Genetikus, hogy bírjuk a légszennyezést

Gének döntik el azt, ki hogyan reagál a légszennyező anyagokra. Akiknél megtalálhatók bizonyos génvariánsok, azoknál erősebb az általuk kiváltott gyulladás, mint akiknek nincs genetikai hajlamuk - állapította meg egy új tanulmány.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép:sxc

A légszennyező anyagok - a testben okozott úgynevezett oxidatív stressz miatt - gyulladást válthatnak ki. A müncheni Helmholz Környezeti Egészségügyi Kutatóközpont tudósai 1765 vérminta gyulladási jellemzőit vizsgálták meg. A mintákat 21 hónap alatt gyűjtötték különböző páciensektől - olvasható az International Environment című szaklapban megjelent tanulmányukban. Az ellenőrző állomásokon eközben óránként mérték a légszennyezést.

Azt találták, hogy akiknél jelent voltak a GSTM1 jelű génvariáns és a CRP-fehérje genetikai változatai, azoknak a vérében megnőtt a gyulladást jelző anyagok mennyisége, különösen, ha a légszennyező anyagok koncentrációja is megemelkedett.

"Eredményeink alátámasztják, hogy a légszennyezés gyulladást vált ki a szervezetben, elsősorban azoknál, akik erre genetikailag hajlamosak. Ezek a gyulladásos folyamatok olyan tömegeket érintő betegségek előfutárai, mint a szív- és érrendszeri vagy emésztőszervi problémák" - mondta Regina Pickford, a tanulmány vezető szerzője.

A károk, amiket a légszennyezés az emberi szervezetnek okoz, nem elhanyagolhatóak. Az elmúlt száz esztendőben mintegy 260 millió ember halálát okozta a légszennyezettség – állítja a világ 21 vezető közgazdásza. Az elemzés szerint 1900-tól számolva a légszennyezettség több halálos áldozatot szedett, mint az összes háborús konfliktus, beleértve a világháborúkat is.

Országnyi városokban araszolunk
Ma a globális üvegházgáz-emisszió 70%-a városokból ered. 2030-ra e városi kibocsátás 36,5 milliárd tonnára nő, ha a klímapolitikának nem sikerül hathatós kibocsátás-csökkentési programot beindítania. 1990-ben a városok széndioxid-kibocsátása 15 milliárd tonna volt évente, 2010-ben 25 milliárd tonna. További érdekes városi tényeket itt talál.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo