Kettészakadt a világ a várható élettartam alapján.

A genetikától és a táplálkozástól függ a testmagasság.

A japán Okinawa-szigeteken kiugróan magas a 100 évesek aránya és a legtöbb lakos igen öreg korban is egészséges, gondoskodni tud magáról. A gének mellett a sok szénhidrátból és kevés proteinből álló táplálkozásuk állhat a jelenség mögött.

Nagy lélegzetű nemzetközi projektet indít az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Gomba Genomika és Evolúció kutatócsoportja az amerikai Joint Genome Institute-al és világszerte több mint 40 kutatócsoporttal együttműködésben.

A Nature-ben most megjelent, magyar szerzőket is felsorakoztató tanulmány a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálata, mely megoldást ad a harang alakú edények kultúrájának egy régi rejtélyére. Az MTA BTK Régészeti Intézet és több más magyarországi intézmény közreműködésével egy másik cikk is megjelent a tudományos folyóiratban: kiderült, hogy Délkelet-Európa genetikailag és kulturálisan is jelentős csomópont volt az őskorban.

Michael Chrichton sikerregényének alapötlete, az őskori fajok feltámasztása maholnap valósággá válhat - hamarabb, mint gondolnánk. És akár éppúgy kiirthatnak minket az őslények, mint a filmekben. A veszélyek nagyon is valósak. A jogi besorolás is kétséges. Elképzelhető, hogy szabadalmaztathatóak lesznek a régi-új fajok.

Új távlatok nyit a biotechnológiában és a mezőgazdaságban a tudósok által munkára fogott CRISPR-molekula: ez képes belépni akár egy vírus DNS-ébe és kivágni belőle a kívánt szegmenst. Meggyógyítottak már vele egeret és módosítottak vetőmagokat is.

Gének döntik el azt, ki hogyan reagál a légszennyező anyagokra. Akiknél megtalálhatók bizonyos génvariánsok, azoknál erősebb az általuk kiváltott gyulladás, mint akiknek nincs genetikai hajlamuk - állapította meg egy új tanulmány.