Genetikus, hogy bírjuk a légszennyezést

Gének döntik el azt, ki hogyan reagál a légszennyező anyagokra. Akiknél megtalálhatók bizonyos génvariánsok, azoknál erősebb az általuk kiváltott gyulladás, mint akiknek nincs genetikai hajlamuk - állapította meg egy új tanulmány.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Kép:sxc

A légszennyező anyagok - a testben okozott úgynevezett oxidatív stressz miatt - gyulladást válthatnak ki. A müncheni Helmholz Környezeti Egészségügyi Kutatóközpont tudósai 1765 vérminta gyulladási jellemzőit vizsgálták meg. A mintákat 21 hónap alatt gyűjtötték különböző páciensektől - olvasható az International Environment című szaklapban megjelent tanulmányukban. Az ellenőrző állomásokon eközben óránként mérték a légszennyezést.

Azt találták, hogy akiknél jelent voltak a GSTM1 jelű génvariáns és a CRP-fehérje genetikai változatai, azoknak a vérében megnőtt a gyulladást jelző anyagok mennyisége, különösen, ha a légszennyező anyagok koncentrációja is megemelkedett.

"Eredményeink alátámasztják, hogy a légszennyezés gyulladást vált ki a szervezetben, elsősorban azoknál, akik erre genetikailag hajlamosak. Ezek a gyulladásos folyamatok olyan tömegeket érintő betegségek előfutárai, mint a szív- és érrendszeri vagy emésztőszervi problémák" - mondta Regina Pickford, a tanulmány vezető szerzője.

A károk, amiket a légszennyezés az emberi szervezetnek okoz, nem elhanyagolhatóak. Az elmúlt száz esztendőben mintegy 260 millió ember halálát okozta a légszennyezettség – állítja a világ 21 vezető közgazdásza. Az elemzés szerint 1900-tól számolva a légszennyezettség több halálos áldozatot szedett, mint az összes háborús konfliktus, beleértve a világháborúkat is.

Országnyi városokban araszolunk
Ma a globális üvegházgáz-emisszió 70%-a városokból ered. 2030-ra e városi kibocsátás 36,5 milliárd tonnára nő, ha a klímapolitikának nem sikerül hathatós kibocsátás-csökkentési programot beindítania. 1990-ben a városok széndioxid-kibocsátása 15 milliárd tonna volt évente, 2010-ben 25 milliárd tonna. További érdekes városi tényeket itt talál.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo