Genetikus, hogy bírjuk a légszennyezést

Gének döntik el azt, ki hogyan reagál a légszennyező anyagokra. Akiknél megtalálhatók bizonyos génvariánsok, azoknál erősebb az általuk kiváltott gyulladás, mint akiknek nincs genetikai hajlamuk - állapította meg egy új tanulmány.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép:sxc

A légszennyező anyagok - a testben okozott úgynevezett oxidatív stressz miatt - gyulladást válthatnak ki. A müncheni Helmholz Környezeti Egészségügyi Kutatóközpont tudósai 1765 vérminta gyulladási jellemzőit vizsgálták meg. A mintákat 21 hónap alatt gyűjtötték különböző páciensektől - olvasható az International Environment című szaklapban megjelent tanulmányukban. Az ellenőrző állomásokon eközben óránként mérték a légszennyezést.

Azt találták, hogy akiknél jelent voltak a GSTM1 jelű génvariáns és a CRP-fehérje genetikai változatai, azoknak a vérében megnőtt a gyulladást jelző anyagok mennyisége, különösen, ha a légszennyező anyagok koncentrációja is megemelkedett.

"Eredményeink alátámasztják, hogy a légszennyezés gyulladást vált ki a szervezetben, elsősorban azoknál, akik erre genetikailag hajlamosak. Ezek a gyulladásos folyamatok olyan tömegeket érintő betegségek előfutárai, mint a szív- és érrendszeri vagy emésztőszervi problémák" - mondta Regina Pickford, a tanulmány vezető szerzője.

A károk, amiket a légszennyezés az emberi szervezetnek okoz, nem elhanyagolhatóak. Az elmúlt száz esztendőben mintegy 260 millió ember halálát okozta a légszennyezettség – állítja a világ 21 vezető közgazdásza. Az elemzés szerint 1900-tól számolva a légszennyezettség több halálos áldozatot szedett, mint az összes háborús konfliktus, beleértve a világháborúkat is.

Országnyi városokban araszolunk
Ma a globális üvegházgáz-emisszió 70%-a városokból ered. 2030-ra e városi kibocsátás 36,5 milliárd tonnára nő, ha a klímapolitikának nem sikerül hathatós kibocsátás-csökkentési programot beindítania. 1990-ben a városok széndioxid-kibocsátása 15 milliárd tonna volt évente, 2010-ben 25 milliárd tonna. További érdekes városi tényeket itt talál.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo