A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ötmilliárd forintos keretösszeggel meghirdetett Otthon Melege Programjának keretében családi házak energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésére lehetett pályázni, a meghirdetéstől számítva nagyjából nyolc órán át. Ennyi idő után merült ki ugyanis a keret. A Magyar Energiahatékonysági Intézet becslése szerint energiahatékonyság szempontjából 2,5-3 millió lakásra ráférne a korszerűsítés, ehhez jelenleg az Otthon Melege jelenti az egyetlen vissza nem térítendő támogatási forrást. Szakértők szerint a támogatás fontos forrása a családi házak korszerűsítésének a magyar lakásállomány minőségi megújítása szempontjából, ám messze nem elégséges. A pályázat iránti hatalmas érdeklődés is jól mutatja viszont, hogy a lakosságban megvan a szándék az energiatakarékosságra, és áldozni is hajlandó rá. Erre szükség is van, mert az egyébként utófinanszírozott pályázat – az elvégzett munkák benyújtott számlái alapján fizet a kiíró – a felújítás költségeinek 40–55 százalékát fedezi csupán.
Fűtéskorszerűsítés, szigetelés, ablakcsere
A legtöbb jelentkező fűtéskorszerűsítéshez kért támogatást, sokan szigetelést és nyílászárócserét terveznek. A vissza nem térítendő támogatásban részesíthető pályázatokat az arányosan elérhető CO2-megtakarítás figyelembevételével rangsorolják. A kiíró arra számít, hogy a legtöbb nyertes jövő tavasszal kezd bele a korszerűsítésbe, a munkák elvégzésére a támogatási szerződés megkötése után egy év van.
„A piacon elérhető termékek között a mindennapokban jól érezhető különbségek vannak. Az innovatív szigetelési eljárásoknak köszönhetően nemcsak a rezsiben érezhető a különbség, hanem az épület használhatóságában is. Az energiatakarékos termékek árkülönbsége hamar megtérül az alacsonyabb fogyasztással. A kötelező energetikai tanúsítvány miatt pedig még az ingatlan esetleges eladási értékét is növeli, ha bizonyítottan nem pazarló” – teszi hozzá dr. Rázsóné Szórády Csilla.
Nem csak magunknak spórolunk
A saját érdek mellett a környezetvédelem érdekében az Európai Unió is előírja, hogy nagyobb figyelem forduljon e terület felé. A 2012-es, energiahatékonyságról szóló irányelv fő célja, hogy a tagállamok végsőenergia-fogyasztásában évente 1,5 százaléknak megfelelő újenergia-megtakarítás valósuljon meg 2020-ig. Ez a korábbi előírásokhoz képest szigorítás, a korábban – az EU egészére – célul kitűzött, összesen 9 százalékos előírt megtakarítás mértékét 20 százalékra növelték. A direktíva többek között hosszú távú nemzeti stratégiák kialakítását írja elő a lakó- és kereskedelmi épületek felújításába való beruházások előmozdítása érdekében, illetve elvárásként rögzíti, hogy hogy 2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen. Előírja az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazását, különösen a jelentős felújítás előtt álló, meglévő épületek és épületelemek, valamint a beszerelt, cserélt vagy korszerűsített épületgépészeti rendszerek esetén. Magyarország – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – deklarálta, hogy csökkenti az energiafelhasználását. A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv szerint 2020-ra 1500 gigawattóra megtakarítást kell elérnie.
