Miért csípik a kormány szemét a szélerőművek?

A kormányzat nem támogatja új szélerőművek megépítését Magyarországon – ez derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Narancsnak adott válaszából. Utánajártunk, miért csípik a kormány szemét a szélerőművek, miközben más országokban a napenergiával egyetemben óriási összegeket fordítanak a megújuló energiaforrások kiépítésére.

Kép: Pixabay

„Egyelőre nem látjuk pontosan, hogy a gyakorlatban milyen valós változásokkal jár majd a javasolt módosítás” – mondta a Piac & Profitnak Fülöp Orsolya az Energiaklub szakmai igazgatója annak kapcsán, hogy Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter módosító indítvány nyújtott be a villamosenergia-törvényhez. Eszerint a Parlament felhatalmazná az MKEH-t, hogy megállapítsa, mennyi szélerőmű építésére adhatnak ki engedélyt. A törvényjavaslat kimondja, hogy szélerőmű világörökségi és természetvédelmi területen nem építhető. Más területeken a kormány akkor engedélyezhet - nem háztartási - szélerőműveket, ha az nem veszélyezteti a villamosenergia-rendszer teljesítményét, egyensúlyát. A törvényjavaslat indoklása utal arra is, hogy a szélerőművek létesítésénél figyelmemmel kell lenni táji értékekre, területekre.

„Magától értetődik, hogy természetvédelmi területeken ne épülhessenek erőművek – de nem csak szél-, hanem egyéb erőművek sem, sőt lehetőleg hipermarketek se. Vagyis nem látjuk indokoltnak kifejezetten csak a szélerőművek vonatkozásában kihangsúlyozni ezt a szempontot” – hangsúlyozta kérdésünkre Fülöp Orsolya, aki szerint a Vértesi Erőmű éppúgy tájidegen, mint egy szélerőmű vagy akár egy villanypózna. Ezt alátámasztja az is, - mint azt a Piac & Profit is megírta, - hogy a kormányzatot különösebben nem zavarta, hogy egy külszíni fejtésű lignitbánya gondolatával kacérkodjon az egyetlen természeti világörökségi listán szereplő tájértékünk, az Aggteleki-karszt közvetlen közelében. Ráadásul, miközben a biomassza, geotermikus és napenergia beruházások beindultak az Európai Unió által nyújtott támogatásoknak köszönhetően, nincs magyarázat arra, hogy miért éppen a szélerőművek „csípik” ennyire a kormány szemét – ha csak azért nem, mert erre a célra nincsenek külön uniós pénzek. (Az Európai Unió éppen a szélerőművek anyagi támogatásának visszavágására készül.)

Nem, nem, és nem!

Márpedig ezzel kapcsolatban elég egyértelműen fogalmazott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Magyar Narancs legutóbbi számában, ahol egyértelműen kijelentették, hogy "nem tartják indokoltnak" új szélerőművek létesítését. Bár világszerte szaporodnak a szélerőművek, Magyarországon 2006 óta nem adtak ki újabb engedélyeket, és az NFM szerint ez így is marad a következő évtizedekben. Ez az irányváltás már csak azért is érthetetlen, mert a kormány által is elfogadott Megújuló Energia cselekvési terv a jelenlegi 330 megawattos kapacitást 2020-ig 750 megawattra emelné.

Már most készülni kell a zöld forradalomra
Évek óta várják a hazai megújuló energiatermelésben érdekelt vállalkozások az új támogatási rendszer, a METÁR bevezetését. A jó hír, hogy ez hamarosan megtörténik, a rossz, hogy még sok nyitott kérdés van ezzel kapcsolatban – hívták fel a figyelmet a szakemberek a Piac & Profit által szervezett konferencián.
Fülöp Orsolya szerint tény, a szélerőművekkel termelt villamos energia termelése nehezebben tervezhető, szabályozható, mint egy gáz vagy akár biomassza erőműé. „A szélnek nem lehet azt mondani, hogy éppen akkor fújjon, amikor szükségünk lenne a villamos áramra” – mondta. A magyar villamosenergia rendszert irányító MAVIR-nak kell kezelnie a termelés egyenetlenségéből fakadó feszültségeket. Viszont ennek a kihívásnak, főként, ha tovább növeljük a szélenergia részarányát a magyar energiamixben, csak fejlesztésekkel lehet megfelelni. A jövő egyértelműen a megújuló energiaforrások további feljövetelét hozza, ha erre nem készül fel a magyar villamos energia irányítási rendszer, akkor komoly bajok elé nézünk” – mondta.

Szóval nem nagyon lesz új szélerőmű még egy darabig. Pedig igény volna rá. Ugyan az igaz, hogy 2006-ban engedélyezték utoljára szélturbinák telepítését Magyarországon, de 2010-ben is volt egy erre kiírt tender, de a hivatalba lépő Orbán-kormány végül visszavonta a kiírást. Akkor a kiírt kapacitás háromszorosára tettek ajánlatot a beruházók. Beruházói oldalról tehát nem lenne akadálya további szélerőművek telepítésének. A szélenergia gazdaságossága sem lehet szempont, hiszen a jelenlegi tendenciák szerint az ebből a forrásból származó elektromos energia tíz év múlva már versenyképességben a földgázzal is felveheti a versenyt.

Lenne helye

Ugyanakkor nem (csak) a megújuló energiaforrások kiépítése lenne sürgető feladat Magyarországon. Mindenekelőtt a lakossági tulajdonban lévő épületekben kellene további energiahatékonysági beruházásokat végrehajtani. Erre a célra egyébként az Európai Unió a korábbi évek gyakorlatával ellentétben lehetővé tette, hogy Magyarország 2014 és 2020 között vissza nem térítendő forrásokat is nyújtson a lakosságnak. Ezt a mintegy 90 milliárd forintot végül azonban inkább az önkormányzati épületek energetikai fejlesztéseire fordítanák.

„Már beérkezett Brüsszelbe az ezzel kapcsolatos kormányzati kérelem. Korábban láttunk olyan indoklást a kormányzat részéről, hogy nem sikerült megteremteni a lakossági pályázatok értékeléséhez, kezeléséhez szükséges intézményi rendszert. Kérdés, hogy az Európai Bizottság hogyan fog vélekedni arról, hogy a kormányzat a középületekre irányítsa át a lakóházakra szánt pénzt” – hangsúlyozta az Energiaklub szakmai igazgatója. Enélkül az összeg nélkül azonban várhatóan maradnak az évente, a szén-dioxid kvótaértékesítésből származó bevételek terhére kiírt néhány milliárdos pályázatok – amik néhány óra alatt betelnek és a várhatóan októberben kiírásra kerülő mikrohitel program. Kérdés azonban, hogy ez utóbbi konstrukció pontosan milyen feltételekkel jelenik meg, (lásd keretes írásunkat) illetve hogy a lakosság hány százaléka lesz képes újabb hitelfelvételre.

Októberben jön a nulla százalékos hitel házfelújításra
Több mint 50 ezer lakás vagy családi ház energetikai felújítása valósulhat meg a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) 115 milliárd forintos, országos hitelprogramjában, amely várhatóan ősszel érkezik az MFB Pontokba. A nulla százalékos kamattal elérhető hitel akár 20 éves futamidőre is igényelhető. Családi házak esetében maximum 10 millió, a társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forint igényelhető.

Véleményvezér

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok 

Vannak még gondok a gyermekvédelem területén.
Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa

Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa 

Egy álom lett kézzelfogható igazság.
Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek

Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek 

Nem bízunk a pozitív pénzügyi jövőnkben.
Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo