A világ egyik legfontosabb halforrása, Afrika legidősebb tava kulcsszerepet játszik a partja mentén élők élelmezésében. A kifogott hal mennyisége azonban jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, miközben a halászflották egyre nőttek. Az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) friss számában közzétett tanulmány szerint mégsem kizárólag a túlhalászat miatt fogy a hal a tóból, hanem a globális felmelegedés számlájára is írható a veszteség. (Azért a túlhalászás sem elhanyagolható probléma!)
A Föld második legnagyobb édesvizű tava a környező Burundi, Tanzánia, Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság lakossága fehérjeforrásának akár 60 százalékát is biztosítja, de emellett a fajok sokszínűségének is fontos gócpontja. Az új tanulmány készítői a változások okait nyomozva megvizsgálták a tó fenekéről származó üledékmintákat. A minták és az ott talált kövületek vegyi elemzése azt mutatta, hogy a halmennyiség csökkenése és a hőmérséklet globális emelkedése egymással párhuzamosan zajlott.
A tudósok nem hagyták figyelmen kívül az elmúlt hat évtized halászatának a hatását, és azzal is számoltak, hogy a 90-es években megnőtt a tó vidékére menekülők száma, akik fegyveres konfliktusok miatt elhagyták a hazájukat. „A globális felmelegedés jelenlegi tendenciáját ismerve a tóvíz rétegeinek elkülönülése fokozódni fog, ez pedig tovább csökkenti a halhozamot” - mondta Cohen.
Más kutatók arra mutattak rá, hogy a melegedő éghajlat Európában és Észak-Amerikában a tavak halállományának növekedését hozta. Azonban a trópusokon más a helyzet. „A víz rétegződése, vagyis a sztratifikáció a trópusok egyes tavaiban ellenkező hatással jár” - mutatott rá John Smol, a kanadai Queen's Egyetem kutatója.
