A San Francisco-i Pier 96 nevű ipari telep nem turistalátványosság. Itt található a Recology szeméttelep, ahol szétválogatják és újrahasznosítják a metropolisz hulladékát. Ez a világ talán legfejletebb technológiájú újrahasznosító telepe. Első ránézésre úgy néz ki, mint bármely más szeméttelep. Kukásautók szállítják ide a hulladékot. Ám a raktárépületben feldolgozás kezdődik a tárolás helyett. A 630 tonnás szeméthegyet, mely 9 méterre magasodik, futószalagok sokasága görgeti és válogatja szét anyagtípus szerint.

Városgazdálkodási hivatalok munkatársai, kormányzati tisztségviselők, politikusok, polgármesterek, zöld aktivisták részesülnek itt "tárlatvezetésben" rendszeresen. Mindannyian a Zero Waste (Nulla Hulladék) mozgalom hívei, vagyis azt szeretnék, hogy lehetőleg minden hulladéktípus új feladatot találjon magának a körforgásos gazdaságban (Circular Economy). Az idea megvalósításában eddig Seattle, Portland, Milánó és a spanyolországi Baszk-régió jár az élen. A koncepcióról itt olvashat részletesen.

Itt is minden úgy kezdődik, mint másutt: a kukásautók meghozzák a szemetet
(fotók: recologysf.com)

A szemeteskukán túl

Az újrahasznosítás kritikusai azt szegezik a Zero Waste hívők ellen, hogy az újrahasznosító telepek megépítése túl költséges beruházás és nem hozza be az árát. A zöldek ellenérve az, hogy ez a konvencionális befektetés-mérlegelési módszer nem veszi figyelembe az externáliákat. Vagyis hogy a hulladékhegyekből áramló metán (mely hússzor erősebb üvegházhatású gáz, mint a sokat emlegetett széndioxid) károkat okoz a környezeti természetnek és ezen keresztül a gazdaság egészének.

A Recology teljes költségvetését a szolgáltatását igénybe vevő háztartások havi díjából, azaz sokszor 35,18 dollárból rakja össze. A cég azt híreszteli magáról, hogy "költséghatékony", mert ugyanannyit vagy kevesebbet fizetnek a cégnek a San Francisco-i lakosok a hulladékújrahasznosítás elvégzéséért, mint a hagyományos szemételszállításért. Ez utóbbi viszont nem tartalmazza az újrahasznosítást, vagy ha igen, akkor is kevesebb százalékát hasznosítják a hulladéknak, mint a Recology - derült ki a The New York Times helyszíni tudósításából.

Az amerikai napilap szerint a Recology afféle celeb-státuszra tett szert. Eddig 58 országból érkeztem szakmai látogatók a telepre, Afganisztántól Kanadán és Olaszországon át Vietnamig, és 50 filmstáb forgatott a helyszínen. Két moziforgalmazásra készült dokumentumfilmbe (az amerikai Trashed és a francia Demain) is bekerült a cég, mint mintapélda. És nem csak a tevékenysége miatt. A cég 210 munkást alkalmaz, többségüket a város legszegényebb negyedéből, a Bayview-Hunters Pointból vették fel, ahol maga a telep is található.

Zajos meló, ez kérem

Az érdeklődők maguktól jönnek, önként keresik a kapcsolatot a létesítmény üzemeltetőivel, akiknek nem kell népszerűsíteniük magukat. Holott a vállalkozás képviselői elismerik, hogy technológiai eszközeik nem a legújabbak és legmodernebbek.

A 18 600 négyzetméteres, labirintusszerű raktárépületben működő Recology a tervek szerint 11 millió dollárt költene gépparkja korszerűsítésére 2017-ben. A fejlesztésre leginkább az online kereskedelemből érkező egyre több hulladék (főleg csomagolóanyagok, kartondobozok) miatt van szükség.

Válogatósak vagyunk

A Recology nemcsak a papírt, a műanyag- és fémhulladékot hasznosítja újra, hanem komposztál is, ami viszonylag ritkaságszámba megy a hulladékfeldolgozó cégeknél. Az élelmiszermaradékokat tápanyagdús termőfölddé komposztálják és farmoknak adják el, mint trágyát.

Többek között a cégnek is köszönhető, hogy San Francisconak mára 80%-os hulladék-újrafeldolgozási arányt sikerült elérnie, vagyis a kukákba kerülő hulladéknak csak 20%-a köt rothad el a szeméttelepeken feldolgozatlanul.

Forrás: The New York Times