A washingtoni törvényhozás szavazása előtt Nobel díjasok kiáltványban kérték arra a Greenpeace-t és más zöld szervezeteket, hogy hagyjanak fel GMO-ellenes aktivizmusukkal. (GMO = génmódosított organizmus.) A szenátus 63-30 arányban szavazta meg a törvényt, mely kötelezővé teszi, hogy szavakkal és ábrákkal tüntessék fel, termékük milyen génmódosított összetevőket tartalmaz - esetleg olyan vonalkóddal, amit az okostelefonok le tudnak olvasni és a releváns online oldalra viszik a fogyasztót magyarázatért. Bernie Sanders volt demokrata elnökaspiráns azt nehezményezte, hogy az utóbbi megoldás kiskaput nyújt a cégeknek: sokan nem fogják az okostelefonjukat előkapni és online tartalmakat olvasni, amikor ott állnak a polc előtt a szupermarketben. Nincs rá idő.
A törvény a Képviselőházhoz, vagyis a Capitol Hill tulajdonképpei alsó házához megy következő állomásként, hogy ott meg- vagy leszavazzák. A jogszabály egyúttal beszünteti a tagállamok önrendelkezését a témában és országos szinten teszi egységessé a követelményeket. Eddig ugyanis több állam -például Vermont- szigorúbb GMO-törvényt léptetett életbe, mások lazábbat. (A vermonti törvény egyébként termékenként napi 1000 dolláros bírságot állapít meg azokra a cégekre, amelyek késlekednek termékeik GMO-tartalmának feltüntetésével.)
Márciusban a washingtoni képviselők már leszavazták azt a törvényjavaslatot, mely önkéntessé tette volna a GMO-tartalom feltüntetését. Aktivisták ezt a javaslatot Deny Americans the Right to Know néven illették (Nem megadni a jogot az amerikaiaknak, hogy tudjanak) és a DARK szóval rövidítették, amit pedig azt jelenti: sötét.
Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA), mint szaktárca illetékességébe utalták azonban a törvényhozók azt a kompetenciát, hogy megszabja, milyen hozzátevők minősülnek génmódosítottnak. Olyan élelmiszernövények, "mint a szójaolaj vagy a cukorrépa génmódosított vetőmagból állíthatók elő, de magukban már szinte semmi génmódosított anyagot nem tartalmaznak, mire a feldolgozásra kerülnek nem feltétlenül esnek a biotechnológiával módosított (bioengineered) kategóriába", fogalmazott a Reuters hírügynökség.
Ilyen esetben hacsak a cégek nem tüntetik fel önként, hogy GMO-vetőmagból készültek az élelmiszereik egyes alapanyagai, akkor azok a vásárlók sem fognak értesülni róla, akik a GMO mindenféle formáját ki akarják iktatni a konyhájukból. Érdekes módon maga az Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyező Hivatal (FDA) is fenntartásainak adott hangot egy hivatalos memóban az iránt, hogy a minisztérium jogkörébe fog tartozni a GMO, mint fogalom meghatározása.
Óriási GMO-piac
A minisztérium a fenti érvekre azt válaszolta megnyugtatásképpen, hogy a génmódosított vetőmagból készült gabonánál, szójababnál, cukornál és repcénéll mindenképpen kötelezővé teszi a feltüntetést. Az amerikai gabona- és szójababtermék 90 %-a(!) már génmódosított, akárcsak a cukortermés túlnyomó része. Elemzők szerint egyre nagyobb az igény a nem-GMO cukornádra, amit a piac a GMO-dominancia miatt képtelen kielégíteni. E két élelmiszerfajtát 2015-ben 77,6 milliárd dollárt értékben termesztették az országban. A csomagolt élelmiszerek piaca évi 363 milliárd dolláros forgalmat bonyolít az USA-ban.
Az ellentábor
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb GMO-élelmiszerpiaca. A szójabab rengetegféle termékbe kerül be adalékként. A génmódosítás célja legtöbbször az, hogy a növény rezisztenssé váljon a gyom- vagy rovarirtók és maguk a kártevők ellen. Az Environmental Working Group állítása szerint a nagy élelmiszermultik mintegy 100 millió(!) dollárt költöttek 2015-ben arra, hogy lobbizzanak a GMO-törvényjavaslat ellen, mely kötelezővé teszi a fogyasztók informálását. A feltüntetés ellenzői között volt a Grocery Manufacturers Association, melynek tagja többek között a PepsiCo, a Kellogg, továbbá a BIO nevű szervezet, melybe a Monsanto, a Dow AgroSciences is tartozik.
