a terület újrahasznosításán gondolkozik, Európában és a világban pedig ketyegnek tovább a csernobilihez hasonlító időzített bombák.
Újabb bálnák pusztultak el a szemetünkkel a gyomrukban
Az év eleje óta 30 nagy ámbrás cet pusztult el Európa-szerte a mi szemetünk miatt. Amit az utcán eldobunk, a folyókban, majd a tengerekben köt ki. A vízi élővilág pedig elfogyasztja.
Mostantól a Nagy Testvér figyeli az erdőirtókat
Az illegális erdőirtásban utazó maffiózók dollármilliókat keresnek Dél-Amerikában. A Google által kifejlesztett valós idejű műholdas megfigyelőrendszer ellehetetlenítené üzelmeiket. Persze algoritmusok is részt vesznek a munkában.
Széntüzelésről zöld energiás innovációra kapcsol Ausztrália
Ausztrália sokáig a szénbányászat fellegváraként szerepelt az ökológiai témájú hiradásokban. Malcolm Turnbull kormánya azonban végre rászánta magát az ország zöldítésére: 761 millió dolláros alapot hoznak létre megújuló energiák támogatására.
Az ígéret most már nem elég
Ünnepélyes keretek között írták alá a Párizsi Klímaegyezményt New York-ban. A 170 ország- és kormányfő jelenlétében szentesített megállapodás ugyan fontos lépés a klímavédelemben, ám a sok hangzatos ígéret még kevés ahhoz, hogy megmentsük a bolygót. Mi sem járunk élen a klímavédelemben, a magyar kormányzat magasról tesz a környezetünk állapotára.
Lusták vagyunk a szelektív hulladékhoz
Noha a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége a hazai lakosság 96%-a számára elérhető, mégis a magyarok 46%-a semmilyen formában nem gyűjti szelektíven a tejes és gyümölcsleves italos kartondobozokat. Ráadásul még azok körében is minden harmadik italos kartondoboz a kommunális szemétbe kerül, akik szelektíven gyűjtik az otthon keletkezett hulladékot, derült ki az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) által készített, országos reprezentatív felmérésből.
Óriási kihívások előtt állunk
Világszerte több mint 125 országban ma ünneplik a Föld Napját, amikor akciókkal, programokkal hívják fel a lakosság figyelmét, hogy takarékoskodjunk jobban bolygónk erőforrásaival. Komoly problémákkal kell szembenéznünk az elkövetkező évtizedben. Az éghajlatváltozás már itt van a nyakunkon, miközben esztelenül pazaroljuk bolygónk erőforrásait.
Bátaszéki tölgy lett az Év Európai Fája
2013 után ismét magyar fa lett az Európai Év Fája verseny győztese. Februárban több mint kétszázezren szavaztak Európa szerte a nemzetközi Év Fája versenyben, ebből a bátaszéki molyhos tölgy összesen 72 653 ezer szavazatot szerzett. A második helyet egy csehországi ezeréves hársfa nyerte el, a harmadik a Bušáca - Zabudišová körtefája lett Szlovákiából.
„Engedjétek szörfözni az embereimet!”
Egy „őrült szörfös” találta ki és tette világhírűvé a világ legzöldebb túraruhamárkáját. A Patagonia története bizonyítja, hogy az elvekben való magabiztos hit sikerre vihet egy vállalkozást. Még akkor is, ha a cég – elsőként a világon – egész oldalas hirdetésben üzeni a vásárlóinak, ne vásároljanak, az alkalmazottak pedig akkor mennek szörfözni, ha akarnak.
Pénteken hatályba léphet a párizsi klímaegyezmény
Pénteken már hatályba is léphet a tavaly decemberben elfogadott párizsi klímaegyezmény, ha a New Yorkban tartandó ünnepélyes ceremónián legalább 55 olyan ország aláírja a dokumentumot, amelyek a globális kibocsátás minimum 55 százalékáért felelnek.