Amerikában törvény követeli meg, hogy az üzemanyagokban bizonyos hányad megújuló forrásokból (tehát növényekből) eredjen: nem is arányról, mint inkább mennyiségről van szó. 2022-ig 36 milliárd gallon etanolt kell a fosszilis üzemanyagokba keverni évente. A határozatot 2005-ben fogadta el a törvényhozás (The Renewable Fuel Standard). Ahogy készül az elnökségre, Hillary Clinton háttérstábja már gőzerővel vizsgál minden politikai és gazdasági kérdést, hogy amikor megválasztják, ne érje felkészületlenül semmilyen téma – sőt már a kampányolás során is tudjon beszélni arról, milyen törvénymódosításokat szeretne látni elnökként.
Clinton stábja a California Air Resources Boardhoz fordult (CARB), hogy megvitassa, vajon a Kaliforniában bevezetett piaci alapú szabályozás – tehát a nem normatívan előírt etanolkeverés – sikeresen csökkentette-e a tagállam olajimport-függőségét. Az előző elnökválasztásokon ugyanis elsősorban azzal korteskedtek az etanol mellett az elnökjelöltek, hogy azzal csökkentheti az USA függését a Közel-Kelettől.
A Reuters hírügynökség szerint a CARB-vel folytatott diskurzus – mely Mary Nichols, a CARB vezetője és Clinton tanácsadói között történt a napokban – a legvilágosabb jele annak, hogy Clinton valószínűleg változtatni fog az etanol-előírásokon, ami ronthatja megválasztásának esélyeit a Corn Beltben, vagyis az Egyesült Államok nagy kukoricatermelő tagállamaiban. Mary Nichols azt tanácsolta Clinton konzultánsainak, hogy a választói elégedetlenséget elkerülendő, érdemesebb lenne inkább más emissziócsökkentő politikát folytatniuk. Azt javasolta nekik, hogy támogassák az elektromos autók elterjesztését, és koncentráljanak a széntüzelésű erőművek leállítására, illetve korszerűsítésére. Nichols több részletet nem árult el a beszélgetésről.
A zöldek környezeti okokból ellenzik a kötelező etanolarányt (és szimpla állami támogatásnak érzik azt, az etanolnövény-termelők felé), az éhezés ellen küzdő aktivisták azért nem szeretik, mert szerintük kivonja az élelmiszernövényeket a piacról, s a kisebb kínálat növeli az élelmiszerárakat, az olajipari szereplők pedig azért utálják, mert konkurenciát jelent nekik. A kaliforniai rendszer a következőképp néz ki: 2007-ben fogadták el a klímavédelmi csomag részeként, és 2020-ig 10 százalékos emisszió-csökkentést ír elő a közlekedési szektorban. Hogy ez milyen módon valósítják meg az érintett vállalatok, azt már rájuk bízza a törvény. (Ez elvileg lehet etanol bekeverése is a hagyományos üzemanyagba.)
A törvény azért vívta ki az etanolgyártók haragját, mert ha az USA közepén lévő kukoricatermelő államokból Kaliforniába szállítják az etanolt (üzemanyag-szállító teherautókkal), azzal már nő a termék az ökolábnyoma, tehát a törvény értelmében semmilyen kaliforniai cég nem akar ilyet rendelni. Clinton egy iowai újságnak májusban kifejtette, hogy megőrizné szövetségi szintű etanolszabályozást, de szerinte az módosításra, javításra szorul. Trump ezzel szemben – eddig megnyilatkozásai tanúsága szerint – érintetlenül hagyná a rendeletet.