Az ember korszaka, vagyis az antropocén felvételét javasolta a földtörténeti korok közé a Nemzetközi Rétegtani Bizottság által megbízott munkacsoport a Nemzetközi Geológiai Kongresszuson, mivel úgy vélik, a holocén kor, amely az első jégkorszak után kezdődött, a 20. század közepén véget ért.
Az antropocén kor fogalmát az évezred elején Paul Crutzen Nobel-díjas kémikus alkotta meg. Érvelése szerint az emberi tevékenység mértéke elérte a természetes hatásokét. Azóta rendszeresen használják a fogalmat, hivatalosan azonban csak a Nemzetközi Rétegtani Bizottság (ICS) nevezhet el egy korszakot - írja az MTI. A következő két-három évben a kutatók azt vizsgálják, milyen, a Föld rétegeiben lévő anyagok, minták szolgálhatnak az új földtörténeti korra való egyértelmű utalásként. Lehet ez műanyag, atomfegyver-kísérletekből hátramaradt anyag vagy ipari termelésből származó szálló por.
Az új korszak tudomásul vétele a tudósok szerint azért indokolt, mert az emberiség olyan nyomokat hagyott hátra, amelyek már elérték a természeti hatások szintjét - visszavonhatatlanul belenyúltunk a Föld életébe. Az eltérések jelentősek az elmúlt 11.000 évben stabil holocén korhoz képest, ezért szükség van arra, hogy ezt a más világot új korszaknak nevezzük el - vélik a tudósok.
Az ember okozta hatások közé tartozik a klímaváltozás, a szén, a nitrogén és a foszfor körforgásában bekövetkezett nagymértékű változás, a műanyag, az alumínium, a betonrészecskék, a szálló hamu elterjedése, a radioaktív csapadék, valamint állat- és növényfajok korábban példa nélküli globális elterjedése.
A változások geológiailag is tartósak és gyakorlatilag visszafordíthatatlanok, így az új korszak már nem kérdés, csak az, hogy mikortól is számítsák. A tudósok most úgy gondolják, az leginkább indokolt a 20. század közepe lenne, egészen pontosan az első atombomba bevetésének napja. Az 1945. július 16-án történt esemény hatásai ugyanis világszerte kimutathatók.
Forrás: MTI, Quartz.com
