Sokba van nekünk a klímaváltozás

Évről évre nő a viharkárokkal kapcsolatos kárbejelentések száma, ha máshol még nem is, ezek miatt mindenki a saját bőrén érezheti, milyen fontos szót ejteni a Föld jövőjét egyre inkább veszélyeztető tendenciákról. A klímaváltozás nagyban érinti a biztosítási szektort: a természeti katasztrófák az elmúlt közel 10 évben, 2000 és 2012 között világszerte összesen 1,7 billió dollár kárt okoztak, 2,9 milliárd embert érintettek, és 1,2 millió áldozatot követeltek. Azonban nem minden katasztrófának a globális felmelegedés az oka.

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az idei év első felében több mint 32 ezer viharokkal kapcsolatos kárbejelentés történt, amelyek értéke meghaladja a 2 milliárd forintot. A számok évről évre nőnek: csak a viharkárokat tekintve (vihar, felhőszakadás, villámcsapás, jégverés – az egyéb természeti károk nélkül) például 2014-ről 2015-re a regisztrált károk értéke közel megduplázódott, a tavalyi évben megközelítve a 7 milliárd forintot – hívta fel a figyelmet a Generali. Az időjárási extremitások – és az ezekből következő káresetek – várhatóan gyakoribbá és súlyosabbá válnak a globális felmelegedés okozta klímaváltozás erősödésével.

A környezetvédelem talán sohasem volt ennyire égető kérdés, mint napjainkban, a számok ugyanis azt mutatják, hogy a klímaváltozás egyre komolyabb gondot jelent a bolygónk számára. Az elmúlt évtizedben a saját bőrünkön is tapasztalhattuk a globális felmelegedés hatásait: Magyarországon a nyár egyre melegebb, a kánikula intenzívebb lett. A viharos időjárás pedig egyre nagyobb károkat okoz országszerte.

Nagykanizsa, 2016. augusztus 1.
Villámlással kísért viharfelhő vonul át Nagykanizsa felett, az M7-es autópályánál 2016. július 31-én.
MTI/Fotó: Varga György

De nem csak nálunk van gond: a NASA kutatásai sem túl biztatóak. Ezek szerint ugyanis idén februárban a globális földfelszíni átlaghőmérséklet 1,35 °C-kal magasabb volt az 1951 és 1980 között mért átlagnál, a tavalyi év pedig minden eddiginél melegebb volt. Nem véletlen, hogy a World Economic Forum globális kockázatokat taglaló éves riportja is azt tartja a következő 10 év legnagyobb problémájának, hogy nem leszünk képesek mérsékelni a klímaváltozást, illetve megfelelően alkalmazkodni hozzá.

A múlt század elejétől tekintve évente átlagosan 5 nappal több „hőhullámos napot” tapasztaltak Magyarországon. A vizsgálatok során megfigyelték: a legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát a 19. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben viszont rendszeressé váltak. Ráadásul nemcsak a hőmérséklet emelkedett, hanem a hőséghullámok hossza is.

Hatalmas károk: árvíz, vihar, extrém hőmérséklet

A környezetszennyezés következtében felgyorsult globális felmelegedés miatt egyre nagyobb méreteket öltő természeti katasztrófákkal kellett szembenéznie a világnak az elmúlt évtizedekben. Ezt jól mutatja, hogy 1980 és 2011 között 39-ről 154-re emelkedett az árvízhez kapcsolódó, 43-ról 84-re a viharhoz köthető, és 3-ról 15-re az extrém hőmérsékletből adódó természeti katasztrófák száma. A váratlan időjárás okozta károk rendkívül sok területet érintenek, 2013-ban például a természeti katasztrófák által okozott kár a nemzetközi kutatóintézetek szerint 125 milliárd dollár körül volt a teljes világgazdaságban, ami megközelítőleg Magyarország teljes éves GDP-jének felel meg.

A hőség kinyírja az olimpiát
A globális felmelegedés miatt az északi félteke legtöbb városa alkalmatlanná válhat arra 2085-re, hogy nyári olimpia házigazdája legyen, köztük van Isztambul, Madrid, Róma, Párizs és Budapest, amelyek pályáztak vagy pályáznak a 2020-as vagy a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére, vagy Tokió, a 2020-as játékok helyszíne.
A biztosítási szektornak is komoly kihívásokkal kell szembenéznie e téren. Itthon jellemzően az árvizek (53, 6%), emellett az extrém hőmérséklet (17,9%) és a viharok (17,9%) okoznak nagyobb gondokat.  A MABISZ adatai szerint leginkább a május elejétől augusztus végéig tartó időszakban fordulnak elő a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékkal és erős széllökésekkel járó viharok. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kora nyári, illetve nyári hónapokban 100 ezer körüli káreseményt jelentenek, 2014 nyarán azonban ennél több, 134 ezer, a tavalyi év ugyanezen időszakában pedig több mint 122 ezer bejelentés történt.

Nem mindenért a felmelegedés a felelős

A francia Riviérán, Cannes-ban 2015 októberében árvizet okozott a heves esőzés. 2016 júniusában Párizs déli részén áradt a Szajna. Németországban is kiöntöttek a folyók. 2013-ban Új-Zélandot sújtotta aszály. 2014-ben Ausztráliában volt hőség. És a lista folytatható a végtelenségig. Dr. Greet van Oldenborgh, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet Munkatársa arra tette fel szakmai hitelét, hogy megállapítsa, a különféle természeti katasztrófák amúgy is megtörténtek volna-e, vagy egyértelműen az éghajlatváltozás váltja ki őket? Jelenleg a kánikuláknál tudják a tudósok a leginkább beazonosítani, hogy a klímaváltozás tehető-e felelőssé. A viharoknál, esőzéseknél és tűzvészeknél nehezebb ezt megállapítani.

Tévedés ne essék: mi okozzuk
Szakemberek új számításai szerint csupán 0,01 százalék az esélye annak, hogy az elmúlt évek globális melegrekordjai az éghajlat természetes változékonyságának következményei. Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nélkül egyáltalán nem történhetett volna meg, hogy az elmúlt 150 év 15 legmelegebb évéből 13 2000 és 2014 között következik be.
Minden ilyen természeti katasztrófa után hónapokba is beletelhet, mire Dr. Oldenborgh megválaszolhatja a kérdést. A válaszadáshoz használt számítógépes modellezés ennyi időt vesz igénybe: a különféle modelleken apró módosításokat végeznek, és többször is végigfuttatják, s ezek összességéből próbálják kihámozni a tanulságokat. Dr. Oldenborgh nincs egyedül e kutatással. A World Weather Attribution nevű csoport tagjaként munkálkodik, hasonszőrű tudósokkal karöltve. Munkájukat a Princetonban működő Climate Central koordinálja.

Az időjárási jelenségek kiváltó okainak azonosítása amúgy is problematikus dolog: olyan soktényezős folyamatok, főleg globális szinten, hogy egy adott időjárási eseményre is számos tényező van hatással. Mivel megbízható és pontos adatokra van szükség, nem lehet akárhonnan beszerezni azokat, márpedig a meteorológiai intézetek többsége nem foglalkozik azzal, hogy egy-egy időjárási eseményre vonatkozóan kellő mélységű adattömeggel szolgáljon.

A szélsőséges időjárás-jelenségek okainak keresése azonban még gyerekcipőben jár: 2004-ben jelent meg az első komoly tanulmány e témában a Nature magazinban, mely az Európán 2003 nyarán végigsöprő kánikulát elemezte, és az emberi eredetű klímaváltozásnak tulajdonította. Azóta már kiderült, hogy a gyilkos hőhullámért nem a klímaváltozás volt a felelős.

Miért lehet felelőssé tenni a globális felmelegedést?
A klímaváltozás volt az oka:
  • 2016. júniusi franciaországi árvíz,
  • kánikula Argentínában 2013-ban,
  • heves esőzések a franciaországi Cévennes-hegységben 2014-ben,
  • meleg tavasz Dél-Koreában 2014-ben
Nem tudni:
  • 2016. júniusi németországi árvíz
  • 2014-es malajziai bozóttüzek
  • brazil vízhiány 2014-ben és 2015-ben

Véleményvezér

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.
Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost

Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost 

Magyar Péter kibukott a DK és a Fidesz közös szavazatain.
Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár

Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár 

Az ember azt hinné, hogy az emberek a végtelenig vezethetők ígéretekkel.
Minisztériumi dolgozókat vezényeltek ki Orbán Viktor ünnepi beszédére

Minisztériumi dolgozókat vezényeltek ki Orbán Viktor ünnepi beszédére 

Nagyon vonzóak az ingyenes étkezések.
Egy volt gazdasági főnyomozót sikerült letartóztatniuk a hatóságoknak Orbán Viktor ünnepi rendezvényén

Egy volt gazdasági főnyomozót sikerült letartóztatniuk a hatóságoknak Orbán Viktor ünnepi rendezvényén 

Mindenhol szabad a véleménynyilvánítás, vagy csak a Facebookon?
Argentínában beszántják az adóhivatalt

Argentínában beszántják az adóhivatalt 

Nem Orbán Viktort követik.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo