A trópusi és szubtrópusi övezetekben a forró évszakok során már most is olyan nagy a hőség, hogy képtelenség az emberi munkaerő alkalmazása, legfeljebb a gépek bírják a tempót, hacsak a pára tönkre nem teszi azokat is. Azokat a munkavállalókat, akiket extrém hőmérsékletek közepette alkalmaznak, minden bizonnyal megszenvedik ezt, s időről időre munkaképtelenné válnak, a kedvezőtlen mellékhatások kórházi ellátást igényelnek, ami tovább növeli a munkaórák kiesését. Csak Délkelet-Ázsiában a munkaórák 20 százaléka megy veszendőbe azért, mert túl nagy a hőség. 2050-re még több munkaóra veszik el az emberi szervezet számára tolerálhatatlan hőmérsékleti viszonyok miatt.
Az első hivatalosan is elismert klímamenekült 2013-ban kapott menekültstátuszt.
(A klímaváltozás a föld bizonyos területeit belátható időn belül emberi életre alkalmatlanná teszi. Ebbe a körbe tartozik Észak-Afrika és a Közel-Kelet is, ahol könnyen elképzelhető, hogy az évszázad közepére a körülbelül 50 fokos hőséget hozó napok száma az évi nyolcvanat is elérheti, és rendszeressé válhatnak a homokviharok. )
Mintegy 43 országban lesz megfigyelhető a GDP csökkenése emiatt, többségük Ázsiában található. A legnagyobb termeléskiesést Indonézia, Malajzia, Kína, India és Banglades fogja elszenvedni. 2030-ra India az éves bruttó nemzeti összterméke 3,2 százalékát veszti el emiatt, míg Kínára 0,8 százalékos visszaesés jut majd. A legnagyobb veszteség Indonéziát és Thaiföldet éri, ahol 6 százalékos lesz a termelés csökkenése. Az adatokat az ENSZ Egyetem Kuala Lumpurban működő Nemzetközi Intézet a Globális Egészségért nevű szervezete összesítette egy ázsiai szaklapban megjelent tanulmányban.
Fotók: flickr
A szakértők rámutattak, hogy 2050 után a helyzet különösen drámai lesz a harmadik világban fizikai munkából élők számára. Az intézet korábbi tanulmányaiban már kimutatta: 1980 és 2012 között 2,1 millió ember halt meg mintegy 21 000 természeti katasztrófában (árvizek, földcsuszamlások, kánikulák, aszályok, szélviharok, futótüzek). Ázsia Csendes-óceán menti részein 2000 óta 1215 szélsőséges időjárási esemény történt, leginkább ciklonok, árvizek és árvizek. Ezek összesen 1,2 milliárd embert érintettek kedvezőtlenül.
2016 első három hónapja hőmérsékleti rekordokat döntött. 2015 egésze pedig a meteorológiai mérések 19. században kezdődött történetének legmelegebb éve volt.
A piacok és az iparágak globalizációja, a termelési folyamatok nemzetközi integrálása és több országra nyúló kiterjedése sérülékenyebbé tette a gazdaságot – állapította meg a Columbia University és a Potsdam Institute for Climate Impact Research közös tanulmánya.
Egy évtized alatt megduplázódott a magas hőmérsékletek miatti termeléskiesés volumene, s ez a jövőben csak fokozódni fog. Mindez annak köszönhető, hogy az outsourcing révén több országba – és gyakran szubtrópusi éghajlatban lévő üzemegységekbe – helyezték ki a gyártást.
Az előző kutatás, mely az 1991 és 2001 közötti időszakot vizsgálta, egyáltalán nem állapított meg termeléskiesést. A tudósok hangsúlyozták, a hőség miatt keletkező veszteségeket be kell kalkulálni az iparágak előrejelzéseibe, sőt a piaci résztvevők stratégiai döntéseikbe is.
A kutatás során 26 iparágat vizsgáltak 186 országban. Elsősorban az építőiparban és a mezőgazdaságban gyakoriak a napközbeni leállások a hőség miatt. Komputeres hőségstressz-szimulációkat is futtattak a kutatók, hogy jobban tudják kalkulálni a vállalatok ellátási láncában előálló megakadásokat.
Teljes mértékben globális jelenségről van szó, s a piaci szereplőknek és a társadalmaknak egyaránt adaptálódniuk kell a szélsőséges időjárási körülményekhez – figyelmeztettek a kutatók a Science Advances nevű szaklapban közzétett tanulmányukban.
