Persze Chrichton sem a saját kútfejéből merítette a koncepciót -ezt sokan elfelejtik. A Sherlock Holmes regények írójaként ismert Arthur Conan Doyle Az elveszett világa is erről szólt, csak abban még nem volt szó géntechnológiáról. Hogy tudományosan valószínűvé tegye a sztorit, Chrichton a gyantában megőrződőtt őskori szúnyogból kivont génkészletre alapozta az egész kísérletet, a dinók feltámasztását.
Kihalás után feléledés
Évente többezer állatfaj pusztul ki mindörökre. Rengeteg fajt nem is ismerünk, mivel olyan területeken élnek, melyek nem közelíthetők meg ember által. A hegyi kecske alfajának számító bucardo (Pyrenean ibex) 2000-ben halt ki. Az utolsó jószág fülének bőréből azonban vettek mintát, amit folyékony nitrogénben lefagyasztottak. Ezt felhasználva kezdődhetett meg a génvizsgálat (szekvenálás). Az első klónozott állat a Dolly névre hallgató bárány volt 2001-ben. Fotója bejárta a világsajtót. A kihalt állatfaj első klónja ez a kecske lett, ám a szegény pára nem élt sokáig. Nehezen vette a levegőt és néhány perccel születése után szépen megfulladt...
Stewart Brandnek, aki a 70-es évek ökomozgalmának hangadó publikációja, a Whole Earth's Catalogue szerkesztője volt 1968 és 1984 között, megtetszett a fajújraélesztés utópiája. A szakemberek ma már ökoideológiával igyekeznek "eladni" álmukat. Ne zavarjon senkit, hogy az állatok pont azért halnak ki, mert az ember kiszorítja őket a földről, ellehetetleníti létezésüket. Vagyis a túlnépesedés tetejébe még új állatokat kellenének?
Legelés, mint környezetvédelem
Ha módszeresen, célzottan kreálunk új fajokat, akkor környezetvédelmi célokat is szolgálhatnak az új teremtmények, vélik a fajújjáélesztésben hívők. A mamutok legelési szokásai például elősegítették bizonyos zöldtakarmányfajták növekedését, s ez megóvhatja az északi-sarki permafrostot, vagyis a fagyos talajt attól, hogy felolvadjon. A permafrost kétszer vagy háromszor több üvegházgázt tartalmaz, mint az esőerdők, főleg metánt, ami sokkalta erősebb üvegházhatású, mint a széndioxid.
Ha ez a karbontömeg kiszabadul a légkörbe, semmi nem állíthatja meg a globális felmelegedést. Márpedig a hőmérséklet már zajló emelkedésétől igenis fellazul a fagyos talaj. Ha visszahoznánk a mamutot az élők közé, az segíthetne visszaállítani a sztyeppék eredeti állapotát. A módszer hívei úgy vélik, a zöld mozgalom tulajdonképpen egy vesztes világképbe lovallta bele magát. A fajveszteségeket, a környezeti károkat hangsúlyozzák. Holott kezünkben vannak a lehetőségek, hogy megfordítsuk ezt a narratívát. Szerintük a géntechnológia tehát zöldtechnológiának tekinthető inkább.
Brand felesége is beállt a sorba és céget alapított az utópia kivitelezésére, mely a Revive & Restore (Feléleszteni és Rendbe tenni) nevet viseli. Ez a vállalkozás ma valóságos agyközpontja a fajújjáélesztési kísérleteknek. Mivel interdiszciplináris, vagyis több tudományágat egymásba ötvöző tevékenységről van szó, ez a cég koordinálja a molekuláris biológusok, genetikusok, szintetikus biológusok és fajvédő (konzervációs) biológusok közötti munkát. Az említett hegyi kecske életre keltése is egy olyan szakember munkája volt, Alberto Fernández-Ariasé, aki ma már e cégnek dolgozik be tanácsadóként.
Sok tudós azért nézi rossz szemmel a "de-extinction", vagyis a fajújjáélesztés módszerét, mert ezzel újabb versenytényező jelent meg a tudomány finanszorízásában. A metódus látványos, szép médiafelületet kínál, izgalmas a laikusok számára is, s mint ilyen, elviheti a pénzt más szakterületek elől. Arról nem is beszélve, hogy roppant költséges eljárás. Aminek a hatóköre szűk, csak kis számú fajnál alkalmazható. Az sem biztos, hogy újjáélesztett fajok őshonos fajként essenek az állatvédelmi törvények hatálya alá, vagy genetikailag módosított organizmusokként? Mert ha az utóbbiról van szó, akkor szabadalmaztathatók is a régi-új fajták.
2010-ben a Pew Research Center megkérdezte az amerikai embereket, hisznek-e abban, hogy a fajújjáélesztés valósággá válik? A válaszadók fele igennel voksolt. Tudósok szerint ez a Jurassic Park-filmeknek köszönhető. Igaz, azokban elszabadult a pokol. Mert kiderült, hogy szörnyeteget szabadítottunk ki Pandora szelencéjéből. Ez persze már nem érdekli az átlagembert. Csak szeretnének szájtátva csodálkozni az évszázadok vagy évezredek óta nem látott fajok látványán.
A fajújjáélesztés forradalma szakértők szerint jócskán túl fog lépni azon, hogy egyszerűen elővarázsoljuk a régóta nem létező fajokat. Ezzel aligha fogunk megelégedni: módosítani fogjuk őket, fogyasztói igényekhez szabjuk, mint ahogy az élelmiszernövényeket és az állatokat is módosítottuk az évszázadok során mindenféle tenyésztési és termesztési eljárással.