Ha nem változik a kormányok energiapolitikája, 2040-ig csak tovább fog nőni a légszennyezés miatt bekövetkező korai halálesetek száma, figyelmeztetett jelentésében a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
Az egészségre ártalmas levegőnek többféle-fajta szennyezőforrása lehet. A beltéri levegő éppúgy kártékony lehet, mint a kültéri, főleg a harmadik világban, ahol a kis kunyhókban tüzet rakva főzik az ételt, s a levegőben gomolygó kormot gyakran a gyerekek is közvetlenül belélegzik, már egész fiatal korban szennyezve a tüdejüket A nyugati világban a metropoliszok autóforgalma által okozott szmog, ami nyáron a meleg aszfaltból kiáramló párával együtt rendkívül erős szennyező mix tud lenni. A kéndioxid és a nitrogén-oxid a leggyakoribb egészségkárosító elem a levegőben.
A szennyezett levegő tartalmazhat savat, fémet, a talaj szemcséit amelyek, mivel apró részecskékről van szó, könnyen lerakódnak a tüdő járataiban. A sérült tüdő más testi bajokat is felerősíthet, s többféle tünetet okozhat, amik viszont gyors lefolyású halállal járnak (ilyen például a szívinfarktus).
Az említett szennyező elemek jelenléte a levegőben annak köszönhető, hogy sok országban nincs hatékonyan tiltó és büntető törvényi szabályozás a légszennyezésre vonatkozóan vagy egyáltalán semmilyen szabályozás nincs - magyarázza tudósításában a Reuters hírügynökség.
A légszennyezés okozta évi 6,5 millió halálesetből valamivel több mint 3 millió írható a kültéri levegő számlájára. (A világon népességarányosan a második legtöbb haláleset Magyarországon írható a légszennyezés számlájára.) Ez 4,5 millióra nőhet, ha a világ kormányai nem cselekednek a légszennyezés visszaszorítása érdekében, valamint nem reformálják meg energiapolitikájukat, melynek jelenleg mindenütt fontos sarokköve a fosszilis energiahordozók elégetése és annak támogatása.
Kép:Flickr
Öröm az ürömben, hogy a beltéri, háztartási légszennyezés okozta halálesetek jelenlegi 3,5 milliós éves száma 2040-re elvileg 2,9 millióra fog csökkenni. A probléma gócpontja Ázsia lesz, jelenleg Afrikában okozza ez a probléma a legnagyobb gondot.
Az IEA figyelmeztet, hogy nemcsak a jelenlegi, de a tervbe vett energiatörvények sem elegendőek a helyzet javítására. Ennek az az oka, hogy Kínában, Indiában és Afrikában az energiaigény növekedésével óriási mértékben fog megugrani az emisszió. Vagyis a valódi változáshoz radikálisabb átállás szükséges a megújulók energiákra.
Az IEA számításai szerint ha 2040-re 7%-kal, vagyis 4700 milliárd dollárral növelnék az energiaszektorba irányuló befektetéseket, azzal a kültéri légszennyezés halálesetei a jelenlegi 3 millióról 2,8 millióra, a beltériek pedig 3,5 millióról 1,3 millióra csökkennének.
Az első lépés a változáshoz a tudatosabb felhasználás lenne. Az energiahatékonyság a tudatos energiafelhasználás egyik első és legfontosabb lépése. A drágán, sokszor szennyező módon előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk.
